Interkozmosz
Az Interkozmosz (oroszul: Интеркосмос [Intyerkoszmosz]) a Szovjetunió és kelet-európai országok közös űrkutatási programja. Az Interkozmosz (röviden IK) Együttműködés hivatalos neve: "A szocialista országok együttműködése a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában". Az aláíró tagországok: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Német Demokratikus Köztársaság, Románia és Szovjetunió. Később csatlakozott Vietnam. Magyarország a többi szocialista országgal együtt 1967-ben írta alá az együttműködési szerződést. A programot 1970-től nevezték Interkozmosznak.[1] A szerződés a kölcsönösen érdekelt, egyesített kutatási területek vizsgálatára jött létre, számolva a résztvevő országok geofizikai és csillagászati megfigyelő állomásai által létesített rakéta és mesterséges hold megfigyelő állomások működésével. Ezen szerződés előtt is volt szovjet űrkutatási együttműködés az egyes országokkal.
A kutatás fő iránya ezekben az években: kozmikus fizika, kozmikus meteorológia, orvosbiológia, űrtávközlés, erőforrás-kutatás volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Magyarország részvétele
A magyar Interkozmosz program központja a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI). Kiss Dezső által vezetett Részecske és Magfizikai Főosztályán volt. Az ehhez a főosztályhoz tartozó laborban készültek azok a több, egymásra helyezett műanyag fóliából összeállított mikrometeoritcsapdák, amelyek első magyar műszerként 1970-ben az Interkozmosz program keretében felbocsátott a Vertyikal–1 rakétaszonda fedélzetén eljutottak a világűrbe. A továbbiakban más magyar kutató intézetek is bekapcsolódtak az Interkozmosz programba és tápegységeket, részecskeanalizátorokat és sugárzásdetektorok stb. építettek és használtak a világűrben különböző műholdakon és különböző kutatási programokban.
[szerkesztés] Interkozmosz műholdak
Az interkozmosz program keretében 25 Interkozmosz (IK) műholdat bocsátottak fel. Az első, az IK–1 1969. október 14-én, az utolsó, az IK–25 1991. december 18-án indult. A program hivatalosan 1995 október 11-én zárult[2], amikor az Interkozmosz 24 (IK–24) kutatási programját befejezettnek nyilvánították és megszüntették vele a kapcsolatot. Ekkor a 25 felbocsátott IK műhold közül már csak 4 keringett föld körüli pályán.
[szerkesztés] Szojuz űrhajók
Az Interkozmosz program keretében több űrrepülést is végeztek a résztvevő országok űrhajósai Szojuz űrhajókkal a Szaljut–6 űrállomásra, és Interkozmosz műholdak pedig a Föld környezetét és a légkört kutatták.
.svg&filetimestamp=20110917225607){kind=small}
.svg&filetimestamp=20111221135452){kind=small}
.svg&filetimestamp=20120202095230){kind=small}
