Iliny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 11:10-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Iliny
Ilinyi panoráma
Ilinyi panoráma
Iliny címere
Iliny címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterDovicsin Ottó (független)[1]
Irányítószám2675
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség150 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′ 59″, k. h. 19° 25′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 59″, k. h. 19° 25′ 31″
Iliny (Nógrád vármegye)
Iliny
Iliny
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Iliny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iliny témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Iliny község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése

Balassagyarmattól délkeletre, Csitár déli szomszédjában fekvő település.

Története

Bizonyos régi ellentmondást olvashatunk az Esztergomi Káptalan bizonyság levele szerint 1348. esztendőben, melyben ezen helység Inini nevezettel íratott. Később Illény-ként volt a község neve bejegyezve, majd a kiegyezés után 1877 évtől a mai néven is ismert Ilíny-ként van a község neve nyilvántartva.

Ilíny Balassagyarmat közelében fekvő magyar kisközség 48 házzal és 187 római katolikus vallású lakossal. A község eredetileg a Kacsics nemzetségbeli Szécsényi Kónya birtokában volt, aki azt 1330-ban Ákos nemzetségbeli Csellen fia és Sándor fia Jánosnak adományozta. Háláját fejezte ki ezzel, mert ez utóbbi személy, mint a étekfogó, éppen helyettesítette őt Károly Róbert asztalánál Zách Felicián híres merényletekor.

A község 1562-63. évi török kincstári adólajstromok szerint a nógrádi szandzsákhoz tartozott, 16 adóköteles háztartással Pizi aga hűbérbirtoka volt. 1579-ben 21 adóköteles házzal szerepel a török kincstári adószámadásokban. Az 1754-1755 évi nemesi összeírás szerint Sipeki Balázs Gergely lakott itt. Szentiványi Darvas, gróf Kohári Ignác, Laszkári Pál és egyebek bírják, de Csíkány Ferenc 1840-ben honvédszázados, a tápibicskei csatában hősi halált halt. 1872-ben hatalmas felhőszakadás zúdult a falura , ekkor a lakóházak nagy része és a templom is romba dőlt. De hamarosan újraépült a falu. 1873 év augusztus 12-től szeptember 4-ig Kolera járvány pusztított a községben, melyben 21 személy áldozat lett. A domb gerincén álló templomot 1947-ben alakították ki egy kastélyból. Az úrilak kisebb része kántorlakás lett, a nagyobbik pedig a Magyarok Nagyasszonya titulusú római katolikus templom.

Földrengések

Bővebben: Földrengések Magyarországon

2015. január elsején 7:43-kor a Richter-skála szerinti 3,9-es erősségű, majd 11:45-kor egy 4-es erősségű, majd 15:22-kor egy 3,1-es erősségű, majd 20:44-kor egy 2,8-as erősségű földrengés következett be a település közelében.[3]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kuris László (független)[4]
  • 1994–1998: Chikán Gábor (független)[5]
  • 1998–199?: Kuris László (Fidesz-FKgP-MDF-KDNP-MDNP-MKDSZ)[6]
  • 1999–2002: Chikán István János (független)[7]
  • 2002–2006: Dovicsiny Ottó (független)[8]
  • 2006–2010: Dovicsin Ottó (független)[9]
  • 2010–2014: Dovicsin Ottó (független)[10]
  • 2014–2019: Dovicsin Ottó (független)[11]
  • 2019-től: Dovicsin Ottó (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
157
168
166
147
152
150
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 0,6% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87,8%, református 2,6%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 1,9% (5,1% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei

  • Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor - nyaranta külföldről is idevonzza a festőket, szobrászokat.
  • Római katolikus temploma - egy kastély átalakításával épült 1947-ben.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Negyedszerre is rengett a föld Nógrádban. Origo. (Hozzáférés: 2015. január 2.)
  4. ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. ↑ Iliny települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. április 25. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  9. ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  10. ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  11. ↑ Iliny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Iliny Helységnévtár

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Iliny&oldid=23566559”