Gát (Belistye)
| Gát (Gat) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Belistye |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31554 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 608 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 94 m |
| Terület | 17,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 25″, k. h. 18° 19′ 37″45.706944°N 18.326944°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 25″, k. h. 18° 19′ 37″45.706944°N 18.326944°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gát (horvátul: Gat) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Belistyéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 31, közúton 37 km-re északnyugatra, Alsómiholjáctól légvonalban 13, közúton 15 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északnyugatra, a Szlavóniai-síkság északnyugati szélén, a Karasica jobb partján fekszik. Ahol a Karasica legközelebb folyik a Drávához ott található a Gát-csatorna, amelyet több mint 130 évvel ezelőtt építettek az árvizek elkerülésére és amely összeköti ezt a két folyót.
Története
[szerkesztés]Gát egyike annak a 18 szlavóniai településnek, ahova a török uralom idején Dél-Magyarországról kálvinista magyarokat telepítettek. Nevét a magyar „gát” főnévből kapta, mely arra utal, hogy itt egy töltésen út vezetett át a Dráva és a Karasica árterületének folyóágakkal szabdalt, mocsaras területén át. A török korban a településen 5 ház állt, melyekben mind kálvinista jobbágyok laktak. Szpáhibirtok volt. A lakosság a szpáhi Arszlán Begovicsnak és a Draskovich grófoknak egyaránt adózott. A felszabadító harcok során elnéptelenedett. 1698-ban „pagus Gatt” néven 12 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[2] Ekkor lakói már horvátok voltak. 1702-ben 8 ház állt a faluban. A valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Pranadu család a 19. század elején a környező erdők és földek megművelésére németeket telepített be.
A településnek 1857-ben 559, 1910-ben 551 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 80%-a horvát, 16%-a német, 4%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1945 a szocialista Jugoszlávia megalakulása után a Zagorje vidékéről horvátok érkeztek a településre. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 705 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 559 | 526 | 507 | 529 | 599 | 551 | 579 | 581 | 676 | 690 | 779 | 721 | 715 | 840 | 764 | 705 |
Gazdaság
[szerkesztés]A faluban mintegy 20 családi gazdaság működik, közülük 3 zöldségtermesztéssel, 5 tejtermeléssel, egy pedig kecsketenyésztéssel foglalkozik, míg a többiek általános mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. A község területén itt, a Novosel családnál kezdték el először a falusi turizmust. Ma a falu jól ismert és látogatott üdülőhely, eredeti vidéki környezettel, létesítményekkel és gasztronómiai kínálattal.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Urunk színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma a veliskovcei Szent Rókus plébánia filiája. Régen egy 1903-ban épített, azonos titulusú kápolna állt itt, melyet rossz állapota miatt 2014-ben lebontottak. Ennek közelében kezdték el építeni 2004. szeptember 18-án a mai templomot, melyet 2008. augusztus 2-án szentelt fel dr. Marin Srakić diakovári és szerémi püspök. A templom búcsúja augusztus 6-án van.
- Gát település az országban Josip Hamm, a világhírű szlávista és nyelvész szülőhelyeként ismert. Szülőháza ma is áll a faluban.
- A faluban található a Draksler-ház (Stjepan Radić u. 51.), mely néprajzi emlékhelyként védett műemlék.
Kultúra
[szerkesztés]- A KUD „Ante Evetović Miroljub” Veliskovce, Gát és Tiborjánc kulturális és művészeti egyesület három falu közös egyesülete.
- Egy 2015 októberében lebontott régi épület helyén építették fel a falu új közösségi házát.
Sport
[szerkesztés]- Az NK Gat labdarúgóklubot 1978-ban alapították, a csapat a megyei 2. ligában szerepel. A futballpálya mellett kézilabda- és kosárlabdapálya is található a faluban.
- A „Virje” sporthorgász egyesület 1994 óta működik, azóta számos, a sporthorgászatot és vízi sportokat kedvelő tagot gyűjtött össze, akik a Karasica melletti parkosított területen végzik tevékenységüket, ahol találkozókat és összejöveteleket is tartanak.
Egyesületek
[szerkesztés]A DVD Gat önkéntes tűzoltó egyesületet 1924-ben alapították, a község egyik legrégibb tűzoltó egyesülete.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1905. december 3-án Josip Hamm horvát szlávista, nyelvész, akadémikus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 79. oldal.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Belistye város hivatalos oldala (horvátul)
- Belistye város információs oldala (horvátul)
- A város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Belistye városi információs portál (horvátul)
- A Valpovština információs portálja (horvátul)
