Fedák Sári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tomtwiki (vitalap | szerkesztései) 2020. október 27., 19:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Fedák Sári
Életrajzi adatok
Születési névFedák Sarolta Klára Mária
Született1879. szeptember 27.[1][2][3]
Beregszász
Elhunyt1955. május 5. (75 évesen)[4][2][5]
Budapest[6]
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaMolnár Ferenc (1922-1926)
Pályafutása
Aktív évek1899–1944
Fedák Sári IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Fedák Sári témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Fedák Sári a János vitézben

Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 25.) magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Molnár Ferenc író második felesége.

Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját. Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és az Egyesült Államokba is. Humoros és jó előadó volt. A legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt jó hangja. Sikerei ellenére rendkívül kritikus volt magával szemben, de a másoktól eredő kritikát nem szerette. Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban. Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a második világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, „nácirajongónak" bélyegezte, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Büntetése letöltése után már nem térhetett vissza a színpadra. 1955. május 25.-én hunyt el Budapesten.[7]

Családja

Édesapja, dr. Fedák István (†1911),[8] Bereg vármegye tiszti főorvosa, édesanyja, Kokály Emília (1850-1935) volt.[9][10] Apai nagyszülei Fedák András (1818-1879), uradalmi számtartó (rationista dominalis), és szelefarmosi Bodó Klára voltak.[11][12][13] Anyai nagyszülei a szabadbattyáni lakós Kokály Ferenc és Ritter Antónia voltak. Fedák András fivére, Fedák Ferenc Orbán (1814-1874), premontrei rendi pap, tanár, költő, a jászói konvent préposti levéltárosa volt. Fedák András és Fedák Ferenc Orbán szülei, idősebb Fedák András (1780-1851), a jászói konvent uradalmi tiszttartója (provisor dominalis),[14] és Beretz Julianna (1793-†?) voltak.[15] Idősebb Fedák András, Fedák Pál (1744-1829)[16] és Noviszedlák Mária (1761-1831) fia volt,[17] és eredetileg Káposztafalváról vándorolt át Jászóra, ahol 1811. november 18.-án vette el a jászói születésű Beretz Julianna kisasszonyt.[18]

Fedák Sári fivére, ifjabb Fedák István (1875-1921), gazdasági titkár, városi rendőrkapitány volt, akinek feleségétől, dr. Szilágyi Ágota történelem tudós asszonytól, több gyermeke született; köztük: dr. Fedák Ágota, német és francia nyelvész, filmfordító, és Fedák István (1905-1972), gépészmérnök.[19] Fedák Istvánné dr. Szilágyi Ágota, Szilágyi Arabella (1861-1918) szopránnak a lánya volt.[20]

Pályafutása

1899-ben végezte el a Rákosi Szidi színiiskoláját. Még ebben az évben színpadra került a Magyar Színházban a Gésák című darabban, Molly szerepében. 1900-tól játszott többek között Pozsonyban, a Népszínházban, a Király Színházban, a Vígszínházban, 1932-ben a nyíregyházi színházban.

1904-ben Karabélyos Elek alsólendvai táblabíró vásárolt részére egy kúriát Tótszerdahelyen, amely felújítva megtekinthető mai napig a településen.[21]

Az 1904. november 18-án a Király Színházban bemutatott Kacsóh Pongrác daljátéknak, a „János vitéz”-nek a főszerepét játszotta. A Király Színház nézői nem hittek a szemüknek: a színpadon Fedák Sári mint János vitéz állt, bő gatyában és karikás ostorral a kezében.

„ A Király Színház akkor nagyon rosszul állt. Rákosi Szidinél laktam akkoriban, Beöthy László mamájánál. Ő aggódott legjobban fia színházának anyagi helyzete miatt. Akárhányszor hazajöttem a próbákról (János vitéz próbáiról) mindig faggatott: Lesz ennek sikere?... de jó lenne, ha legalább huszonötször lemenne... Nem tudtam megnyugtatni. Aztán amikor először próbáltunk jelmezzel, zenekarral, Szidi néni lejött a próbára. Voltak még vagy harmincan a nézőtéren. Akkor elénekeltem az „Egy rózsaszál szebben beszél”-t, s már eldőlt a darab sorsa. Mindenki sírt a nézőtéren, én is velük. Beöthy feljött a színpadra és ezt mondta: Ez a darab százszor fog menni! Szidi mama ráduplázott: Kétszázszor. Mindketten tévedtek. Csak én játszottam eddig 574-szer! ”
– Fedák Sári a "János vitéz" próbáiról

Az első világháború alatt előbb az Osztrák–Magyar Monarchia ellen buzdított, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt a Vörös Hadseregbe való belépésre agitált. A Tanácsköztársaság leverése után Fedák Bécsbe menekült. Az itt élő emigránsok azonban feljelentették, a rendőrség azonnal elfogta, és rövid időre a bécsújhelyi börtönbe zárták.

Mivel támogatta a Tanácsköztársaságot, 1920-ban és 1921-ben csak Bécsben játszhatott. Hat nyelven beszélt.[22] Fellépett Berlinben és Párizsban is, 1922-ben, 1925-ben, majd 1934-ben pedig – részben egyedül, részben pedig maga szervezte társulattal – bejárta az Amerikai Egyesült Államok magyarlakta városait. 1923-ban a Fővárosi Operettszínház primadonnája.

1922. október 11-én házasságot kötött Molnár Ferenccel,[23] akinek második felesége volt, de 1926-ban elváltak. Mindig primadonnaságra vágyott, kínosan ügyelt arra, hogy a középpontban legyen, a színpadon senki ne takarja.

1928-ban Útközben címmel jelent meg memoárja, Szöllősi Zsigmond adta ki.[24] Politikával is foglalkozott, a Nemzeti Egység Pártja Pestszentlőrinci szervezete női csoportjának elnöke, képviselője volt.

Az 1940-es évek elején az Új Magyar Színház vezető színésznője volt. 1944-ben a bécsi Donausender német náci rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a II. világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, most „nácirajongónak" bélyegezte, és népellenes bűntettben bűnösnek találta. A vád: „nyilvános szereplés alkalmával Szálasit dicsőítette". Az ítélet két év börtön és vagyonának elkobzása volt. Büntetését másodfokon nyolc hónapra mérsékelték, emellett három évre eltiltották foglalkozásának budapesti gyakorlásától és politikai jogait öt évre felfüggesztették. Vagyonát végül nem kobozták el.

Utolsó évei

A büntetés letöltése után Fedák Nyáregyházán vett egy telket. Oda is költözött komornájával, Kerék Margittal. Azonban Fedák Sárit kiköltöztették a szépen rendbe hozott házából is. Az épület a termelőszövetkezetnek kellett. Egy elhagyott, egyszobás házat kapott a falu végén (Jókai utca 4.).[25] Mivel mellékbüntetésként három évre eltiltották foglalkozásától is, soha többé nem tért vissza a színpadra. Még egyszer utoljára 1954 tavaszán felkérte a Déryné színház igazgatója, hogy játssza el Csiky Gergely: Nagymama című vígjátékának főszerepét. Fedák készült a visszatérésre, de betegsége (agyvérzés és érelmeszesedés) következtében elhunyt az Budai Irgalmasrendi Kórházban.[26]

Személyisége, képességei

Szigorúbb kritikát gyakorolt önmagával szemben, mint a hivatalos színikritikusok. Ennek ellenére idegenektől nem vette jó néven a negatív megjegyzéseket. A róla szóló dicséreteket viszont összegyűjtötte. Humorát, anekdotáit mindenki szerette és élvezettel hallgatta. Kiemelkedő előadó volt. Tisztában volt vele, hogy a neve fogalommá vált, és mindenkit meg akart hódítani. A prózai színpadot kevésnek tartotta, és mindenáron primadonna akart lenni. Néha főszerepet játszott zenés darabokban, de még akkor is elégedetlen volt önmagával, mikor a közönség ünnepelte. Ügyelt arra, hogy ő legyen középpontban, és senki se takarja a színpadon. Annak ellenére volt a legnagyobb operett-primadonna, hogy szakmai szempontból nem volt jó hangja.

Játékában megjelent az általa képviselt újszerű felfogás, a kiemelkedő tánctudás és a temperamentum. Ennek és tehetségének köszönhetően a 20. századi magyar színjátszás egyik legnépszerűbb operett primadonnája volt. A fennmaradt feljegyzésekből kitűnik, hogy boldogtalan volt, a végletek embere. Egyszerre jellemezte odaadás és melegszívűség, valamint kegyetlen szigorúság és ridegség. Igazán csak a színpad jelentett számára biztonságot. Mikor egyedül volt, sokat sírt, társaságban viszont, amennyire tudta, keménynek mutatta magát. Rendkívül aktív személyiség volt, szinte izzott körülötte a levegő. A „hazavágyás" jellemezte életét, de a békés otthon nem adatott meg neki.

Emlékezete

Ady Endre ezt írta a fiatal Fedák Sáriról az első nagyváradi vendégjátéka révén:

„ Fedák Sári nem az a lány, akiről hideg melegséggel vagy meleg hidegséggel lehet szólni és írni. Ő első Fedák Sári. Egy és szuverén. Valaki és teljes valaki. Egyéniség, aki nem paktál, s aki nem reflektál semminemű türelemre. Tessék csak bátran nézni, látni és ítélni. A Bereg megyei bakfis egyszerre csak fölszaladt a színpadra. Mint a gyötrelmes, erős, szűz vihar, végigsöpört ott mindent. Trónjaikról lerángatott autokrata színpadi királynőket, félelmetes bálványokat, szent és sérthetetlen formákat, tradíciókat és konvenciókat. A kis bálványdöntő úgy tett a züllött budapesti színházi világgal, mint Napóleon az egyesült seregekkel. Fedák Sári is fölforgatta s megcsúfolta a színpadi hadakozásnak minden becses, régi elvét. Nem volt újságíró dandárja, nem volt haditerve, ignorálta a kulissza küzdelmeit. Nekivágott a csatatérnek, a színpadnak, s megnyert minden csatát. ”

Németh László a következőket nyilatkozta a 60 éves Fedák Sáriról:

„ Íme a Magyar Operett. Egy asszony, aki nagy egyéniség, s amellett elég ripacsirta, hogy jól tudta érezni magát, sőt hitt is ebben a flitteres, nagyherceges operettvilágban. Asszonynak kellett lennie, mert férfiból elképzelhetetlen ez az öntvény. Akinek ekkora emberi súlya van, ha férfi, más pályát keres… Fedákban ezt imádta a közönség, amely az ő kótákkal packázó hangjában, áradó jókedvében, hars önbizalmában nemcsak operettet kapott, de különös, nyers ízzel kapta a maga életkedvét. ”
  • Fedák Sári szobor Beregszászon (2018)[27]

Érdekességek

A rablóultiban az irreálisan magas, általában a legmagasabb engedélyezett kontra neve: fedáksári. Arról megoszlanak a vélemények, hogy hányszoros kontráról is van szó pontosan (32- vagy 64-szeres), mert az ultiban igen ritkán jut el valaki addig, hogy „fedáksárit” mondjon. Szőnyei Gyula "Tanuljunk kártyázni" c. könyvében 64-szeres szorzóval szerepel.

A József Attila Színház 1998-ban mutatta be Radó Denise A Fedák-ügy avagy kontra, rekontra, szubkontra című darabot. A címszerepet Galambos Erzsi alakította.

A Nemzeti Színház 2015-ben mutatta be Fedák Sári címen a művész naplójából készített színdarabot, a címszerepet Szűcs Nelli játszotta.[28]

Színházi tagságai

Fedák Sári sírja Budapesten. Farkasréti temető: 28/1-1-35.

Fontosabb szerepei

Filmjei

  • Mámi (1937)
  • Hazafelé (1940)
  • Tokaji aszú (1941)

Főbb művei

  • Útközben. Beszélgetés a barátommal, 1-2.; Szőllősi, Bp., 1929
  • "Te csak most aludjál, Liliom...". Fedák Sári emlékiratai; szerk. Bognár József; Magyar Ház, Bp., 2009 (Magyar Ház könyvek)

Jegyzetek

  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  2. ↑ a b https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT37-9BS?i=65
  3. ↑ FamilySearch (angol nyelven)
  4. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  5. ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT37-9BS?mode=g&i=65&wc=92QN-JWG%3A40678301%2C43353801%2C1077274001%3Fcc%3D1452460&cc=1452460
  6. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  7. ↑ Hungary, Civil Registration, 1895-1980 * Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun * Budapest (II. Kerület) * Deaths * (Halottak) 1954 (dec.) * Image 66 of 128 (kép) pp. 66/128. FamilySearch, 1955. (Hozzáférés: 2014) : balra lent, Fedák Sarolta néven; Budapest, II. kerület, halotti anyakönyv 1955/315. sz. bejegyzés
  8. ↑ Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)1911-12-03 / 49. szám
  9. ↑ familysearch.org Fedák Istvánné Kokály Emília halálának a bejegyzése
  10. ↑ Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 172-198. szám)1935-08-07 / 179. szám
  11. ↑ familysearch.org Fedák András gyászjelentése
  12. ↑ familysearch.org Fedák Andrásné Bodó Klára gyászjelentése
  13. ↑ Szinházi élet - 1916 -
  14. ↑ familysearch.org Fedák András halálának a bejegyzése
  15. ↑ familysearch.org Fedák Ferenc keresztelője
  16. ↑ familysearch.org Fedák Pál halála - Káposztafalva
  17. ↑ familysearch.org Fedák Pálné Noviszedlák Mária halála - Káposztafalva
  18. ↑ familysearch.org Fedák András és Beretz Julianna házassága
  19. ↑ FEDÁK ÁGOTA DR. FILMFORDÍTÓ
  20. ↑ Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)1903-11-11 / 46. szám
  21. ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 10.)
  22. ↑ Fedák Sári
  23. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 442/1922. folyószáma alatt.
  24. ↑ Fedák Sári
  25. ↑ Google Térkép (hu-US nyelven). Google Térkép. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  26. ↑ A Múltkor című történelmi magazinban (MTV 2010. december 29.) nyilatkozók szerint, a visszatérést jelentő szerepet Honthy Hanna közbenjárására visszavonták. Ezt már nem tudta feldolgozni...
  27. ↑ Fedák Sárinak szülővárosában, Beregszászon avattak szobrot
  28. ↑ http://nemzetiszinhaz.hu/eloadas/fedak-sari

Források

Irodalom

  • Bános Tibor: Aki szelet vet... Fejezetek Fedák Sári életéből; Magvető, Bp., 1986
  • Vörös Tibor: A Fedák; Háttér, Bp., 1990

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fedák_Sári&oldid=23185594”