Ajtónállómester

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Főajtónálló szócikkből átirányítva)
királyi főajtónállómester
janitorum regalium magister
Utolsó Zichy Ferenc 1838. január 4. – 1848
Utolsó
Zichy Ferenc
1838. január 4. – 1848
Adatok
Ország Magyar Királyság
ElsőTamás (1261–1270)
UtolsóZichy Ferenc (1838–1848)
KineveziMagyar király
Tagjakirályi tanács
Főrendiház
Egyéb címekajtónállómester
Hivatal kezdeteTamás
Hivatal vége1848
Sablon • Wikidata • Segítség

Az ajtónállómester (magister janitorum), vagy eleinte csőszök ispánja (comes preconum) volt a királyi udvarházak és az udvar csőszeinek – akik ajtónálló és hírvivő feladatokat láttak el – felügyelője. Ő idézte a király elé ércpecsétjével – azaz a király idézőpecsétjével – és országos hírvivő hálózatának segítségével azokat, akikkel a király beszélni akart. Ők hordozták körbe a véres kardot is, amikor hadba hívtak. A Korona és kard legendája szerint a csőszök ispánja figyelmeztette Béla herceget, hogy a kardot válassza I. Endre színe előtt.[1]

A jelenet arra utal, hogy a csőszök ispánja egyben a palotaőrség parancsnoka is volt.

Nyugaton az udvarmester felelt meg ennek a tisztségnek. Ajtónállómesterként a források először 1261-ben említik. Az ajtónállók, vagyis a királyi testőrök elöljárója volt. Gondoskodnia kellett a királyi lakosztályok és a királyi család biztonságáról.[2]

Werbőczy István meghatározása szerint (Tripartitum I. R. 94. c.) az ország zászlósurainak és kisebb báróinak egyike.

Tagja volt a királyi tanácsnak. Tényleges feladatait az Anjou-kor óta helyettese, általában egyik köznemesi familiárisa látta el, a bárót főajtónállómesternek kezdték hívni, majd tisztsége összeolvadt az udvarmesterével. Tagja volt a Mohács utáni Habsburg udvartartásnak is. 1608-tól feladata volt a rendi országgyűlés rendjének felügyelete is.[3] 1848-ig az országgyűlés felsőtáblájának tagja, majd a második világháború végéig a felsőház tagja volt.

Csőszök ispánjai[szerkesztés]

Név Tisztségviselés ideje Uralkodó neve tisztségviselése idején Megjegyzés
Trisztán[1] 1250 körül IV. Béla Buzád nembeli

Árpád-kori ajtónállómesterek[szerkesztés]

Név Ajtónállómesterség ideje Ajtónállómestersége alatti uralkodó Megjegyzés
Tamás[4] 1261–70 IV. Béla Pok nembeli

Anjou-kori ajtónállómesterek[szerkesztés]

Név Ajtónállómesterség ideje Ajtónállómestersége alatti uralkodó Megjegyzés
Rátót nembeli Domokos 1301[5] Rátót nemzetség, Porc István fia, a Pásztói család őse
I.Miklós Gereven Aba nembeli 1338–1342[5]
Becsei Töttös[6] 1343–1353 I. Lajos 1342-ben a Léli család befogadja a Becse-Gergely nemzetségbe, előtte köznemes, királyi szerviens
Gönyüi Tamás[7] 1353-1358 Csór nemzetség[8]
Gönyüi János[9] 1359–1373
Cudar Mihály[7] 1378-1379
Cudar István[10] 1380-1381
Korógyi István[7] 1382
Telegdi Miklós[7] 1383-1384 Mária
Alsáni Pál[7] 1385-1386

A vegyesházi királyok ajtónállómesterei[szerkesztés]

Név Ajtónállómesterség ideje Ajtónállómestersége alatti uralkodó Megjegyzés
Jolsvai Leusták[11] 1387-1392 Zsigmond Rátót nb. Dezső-fi Péter fia,[5] Kanizsai János pártfogoltja
Sárói László[12] 1392-1395† Lévai Cseh Péter apja
Tamási János[13] 1409-1416† [12] Tamási Henrik apja, Héder nemzetség, a Kőszegiek egyik ágából
Tamási László[12] 1417-1434 Tamási János fia
Tamási Henrik[12] 1423-1434 Tamási János fia
Marcali János[12] 1436-1437 Marcali Miklós fia
Tamási László[12] 1438-1439 Albert Tamási János fia
Tamási Henrik[14] 1438-1444 Albert és I. Ulászló Tamási János fia
Guthi Országh Mihály 1453-1458[5] V. László Gutkeled nb.
Bánffy Pál 1456-1458-? [5] alsólendvai Bánffy István (fl. 1377-1416), nagybirtokosnak a fia
Buzlai Mózes[15] II. Ulászló Buzlai László fia
Geréb Péter 1492-1494[5] Geréb János és Szilágyi Zsófia fia, Mátyás király unokatestvére
Bánffy Miklós 1491–1500 [5] alsólendvai Bánffy István (fl. 1411-1448) hadvezér, nagybirtokos, valamint nánai és visontai Kompolti Erzsébet (fl. 1452-1458) fia
Korlátkői Péter[16] 1519-1526† II. Lajos

Királyi főajtónállók (1526-1848)[szerkesztés]

Janitorum regalium magistri, Königliche Obersttürhüter[16]

Név Tisztségviselés ideje Uralkodó neve tisztségviselése idején Megjegyzés
Guthi Országh Imre 1522-1536† II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd
? 1536-1537 Szapolyai János, I. Ferdinánd
Tharnóczi Imre 1539?-1556
Bánffy László 1556. március 4. - 1573 I. Ferdinánd, Miksa alsólindvai gróf
Balassa János 1574. április 16. - 1576 Miksa gyarmati
Révay Mihály 1577. március 23. - 1587 Rudolf
Révay Ferenc 1587. november 12. - 1598
Istvánffy Miklós 1599. február 5. - 1615† Rudolf, II. Mátyás kisasszonyfalvi
Pethe László 1615. augusztus 15. - 1617. november 17.† II. Mátyás hetesi báró
Alaghy Menyhért 1618. július 2. - 1625. november 29. II. Ferdinánd bekényi; utána országbíró
Rákóczi Pál 1625. november 29. - 1631. július 24. felsővadászi; utána országbíró
Nyáry István 1631. november 27. - 1643† II. Ferdinánd, III. Ferdinánd bedeki
Csáky László 1643. június 8. - 1649. október 23. III. Ferdinánd gróf; utána országbíró
Erdődy Gábor 1649. november 23. - 1650† monyorókeréki; utána országbíró
Pálffy Miklós 1650. július 22. - 1662. november 22. III. Ferdinánd, I. Lipót erdődi gróf; utána kamarás
Draskovich Miklós 1662. november 22. - 1681. december 27. I. Lipót gróf; utána országbíró
Zichy István 1681. december 27. - 1690. június 12. koronaőr; utána tárnokmester
Czobor Márk 1692. január 24. - 1728. március 1.† I. Lipót, I. József, III. Károly szentmihályi gróf
Esterházy György 1730. április 19. - 1735† III. Károly galántai gróf
Pálffy Károly 1735. március 4. - 1774† III. Károly, Mária Terézia gróf
Pálffy (III.) Lipót 1777. február 17. - 1799† Mária Terézia, II. József, II. Lipót, I. Ferenc gróf
Erdődy József 1799. december 13. - 1806 I. Ferenc gróf; utána étekfogó
Nádasdy Mihály 1806. szeptember 26. - 1826. június 10.† gróf
Esterházy József 1827. augusztus 31. - 1830 galántai gróf
Amadé Antal 1830. június 25. - 1834 V. Ferdinánd várkonyi gróf
Malonyai Nepomuk János 1835. január 10. - 1837 vicsapi báró
Zichy Ferenc 1838. január 4. - 1848 vázsonykői gróf

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ a b Györffy, György. István király és műve, 2. kiadás, Gondolat, 242. o. (1983). ISBN 963-281-221-2 
  2. ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 48-49. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6 
  3. ↑ Magyar történelmi fogalomtár. Szerk. Bán Péter. Budapest: Gondolat. 1989. ISBN 963 05 6722 9  
  4. ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 117. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6 
  5. ↑ a b c d e f g Markó, László. A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub (2000). ISBN 963-14-0582-6 
  6. ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 212,224,239,246,248. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6 
  7. ↑ a b c d e http://lexikon.katolikus.hu/A/ajt%C3%B3n%C3%A1ll%C3%B3.html
  8. ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 206. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6 
  9. ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 247-248. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6 
  10. ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 252,407. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6 
  11. ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 299,412. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6 
  12. ↑ a b c d e f Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-414-2  
  13. ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 354. o. (1986). ISBN 963-547-085-1 
  14. ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 340,354,356. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6 
  15. ↑ Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó, 220. o. (1986). ISBN 963-14-0582-6 
  16. ↑ a b Fallenbüchl, Zoltán. Magyarország főméltóságai. Maecenas (1988). ISBN 963-02-5536-7 

Ez a középkori tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ajtónállómester&oldid=26755256”