Demszky Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 82.135.87.150 (vitalap) 2021. május 15., 23:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kritikák: Magyar Helyesírási Kódex)
Demszky Gábor
Demszky Gábor 2012-ben
Demszky Gábor 2012-ben
Született1952. augusztus 4. (71 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaHodosán Róza
GyermekeiDemszky Alma Míra
Foglalkozása
  • politikus
  • szociológus
  • kiadó
  • jogász
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1990. november 30.)
  • Budapest főpolgármestere (1990. október 31. – 2010. október 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1998. június 18. – 1998. november 2.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2002. május 15. – 2002. május 31.)
  • az Európai Parlament képviselője (2004. július 20. – 2004. október 28.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2006. május 16. – 2006. november 15.)
Iskolái
Politikai pályafutása
PártSzabad Demokraták Szövetsége
Budapest főpolgármestere
Hivatali idő
1990. október 31. 2010. október 3.
ElődBielek József
(Budapest tanácselnökeként)
UtódTarlós István
A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke
Hivatali idő
2000 decembere 2001 júniusa
ElődMagyar Bálint
UtódKuncze Gábor

A Wikimédia Commons tartalmaz Demszky Gábor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Demszky Gábor (Budapest, 1952. augusztus 4. –) magyar jogász, szociológus, politikus, a demokratikus ellenzék, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) volt tagja, 1990–2010 között – öt hivatali cikluson át – Budapest főpolgármestere.

Életrajza

1952-ben született Budapesten, közgazdász szülők gyerekeként. Szülei az MSZMP tagjai és káderei voltak mindketten. Édesapja különböző külkereskedelmi vállalatoknál, így a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalatnál vezető beosztásban, édesanyja a Pénzügy Minisztériumban főosztályvezetőként színtén vezető beosztásban dolgozott az államszocializmus évtizedei alatt.

A Kaffka Margit Gimnáziumban, majd 1970-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanult. 1972-ben egy szélsőbaloldali maoista szervezkedésben való részvételéért és a rendszert balról bíráló 1919-es tanácsköztársaságot éltető megemlékezés miatt egy évre kizárták az egyetemről és a KISZ-ből. Ezalatt taxisofőrként, majd könyvtárosként dolgozott. 1976-ban jogi diplomát szerzett. Tanárai közül különösen nagy hatást gyakorolt rá Kemény István szociológus. 1976 és 1981 között a Világosság munkatársa volt. 1979-ben részt vett a Szegényeket Támogató Alap megalapításában. Egy nyilatkozatban szolidaritást vállalt a Charta ’77-tel; ezután politikai tevékenysége miatt elvesztette állását, egy időre utazási és publikációs tilalom alá került.

1981-ben az ELTE-n szociológus diplomát szerzett. Ugyanebben az évben Rajk Lászlóval és Nagy Jenővel együtt létrehozta az AB Független Kiadót. 1982-től élt együtt Hodosán Róza szociológussal, a demokratikus ellenzék tagjával, aki később SZDSZ-es országgyűlési képviselő is lett. 1985-ben házasodtak össze, 1991-ben elváltak. Megalapította és szerkesztette a Hírmondót, részt vett a Beszélő, a Máshonnan Beszélő és a Magyar Zsidó szamizdat lapok kiadásában, nyomtatásában és terjesztésében. 1984-ben hatóság elleni erőszak címén fél év börtönt kapott, három évre felfüggesztve. 1988-89-ben ösztöndíjasként tíz hónapig az Egyesült Államokban, a Columbia Egyetemen tanult.

Demszky Gábor a Fővárosi Közgyűlésen 2009. december 17-én

1988-ban alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a belőle kialakuló Szabad Demokraták Szövetségének. 1988 októberétől az SZDSZ Országos Tanácsának, 1989 októberétől 1990-ig a párt országos ügyvivői testületének tagja. 1989. június 16-án, a budapesti Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén ő koszorúzott Béki Gabriellával az SZDSZ nevében. Az 1990-es választásokon a VII. kerület parlamenti képviselőjévé választották, a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke és a külügyi bizottság tagja lett. 1990. október 31-én Budapest főpolgármesterévé választották; a két tisztség összeférhetetlensége miatt parlamenti képviselőségéről lemondott.

1990-től 2010-ig főpolgármester (négyszer választották újra). 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban parlamenti képviselő is lett az SZDSZ listavezetőjeként, de mindháromszor a főpolgármesterséget választotta. A 2004-es európai parlamenti választásokon az SZDSZ listájának vezetőjeként az Európai Parlamentnek (EP) is tagja lett, mandátumáról azonban a két tisztség összeférhetetlensége miatt még ugyanabban az évben lemondott. A BKV-vel kapcsolatos 2009-es nyári botrány következményeinek felszámolása körüli egyet nem értés oda vezetett, hogy 2009. október 13-án az MSZP budapesti elnöksége megállapította, a Szabad Demokraták Szövetsége felmondta az MSZP-vel 2006-ban megkötött fővárosi koalíciós megállapodást,[2] így felbomlott az MSZP és az SZDSZ koalíciója, ami 1994 óta biztosította a többséget Demszky számára.[3]

2010 nyarán az SZDSZ tagrevíziót tartott, párttagságát nem újította meg.[4] 2011 márciusában, 58 évesen korkedvezménnyel nyugdíjba vonult.[5] 2011 októberében Berlinbe költözött, ahol másfél évet töltött, majd Washingtonban lakott egy évig. 2014-ben hazaköltözött Budapestre. Az ÁBTL-ban (Történeti Hivatal) mindmáig nem kutatható személyes anyaga, ezért nehezen itélhető meg a Kádár-rendszerben betöltött valódi szerepe.

Magánélete

Demszky első házasságából 1973-ban született legidősebb gyermeke, Alma Mira (később a Károly Róbert Főiskola docense). 1974-ben született meg Demszky örökbe fogadott fia, Dániel.[6] 1982-től élt együtt Hodosán Róza szociológussal, a demokratikus ellenzék tagjával, aki később SZDSZ-es országgyűlési képviselő is lett. 1985-ben házasodtak össze, 1991-ben elváltak. 1992-ben vette feleségül Révai Verát, Révai József kommunista politikus unokáját, akitől 1994-ben Dorottya és 1995-ben András született. 2000-ben váltak el.[6] Negyedik felesége Németh Anikó volt, ötödik felesége Kapitány Noémi ügyvéd.

Kritikák

Demszky Gábor ellentüntetőkhöz beszél ünnepi beszéde közben, 2007. március 15-én

Kritikusai leggyakrabban a be nem tartott ígéreteit kérik számon. Szemére vetik, hogy 1994 óta a később, főpolgármestersége után, 2014-ben átadott M4-es metróvonallal kampányolva nyerte meg mindegyik választást, mások meg pont a 4-es metró iránti fanatikus ragaszkodását bírálják, amelynek árából hasznosabb beruházásokat vélnek megvalósíthatónak – a beruházásnak 2003-ban kellett volna elkészülnie, de az Orbán-kormány 1998-ban a Fővárossal fennálló szerződést megsértve megvonta az állami támogatást a beruházástól, amikor pedig a Főváros egyedül is bele akart vágni, az állami hatóságok indokolatlanul lassan adták ki az engedélyeket.

Számosan- még egykori ellenzéki társai közül is többen- kétségbe vonják az un. Demokratikus ellenzékben betöltött szerepét, sőt egyenesen egykori "ellenzékiségét" is megkérdőjelezik. Erre sokak szerint családjának kommunista bekötöttsége szolgáltatott alapot: Szülei fegyelmezett párttagokként vezető poziciókat töltöttek be, nagyapja Demszky Rudolf pedig szovjet - kommunista pártmunkás volt, második felesége Hodosán Róza KISZ-titkár, harmadik felesége, Révai Vera, a rákosista Révai József unokája. Családi viszonyairól önéletrajzi könyvében is írt. A Magyar Fórum 1999. szeptember 30-án megjelent számában Modor Ádám történész kutatásaira és egy dokumentumra alapozva megjelent, hogy Demszky 1976-ban, önként kezdeményezett találkozót a kommunista állambiztonsággal és minden valószinűséggel az állambiztonság ügynökévé vált. Az ügy érdekessége, hogy Modor korábban Demszky közeli munkatársaként tevékenykedett a Beszélő és más illegális kiadványok készítésében és terjesztésében. Demszky több pert inditott a lap kiadója Csurka István ellen, de Modor ellen aki több irásában is élesen támadta sosem. A Gulyás testvérek dokumentumfilmet készítettek az ún. Demokratikus ellenzék tagjairól, benne Demszky - egykori társai által is- " ellentmondásosnak és gyanúsnak" tartott tevékenységéről. Dézsy Zoltán pedig játékfilmet forgatott Demszky fiatal éveiről, melyben az állambiztonsággal együttműködő kommunista kádergyereknek ábrázolja a késöbbi főpolgármestert.

Mások a korábbi, egyetemi körökben közismerten szélsőbaloldali, tanácsköztársaságot is éltető, a nemzeti gondolkodást, "jobboldali reakciót" támadó maoista múltját, vagy a késöbbi együttműködését az MSZP-vel kárhoztatják, vagy éppen legendás barátságát Helmut Zilkkel Bécs közismerten kommunista, KGB - ügynök néhai polgármesterével.

Szemére vetették a hajléktalankérdés megoldatlanságát is, az elviselhetetlen, nem európai köztisztasági és közbiztonsági állapotok kulminálását Budapest utcáin, az aluljárókban és a járműveken.

Sokan szemére vetik még a horvátországi villájának ügyét, csak úgy, mint amikor kiderült, hogy gyakorlatilag fillérekért használ egy igen magas kategóriájú terepjárót. 2006-ban szóba került felelőssége az ún. villamosbotrány ügyében is. Szintén 2006-ban került a kritika középpontjába a szabad véleménynyilvánítás korlátozására irányuló traktortilalomra és a demonstrációkon való kihangosítási tilalomra vonatkozó rendeletei miatt is.

Bírálni szokták azért is, hogy a főváros főpolgármestereként miért lakik Budakeszin – mások ellenérvként azt hozzák föl, hogy így nap mint nap szembesül a kiköltözőket érintő közlekedési anomáliákkal.

Felháborodást váltott ki Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitányának 2006-os kitüntetése, amely alig pár héttel az október 23-ai erőszakos események után történt, amelyeken az utcai rendőri túlkapások miatt többen súlyosan vagy könnyebben megsebesültek, köztük Révész Máriusz országgyűlési képviselő is. 2007. március 15-én ünnepi beszédét a kormány ellen tüntető tömeg előtt tartotta. Az ünnepség során folyamatosan kifütyülték és tojással dobálták meg.[7]

A sorozatos BKV-botrányok hatására több tanú is terhelően vallott Hagyó Miklós alpolgármesterre és Mesterházy Ernőre, Demszky főtanácsadójára. Az Index című internetes újságnak 2010 februárjában Demszky Gábor úgy nyilatkozott, hogy politikai értelemben emiatt ő is felelős a kialakult helyzetért, mivel Antal Attila kinevezését ő is támogatta. A főpolgármesteri székről azonban nem kívánt lemondani.[8]

Szimpatizánsai leginkább kiégettségét kifogásolják, általános vélemény szerint már korábban abba kellett volna hagynia a főpolgármesterséget. 2000-ig kifejezetten népszerű politikus volt, amikor azonban rövid ideig az SZDSZ elnökeként politizált, a közvélemény-kutatási adatok gyors hanyatlást mutattak.

Erényének szokták tartani a város kulturális sokszínűségének megőrzését, ezt politikai ellenfele és utóda, Tarlós István is elismerte egy interjúban.[9] Főpolgármestersége alatt kiterjedt művészmozi-hálózat létesült, a Toldi, a Művész, a Corvin és más mozik részvételével. A főváros rengeteg színházat tart fönt, sok színvonalas előadással. Főpolgármesteri regnálása alatt indult a Budapesti Búcsú, amelyet a szovjet csapatok kivonulásának emlékére rendeznek meg. Szintén Demszky alatt indult el a Diáksziget, amely mára Sziget Fesztivál néven nemzetközileg ismert eseménnyé nőtte ki magát. Az 1981-ben indult Budapesti Tavaszi Fesztivált is lelkesen támogatta.

Az első két ciklusban végzett munkáját jobban ismerők szerint távol tartotta a korrupciót[forrás?] és Atkári János gazdasági főpolgármester-helyettessel vigyáztak a Főváros költségvetésére, ennek eredményeképp a főváros időnként a magyar államnál is jobb adósnak számított[forrás?] a nemzetközi pénzpiacon. Később a fentieknek egyre kevésbé tudott vagy akart eleget tenni, 2010-re korrupciós gyanúk botrányaitól lett hangos a városháza.

Díjak

Művei

  • Borravaló (1972)
  • Od-Nowa; s.n., s.l., 1981 (szamizdat)
  • Győri Péter–Demszky Gábor–Berkovits György: Újpest. Tanulmánykötet; Művelődéskutató Intézet, Bp., 1982 (Műhelysorozat. Művelődéskutató Intézet)
  • Budapest jövője. Várospolitika 2000-ig; SZDSZ, Bp., 1994
  • Magyarország és az ellenzéki mozgalmak a közép-kelet-európai posztkommunista átmenet kérdéseivel foglalkozó szaksajtó tükrében, 1981-1989. Dokumentumok; összeáll. Demszky Gábor; Demszky Gábor, Bp., 1997
  • A szabadság visszahódítása; Új Mandátum, Bp., 2001
  • Keleti éden. Szamizdat apámnak; Noran, Bp., 2008
  • Elveszett szabadság. Láthatatlan történeteim; Noran Libro, Bp., 2012

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. Nem fű alatt, nem titkokban kell együttműködni.[halott link] - Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke az eseményekről
  3. Végül a BKV-n és az üvegzsebcsomagon vérzett el a koalíció
  4. Demszky már nem az SZDSZ tagja, Origo.hu, 2010. július 7.
  5. Demszky kevesli a nyugdíját – Népszabadság, 2011. március 26.
  6. a b BaMa: A Demszky család titkai
  7. A HírTV tudósítása
  8. Demszky elismerte felelősségét a BKV-ügyben, Index.hu, 2010. február 8.
  9. Tarlós-interjú

További információk


Elődje:
Magyar Bálint
A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke
2000 – 2001
A Szabad Demokraták Szövetsége címere
Utódja:
Kuncze Gábor
Elődje:
Bielek József
a Fővárosi Tanács elnöke
Budapest főpolgármestere
19902010
Budapest címere
Utódja:
Tarlós István