Demszky Gábor
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Demszky Gábor | |
Demszky Gábor 2012-ben | |
Született | 1952. augusztus 4. (72 éves)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Hodosán Róza |
Gyermekei | Demszky Alma Míra |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | |
Politikai pályafutása | |
Párt | Szabad Demokraták Szövetsége |
Budapest főpolgármestere | |
Hivatali idő 1990. október 31. – 2010. október 3. | |
Előd | Bielek József (Budapest tanácselnökeként) |
Utód | Tarlós István |
A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke | |
Hivatali idő 2000 decembere – 2001 júniusa | |
Előd | Magyar Bálint |
Utód | Kuncze Gábor |
A Wikimédia Commons tartalmaz Demszky Gábor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Demszky Gábor (Budapest, 1952. augusztus 4. –) magyar jogász, szociológus, politikus, a demokratikus ellenzék, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) volt tagja, 1990–2010 között – öt hivatali cikluson át – Budapest főpolgármestere.
Életrajza
1952-ben született Budapesten, közgazdász szülők gyerekeként. Szülei az MSZMP tagjai és káderei voltak mindketten. Édesapja különböző külkereskedelmi vállalatoknál, így a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalatnál vezető beosztásban, édesanyja a Pénzügy Minisztériumban főosztályvezetőként színtén vezető beosztásban dolgozott az államszocializmus évtizedei alatt.
A Kaffka Margit Gimnáziumban, majd 1970-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanult. 1972-ben egy szélsőbaloldali maoista szervezkedésben való részvételéért és a rendszert balról bíráló 1919-es tanácsköztársaságot éltető megemlékezés miatt egy évre kizárták az egyetemről és a KISZ-ből. Ezalatt taxisofőrként, majd könyvtárosként dolgozott. 1976-ban jogi diplomát szerzett. Tanárai közül különösen nagy hatást gyakorolt rá Kemény István szociológus. 1976 és 1981 között a Világosság munkatársa volt. 1979-ben részt vett a Szegényeket Támogató Alap megalapításában. Egy nyilatkozatban szolidaritást vállalt a Charta ’77-tel; ezután politikai tevékenysége miatt elvesztette állását, egy időre utazási és publikációs tilalom alá került.
1981-ben az ELTE-n szociológus diplomát szerzett. Ugyanebben az évben Rajk Lászlóval és Nagy Jenővel együtt létrehozta az AB Független Kiadót. 1982-től élt együtt Hodosán Róza szociológussal, a demokratikus ellenzék tagjával, aki később SZDSZ-es országgyűlési képviselő is lett. 1985-ben házasodtak össze, 1991-ben elváltak. Megalapította és szerkesztette a Hírmondót, részt vett a Beszélő, a Máshonnan Beszélő és a Magyar Zsidó szamizdat lapok kiadásában, nyomtatásában és terjesztésében. 1984-ben hatóság elleni erőszak címén fél év börtönt kapott, három évre felfüggesztve. 1988-89-ben ösztöndíjasként tíz hónapig az Egyesült Államokban, a Columbia Egyetemen tanult.
1988-ban alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a belőle kialakuló Szabad Demokraták Szövetségének. 1988 októberétől az SZDSZ Országos Tanácsának, 1989 októberétől 1990-ig a párt országos ügyvivői testületének tagja. 1989. június 16-án, a budapesti Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén ő koszorúzott Béki Gabriellával az SZDSZ nevében. Az 1990-es választásokon a VII. kerület parlamenti képviselőjévé választották, a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke és a külügyi bizottság tagja lett. 1990. október 31-én Budapest főpolgármesterévé választották; a két tisztség összeférhetetlensége miatt parlamenti képviselőségéről lemondott.
1990-től 2010-ig főpolgármester (négyszer választották újra). 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban parlamenti képviselő is lett az SZDSZ listavezetőjeként, de mindháromszor a főpolgármesterséget választotta. A 2004-es európai parlamenti választásokon az SZDSZ listájának vezetőjeként az Európai Parlamentnek (EP) is tagja lett, mandátumáról azonban a két tisztség összeférhetetlensége miatt még ugyanabban az évben lemondott. A BKV-vel kapcsolatos 2009-es nyári botrány következményeinek felszámolása körüli egyet nem értés oda vezetett, hogy 2009. október 13-án az MSZP budapesti elnöksége megállapította, a Szabad Demokraták Szövetsége felmondta az MSZP-vel 2006-ban megkötött fővárosi koalíciós megállapodást,[2] így felbomlott az MSZP és az SZDSZ koalíciója, ami 1994 óta biztosította a többséget Demszky számára.[3]
2010 nyarán az SZDSZ tagrevíziót tartott, párttagságát nem újította meg.[4] 2011 márciusában, 58 évesen korkedvezménnyel nyugdíjba vonult.[5] 2011 októberében Berlinbe költözött, ahol másfél évet töltött, majd Washingtonban lakott egy évig. 2014-ben hazaköltözött Budapestre. Az ÁBTL-ban (Történeti Hivatal) mindmáig nem kutatható személyes anyaga, ezért nehezen itélhető meg a Kádár-rendszerben betöltött valódi szerepe.
Magánélete
Demszky első házasságából 1973-ban született legidősebb gyermeke, Alma Mira (később a Károly Róbert Főiskola docense). 1974-ben született meg Demszky örökbe fogadott fia, Dániel.[6] 1982-től élt együtt Hodosán Róza szociológussal, a demokratikus ellenzék tagjával, aki később SZDSZ-es országgyűlési képviselő is lett. 1985-ben házasodtak össze, 1991-ben elváltak. 1992-ben vette feleségül Révai Verát, Révai József kommunista politikus unokáját, akitől 1994-ben Dorottya és 1995-ben András született. 2000-ben váltak el.[6] Negyedik felesége Németh Anikó volt, ötödik felesége Kapitány Noémi ügyvéd.
Kritikák
Kritikusai leggyakrabban a be nem tartott ígéreteit kérik számon. Szemére vetik, hogy 1994 óta a később, főpolgármestersége után, 2014-ben átadott M4-es metróvonallal kampányolva nyerte meg mindegyik választást, mások meg pont a 4-es metró iránti fanatikus ragaszkodását bírálják, amelynek árából hasznosabb beruházásokat vélnek megvalósíthatónak – a beruházásnak 2003-ban kellett volna elkészülnie, de az Orbán-kormány 1998-ban a Fővárossal fennálló szerződést megsértve megvonta az állami támogatást a beruházástól, amikor pedig a Főváros egyedül is bele akart vágni, az állami hatóságok indokolatlanul lassan adták ki az engedélyeket.
Számosan- még egykori ellenzéki társai közül is többen- kétségbe vonják az un. Demokratikus ellenzékben betöltött szerepét, sőt egyenesen egykori "ellenzékiségét" is megkérdőjelezik. Erre sokak szerint családjának kommunista bekötöttsége szolgáltatott alapot: Szülei fegyelmezett párttagokként vezető poziciókat töltöttek be, nagyapja Demszky Rudolf pedig szovjet - kommunista pártmunkás volt, második felesége Hodosán Róza KISZ-titkár, harmadik felesége, Révai Vera, a rákosista Révai József unokája. Családi viszonyairól önéletrajzi könyvében is írt. A Magyar Fórum 1999. szeptember 30-án megjelent számában Modor Ádám történész kutatásaira és egy dokumentumra alapozva megjelent, hogy Demszky 1976-ban, önként kezdeményezett találkozót a kommunista állambiztonsággal és minden valószinűséggel az állambiztonság ügynökévé vált. Az ügy érdekessége, hogy Modor korábban Demszky közeli munkatársaként tevékenykedett a Beszélő és más illegális kiadványok készítésében és terjesztésében. Demszky több pert inditott a lap kiadója Csurka István ellen, de Modor ellen aki több irásában is élesen támadta sosem. A Gulyás testvérek dokumentumfilmet készítettek az ún. Demokratikus ellenzék tagjairól, benne Demszky - egykori társai által is- " ellentmondásosnak és gyanúsnak" tartott tevékenységéről. Dézsy Zoltán pedig játékfilmet forgatott Demszky fiatal éveiről, melyben az állambiztonsággal együttműködő kommunista kádergyereknek ábrázolja a késöbbi főpolgármestert.
Mások a korábbi, egyetemi körökben közismerten szélsőbaloldali, tanácsköztársaságot is éltető, a nemzeti gondolkodást, "jobboldali reakciót" támadó maoista múltját, vagy a késöbbi együttműködését az MSZP-vel kárhoztatják, vagy éppen legendás barátságát Helmut Zilkkel Bécs közismerten kommunista, KGB - ügynök néhai polgármesterével.
Szemére vetették a hajléktalankérdés megoldatlanságát is, az elviselhetetlen, nem európai köztisztasági és közbiztonsági állapotok kulminálását Budapest utcáin, az aluljárókban és a járműveken.
Sokan szemére vetik még a horvátországi villájának ügyét, csak úgy, mint amikor kiderült, hogy gyakorlatilag fillérekért használ egy igen magas kategóriájú terepjárót. 2006-ban szóba került felelőssége az ún. villamosbotrány ügyében is. Szintén 2006-ban került a kritika középpontjába a szabad véleménynyilvánítás korlátozására irányuló traktortilalomra és a demonstrációkon való kihangosítási tilalomra vonatkozó rendeletei miatt is.
Bírálni szokták azért is, hogy a főváros főpolgármestereként miért lakik Budakeszin – mások ellenérvként azt hozzák föl, hogy így nap mint nap szembesül a kiköltözőket érintő közlekedési anomáliákkal.
Felháborodást váltott ki Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitányának 2006-os kitüntetése, amely alig pár héttel az október 23-ai erőszakos események után történt, amelyeken az utcai rendőri túlkapások miatt többen súlyosan vagy könnyebben megsebesültek, köztük Révész Máriusz országgyűlési képviselő is. 2007. március 15-én ünnepi beszédét a kormány ellen tüntető tömeg előtt tartotta. Az ünnepség során folyamatosan kifütyülték és tojással dobálták meg.[7]
A sorozatos BKV-botrányok hatására több tanú is terhelően vallott Hagyó Miklós alpolgármesterre és Mesterházy Ernőre, Demszky főtanácsadójára. Az Index című internetes újságnak 2010 februárjában Demszky Gábor úgy nyilatkozott, hogy politikai értelemben emiatt ő is felelős a kialakult helyzetért, mivel Antal Attila kinevezését ő is támogatta. A főpolgármesteri székről azonban nem kívánt lemondani.[8]
Szimpatizánsai leginkább kiégettségét kifogásolják, általános vélemény szerint már korábban abba kellett volna hagynia a főpolgármesterséget. 2000-ig kifejezetten népszerű politikus volt, amikor azonban rövid ideig az SZDSZ elnökeként politizált, a közvélemény-kutatási adatok gyors hanyatlást mutattak.
Erényének szokták tartani a város kulturális sokszínűségének megőrzését, ezt politikai ellenfele és utóda, Tarlós István is elismerte egy interjúban.[9] Főpolgármestersége alatt kiterjedt művészmozi-hálózat létesült, a Toldi, a Művész, a Corvin és más mozik részvételével. A főváros rengeteg színházat tart fönt, sok színvonalas előadással. Főpolgármesteri regnálása alatt indult a Budapesti Búcsú, amelyet a szovjet csapatok kivonulásának emlékére rendeznek meg. Szintén Demszky alatt indult el a Diáksziget, amely mára Sziget Fesztivál néven nemzetközileg ismert eseménnyé nőtte ki magát. Az 1981-ben indult Budapesti Tavaszi Fesztivált is lelkesen támogatta.
Az első két ciklusban végzett munkáját jobban ismerők szerint távol tartotta a korrupciót[forrás?] és Atkári János gazdasági főpolgármester-helyettessel vigyáztak a Főváros költségvetésére, ennek eredményeképp a főváros időnként a magyar államnál is jobb adósnak számított[forrás?] a nemzetközi pénzpiacon. Később a fentieknek egyre kevésbé tudott vagy akart eleget tenni, 2010-re korrupciós gyanúk botrányaitól lett hangos a városháza.
Díjak
Művei
- Borravaló (1972)
- Od-Nowa; s.n., s.l., 1981 (szamizdat)
- Győri Péter–Demszky Gábor–Berkovits György: Újpest. Tanulmánykötet; Művelődéskutató Intézet, Bp., 1982 (Műhelysorozat. Művelődéskutató Intézet)
- Budapest jövője. Várospolitika 2000-ig; SZDSZ, Bp., 1994
- Magyarország és az ellenzéki mozgalmak a közép-kelet-európai posztkommunista átmenet kérdéseivel foglalkozó szaksajtó tükrében, 1981-1989. Dokumentumok; összeáll. Demszky Gábor; Demszky Gábor, Bp., 1997
- A szabadság visszahódítása; Új Mandátum, Bp., 2001
- Keleti éden. Szamizdat apámnak; Noran, Bp., 2008
- Elveszett szabadság. Láthatatlan történeteim; Noran Libro, Bp., 2012
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ Nem fű alatt, nem titkokban kell együttműködni.[halott link] - Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke az eseményekről
- ↑ Végül a BKV-n és az üvegzsebcsomagon vérzett el a koalíció
- ↑ Demszky már nem az SZDSZ tagja, Origo.hu, 2010. július 7.
- ↑ Demszky kevesli a nyugdíját – Népszabadság, 2011. március 26.
- ↑ a b BaMa: A Demszky család titkai
- ↑ A HírTV tudósítása
- ↑ Demszky elismerte felelősségét a BKV-ügyben, Index.hu, 2010. február 8.
- ↑ Tarlós-interjú
További információk
- Demszky Gábor honlapja
- Dr. Demszky Gábor írásai (1968–1990) (MEK)
- „Bizonyos dolgokért nagyon megharcoltam” – Interjú. In: Magyar Narancs, 2006. május 25.
- Tarlós nem szélsőjobbos, csak egy feketeöves populista – Interjú. In: Index, 2006. szeptember 27.
- Hogyan nyert ötször? (Török Gábor elemez, 2010. július 12.)
- Demszky: Egyszerű nyugdíjas leszek – Interjú Index.hu, 2010. június 1.
- ifj. Korsós Antal: Politikus jogászok. Bánk Attila, Boross Péter, Demszky Gábor, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Gál Zoltán, Gálszécsy András, Horváth Balázs, Kiss Elemér, Toller László, Torgyán József; Helikon, Bp., 2005
- A 4-es metró botrány érintettjeinek tündöklése a NER-ben. Jávor Benedek blogja (2018. november 16.)
Elődje: Magyar Bálint |
A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke 2000 – 2001 |
Utódja: Kuncze Gábor |
Elődje: Bielek József a Fővárosi Tanács elnöke |
Utódja: Tarlós István |
- Budapest főpolgármesterei
- Országgyűlési képviselők (SZDSZ)
- Országgyűlési képviselők (1990–1994)
- Országgyűlési képviselők (1998–2002)
- Országgyűlési képviselők (2002–2006)
- Országgyűlési képviselők (2006–2010)
- Magyarországi európai parlamenti képviselők 2004–2009
- Az SZDSZ korábbi tagjai
- 1952-ben született személyek
- A kommunizmus üldözöttei Magyarországon
- Budapesten született személyek
- Budapest díszpolgárai
- Élő személyek
- A demokratikus ellenzék tagjai
- A Charta ’77 aláírói