Dél-Alföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dél-alföld szócikkből átirányítva)
Dél-Alföld
HU NUTS 23 DA.png
Dél-Alföld régió elhelyezkedése és megyéi

Központ Szeged
Megyék Bács-Kiskun, Békés, Csongrád
Népesség
Teljes népesség 1 325 527 fő (2009) +/-
Népsűrűség 72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18 339 km²
Legmagasabb pont Ólom-hegy (174 m)

Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el. Régióként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket foglalja magába. A régió központja Szeged.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dél-alföldi régió kistérségei

A dél-alföldi régió kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok):[1]

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Város Lélekszám (2011)
Szeged 170 052 fő (2012.jan 1.)
Kecskemét 111 863 fő (2013. jan 1.)[2] +/-
Békéscsaba 61 046 fő (2013. jan 1.)[3] +/-
Hódmezővásárhely 45 700 fő (2013. jan 1.)[4] +/-
Baja 36 224 fő (2013. jan 1.)[5] +/-
Gyula 31 199 fő (2013. jan 1.)[6] +/-
Kiskunfélegyháza 29 567 fő (2013. jan 1.)[7] +/-
Orosháza 28 888 fő (2013. jan 1.)[8] +/-
Szentes 28 456 fő (2013. jan 1.)[9] +/-
Kiskunhalas 28 101 fő (2013. jan 1.)[10] +/-
Makó 23 378 fő (2013. jan 1.)[11] +/-
Békés 19 924 fő (2013. jan 1.)[12] +/-

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lakosság: 1 325 527 fő (2009)
  • 0-14 éves korig terjedő lakosság: 15%
  • 15-64 éves korig terjedő lakosság: 68%
  • 65-X éves korig terjedő lakosság: 17%
  • A KSH adatai alapján.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajós: Európa legnagyobb összefüggő pincefaluja

A dél-alföldi régió területe megegyezik a Dél-Alföld turisztikai régióval. A régió turisztikai vonzerejét elsősorban a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet és a városok műemlékei jelentik. Az utóbbi időben a turisták a tanyákra is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik.

Bács-Kiskun megye

A megyében Kecskemét, Kalocsa és Baja hangulatos történelmi belvárosai mellett különösen népszerűek a vízparti nyaralóhelyek: a Tisza Tiszakécskénél és a Duna Tasstól az országhatárig. Kedvelt kirándulóhely Bugac, valamint Hajós az 1200 pincéből álló híres pincesorral. A május végén tartott Orbán-napi Borünnep sok vendéget vonz ide. A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika, a kalocsai hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka.

Lásd még: Bács-Kiskun megye turisztikai látnivalóinak listája

Békés megye

Békés megye fő látnivalói közé tartozik a gyulai vár, a szarvasi arborétum és a mezőhegyesi ménes. A természetszeretők számára különleges élményt kínál a dévaványai túzokrezervátum és a kardoskúti hagyományos állattartó telep. Békés megye nevezetességei közé tartozik a csabai kolbász, a gyulai szalámi és a békési szilvapálinka.

Lásd még: Békés megye turisztikai látnivalóinak listája

Csongrád megye

Csongrád megye fő turisztikai vonzerejét városai, múzeumai és néprajzi emlékei adják. Szeged kiemelkedő látnivalója a Dóm tér és épületei, ezenkívül figyelmet érdemel az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Makó épített öröksége, Szentesen a történelmi belváros, Hódmezővásárhelyen pedig a város műemlékein kívül a közelben található Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A megye múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a makói József Attila Múzeum valamint a szentesi Koszta József Múzeum. A jellegzetes ételek, italok közé tartozik a szegedi fűszerpaprika, a makói vöröshagyma, a Pick-szalámi valamint a Csongrádi borvidék nedűje. A turisták körében népszerű évenként megrendezett programok közé tartoznak a Szegedi Szabadtéri Játékok, a szentesi lecsófőző fesztivál és Makói Nemzetközi Hagymafesztivál.

Lásd még: Csongrád megye turisztikai látnivalóinak listája

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország kistérségeinek listája
  2. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  3. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]