Budapesti Gazdasági Főiskola

Budapesti Gazdasági Főiskola
Alapítva	1857
Hely	Budapest, Zalaegerszeg, Salgótarján, Magyarország; EU
Típus	állami
Hallgatói létszám	~25000
Rektor	Sándorné Dr. Kriszt Éva PhD
Tagság	EUA, MAB, ENQA, NSZFI, NIBS, SPACE, EURASHE, EDEN, ATMU, EFAH, ERASMUS, SOCRATES, AIESEC, BCCI, EDIRC, LEONARDO, EAIE, AWBMAMD, CEEPUS, MONTIFIC, ECQA
Elérhetőség
A Nyelvvizsga És Továbbképző Központ épülete a Markó utcában
Elhelyezkedése
Budapesti Gazdasági Főiskola Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 29″, k. h. 19° 7′ 29″47.5080555556, 19.1247222222
A Budapesti Gazdasági Főiskola weboldala

A Budapesti Gazdasági Főiskola - BGF - (angolul: Budapest Business School, németül: Wirtschaftshochschule Budapest) Magyarország első, legnagyobb és piacvezető gazdasági főiskolája. 2013-ban elnyerte az "Alkalmazott tudományok főiskolája" címet, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma ítél oda annak a - legfeljebb két - főiskolának, amely "hallgatóinak kiváló, gyakorlatorientált, a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó, jól használható képzést nyújt, továbbá kutatási tevékenységet folytat az alkalmazott tudományok területén, valamint széles körű nemzetközi együttműködést alakított ki más oktatási intézményekkel".

A BGF a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény hozta létre, 3 felsőoktatási intézmény összevonásával, 3 főiskolai karként való integrálásával jött létre. Karai jelenleg Budapesten, Zalaegerszegen és Salgótarjánban működnek.

Magyarország legnagyobb, több mint 20 ezer hallgatót képező főiskoláját, a Budapesti Gazdasági Főiskolát (BGF) a magyar felsőoktatási integráció hozta létre, s 2000. január 1-jétől a három jogelőd intézmény – a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola – összevonásával alakult meg. A jogelőd intézményekben végzettek, illetve az elmúlt években immáron BGF-es oklevelet szerzők a hazai munkaerőpiac legelismertebb, legkeresettebb szakemberei, számosan közülük a magyar társadalom és gazdaság vezető személyiségei.

A képzések tartalmának kialakításakor eddig is alapvetően figyelembe vette a BGF a gazdaság és a munkaerőpiac kívánalmait. Ennek is köszönhetően a munkaerőpiac a BGF által kiállított oklevelet nagyra értékeli elméleti és gyakorlati szempontból is. A felsőoktatási rangsorokban mind a felvételi, mind a különböző szervezetek által készített „elégedettségi-”, illetve „színvonal-vizsgálatokban” az intézmény mindig az élmezőnybe tartozott. Ez azt mutatja, hogy az intézményt a leendő és volt hallgatók is pozitívan értékelik, annak munkaerő-piaci hasznosságát is megfelelőnek ítélik. A BGF-en kiállított közgazdász diploma a legkeresettebb főiskolai diploma a gazdaságtudományok területén.

Története

A Budapesti Gazdasági Főiskola KVIK és PSZK karainak hivatalos jogelődje az 1857. november elsején alapított Handelsakademie Pest (Pesti Kereskedelmi Akadémia). A Pesti Kereskedelmi Akadémia volt az ország és Közép-Európa első közgazdasági felsőoktatási intézménye ('közgáza'). A világon ez volt a második gazdasági iskola a párizsi ESCP után, melyet 1819-ben alapítottak.^[forrás?]

A Pénzügyi és Számviteli Kar budapesti kampusza

A Pesti Kereskedelmi Akadémia alapítása idején Magyarországon osztrák uralom volt, az iskolát az osztrák császár, I. Ferenc József alapította. 1873-ban Pest és Buda egyesülését követően átnevezték a főiskolát, új neve Budapesti Kereskedelmi Akadémia lett. 1899-ben a híres Keleti Kereskedelmi Akadémia kivált a Budapesti Kereskedelmi Akadémiából, ahol korábban tanszékként működött, majd 1920-ban a két intézmény ismét összeolvadt.

A Számviteli Főiskola 1953-ban alakult meg, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola pedig 1969-ben. Szintén 1969-ben alakult Külkereskedelmi Levelező Iskola, a Külkereskedelmi Főiskola előde.

A Pénzügyi és Számviteli Főiskola 1970-ben jött létre, melyet 1971-ben a főiskola Zalaegerszegi Intézetének megalakulása követett. Ebben az évben, 1971-ben a Külkereskedelmi Főiskola is megalakult a Külkereskedelmi Levelező Iskolából. Egy évvel később, 1972-ben a Pénzügyi és Számvitel Főiskola Salgótarjáni Intézetének megalakulásával nyerte el végleges formáját a Pénzügyi és Számviteli Főiskola - egészen a BGF megalakulásáig. 1992-től a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola új neve Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola.

2000-ben a 3 főiskola összeolvadásával jött létre a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF). A korábbi intézmények az új főiskola karaiként működtek tovább: Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar; Külkereskedelmi Főiskolai Kar és Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar. 2009-ben a mesterképzési szakok indítása után a karok egyetemi karokká váltak, így nevükből a "Főiskolai" jelzőt elhagyták, mellyel kialakultak a BGF mai karai.

2010-ben megalakult a BGF nemzetközi gazdálkodástudományi doktori iskolája. A PhD képzés a cambridge-i Anglia Ruskin University-vel közösen folyik, angol nyelven. 2011-ben a Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete önálló karrá alakult Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (GKZ) néven, kialakítva ezzel a a BGF 4. karát.

Az elődintézmények

	név	székhely	időszak
1	Pesti Kereskedelmi Akadémia (Handelsakademie Pest)	Pest	1857–1873
2	Budapesti Kereskedelmi Akadémia	Budapest	1873–1953
3	Keleti Kereskedelmi Akadémia	Budapest	1899–1920
4	Számviteli Főiskola	Budapest	1953–1970
5	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola	Budapest	1969–1992
6	Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola	Budapest	1992–2000
7	Pénzügyi és Számviteli Főiskola	Budapest	1970–2000
8	Külkereskedelmi Főiskola	Budapest	1969–2000
9	Budapesti Gazdasági Főiskola	Budapest	2000–

A főiskola karai

Budapesti karok

A KVIK Alkotmány utcai épülete

A BGF épülete Budapesten, Magyarország EU elnökségének idején

BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (KVIK)

Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar. Budapesten, az V. kerületi Alkotmány utca 9-11. alatt működik.

Szakok:

• andragógia
• kereskedelem és marketing (angol és német nyelven)
• turizmus-vendéglátás (magyar, angol és német nyelven)

BGF Külkereskedelmi Kar (KKK)

Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar. Budapesten, a XVI. kerületi Diósy Lajos utca 22-24. alatt működik.

Szakok:

• kereskedelem és marketing
• kommunikáció és médiatudomány
• nemzetközi gazdálkodás (magyar, angol és francia nyelven)
• nemzetközi tanulmányok

BGF Pénzügyi és Számviteli Kar (PSZK-BP, hagyományosan: PSZF)

Teljes nevén: Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar. Budapesten, a XIV. kerületi Buzogány utca 10-12. alatt működik.

Szakok:

• emberi erőforrások
• gazdálkodási és menedzsment
• gazdaságinformatikus
• pénzügy és számvitel (magyar és angol nyelven)

Kollégiumok

A PSZF légi felvétele, háttérben a Bagolyvár Kollégium 2 épülete (bal-felső sarok)

• BGF-KVIK Lengyel Gyula Kollégium (1113 Budapest, Laufenauer u. 1-7.)
• BGF-KKK Mátyásföldi Kollégium (1165 Budapest, Diósy Lajos u. 22-24.)
• BGF-PSZK-BP Bagolyvár úti Kollégium (1148 Budapest, Bagolyvár u. 6-10.)

BGF nyelvvizsga

A BGF Nyelvvizsga és Továbbképző Központ (BGF NYTK) lehetőséget biztosít BGF-es és nem BGF-es hallgatóknak egyaránt államilag akkreditált szaknyelvi nyelvvizsgák letételére. A központ 2000. májusa óta működik az intézményben. Minden szinten (B1, B2 és C1), valamint minden vizsgarendszerben (írásbeli, szóbeli és komplex) tehető vizsga, az alábbi 8 nyelvből: angol, francia, japán, kínai, német, olasz, orosz és spanyol. A BGF-NYTK országosan 20 vizsgahellyel rendelkezik. A következő szakterületek szaknyelvi vizsgabizonyítványait lehet megszerezni:

1. üzleti szaknyelvi,
2. idegenforgalmi-vendéglátóipari szaknyelvi és
3. pénzügyi szaknyelvi.

További információk

• A BGF hivatalos honlapja
• BGF a Felvi.hu-n
• BGF nyelvvizsga

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarországi főiskolák listája