Benedek Jenő (festő, 1939–2019)
Ifjabb Benedek Jenő | |
A festőművész arcképe | |
Született | 1939. június 13. Csongrád |
Elhunyt | 2019. augusztus 20.[1] (80 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Jánosi Katalin festőművész |
Gyermekei | Benedek Imre alkalmazott grafikus |
Szülei | Idősebb Benedek Jenő festőművész; Andorkó Laura |
Foglalkozása | festőművész |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj (1970) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ifjabb Benedek Jenő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ifjabb Benedek Jenő (Csongrád, 1939. június 13. – Budapest, 2019. augusztus 20.) festőművész.
Apja, idősebb Benedek Jenő festőművész, felesége Jánosi Katalin festőművész.
Pályafutása
[szerkesztés]„ | A határvonalig kell eljutnia annak, aki valami igazat akar mondani a valóságról. S nem feketét vagy fehéret, szörnyűségeset vagy idillit. Ezt az utat nehéz megtalálni, mert keskeny, akár a kés éle, de egész emberi létünk ezen halad. | ” |
– Ifjabb Benedek Jenő |
Apja, idősebb Benedek Jenő festőművész a Szolnoki Művésztelep egyik meghatározó alakja volt. Így a család Szolnokon élt, s ifjabb Benedek Jenő itt kezdte el iskolai tanulmányait. Festészetben első mestere édesapja volt. 1953-ban Budapestre költöztek. Érdeklődését és hamar jelentkező tehetségét mutatja, hogy a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett 1957-ben.
1957 és 1963 között végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, ahol előbb Pap Gyula, majd Bernáth Aurél tanítványa volt, természetesen hatott rá az otthoni környezetben édesapja és annak művészete is.
1963 és 1969 között a Fiatal Művészek Stúdiójának volt tagja. 1963-tól a Művészeti Alapnak, majd az abból alakult Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE), 1973-tól a Magyar Képzőművészek Szövetségének tagja. 1966-tól 1977-ig egykori iskolájában, a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban művésztanárként dolgozott. 1970-től 1973-ig Derkovits ösztöndíjban részesült, s így e csaknem négy évet kissé gondtalanabbul szentelhette művészetének, bár a tanítást ez idő alatt sem hagyta abba. Csatlakozott az 1997-ben, Budapesten létrejött (mára már megszűnt), Új Gresham Körhöz. A Bernáth Aurél Társaság tagja.
A főiskola elvégzése óta rendszeresen szerepelnek művei hazai és külföldi kiállításokon. 2000-ben ő volt az első magyar festő, aki díjat nyert a Nápolyban megrendezett „Italy 2000” nemzetközi kiállításon. 1953-tól 1998-ig Budapesten, majd Piliscsabán élt és dolgozott. Az utóbbi években a festészet mellett computer grafikákkal is szerepelt hazai és nemzetközi kiállításokon.
Felesége, Jánosi Katalin (1951. november 2.-) festőművész. Egy fiuk született, Benedek Imre, aki alkalmazott grafikával foglalkozik és sikeres bélyegtervező.
Díjai
[szerkesztés]- 1970-1976 • Derkovits-ösztöndíj
- 1972 • Belkereskedelmi Minisztérium díja a Margitsziget a képzőművészetben című kiállításon
- 1977 • Országos Hadtörténeti Múzeum, II. díj
- 1979 • „Italia 2000” III. díj
- 1981 • a Művészeti Alap nívódíja
- 1999 • 46.Vásárhelyi Őszi Tárlaton jutalomdíj
- 2000 • Kereskedelmi és Hitelbank díja (BÁV Rt. Tavaszi Tárlatán)
- 2004 • Koller-díj
Művészete
[szerkesztés]Az 1960-as, 1970-es években a posztnagybányai iskola képviselőinek műveire, a neósokéra emlékeztető tájképeket festett, erős színekkel, körvonalakkal, leegyszerűsített formákkal, majd az 1970-es évektől képeinek kompozíciója alapvetően megváltozott. Előbb szürrealisztikus elemek jelentek meg, majd az ábrázolás egyfajta valóságon túli álomvilággá alakult, ugyanakkor a képek szerkezete konstruktivista jellegűvé, feszesen szerkesztetté vált. Ebben a változásban Benedek Jenőre nem a szürrealisták, hanem azok elődjei, az olasz metafizikus festők hatottak, akik a mozdulatlanság, az állandóság megjelenítésével a dolgok lényegét, s a bennük rejlő mágiát akarták megragadni. A szokatlan környezetbe helyezett tárgyak, a szoborszerű emberábrázolás, álomszerű, mágikus atmoszférát teremtenek. Az irányzat festői közül is leginkább Giorgio Morandi hatott rá.
Hogy írja Seneca? »Olykor nyugtalan a nyugalom«. Nos ha valami találó ifj. Benedek Jenő képeivel kapcsolatosan, akkor ez a nyugtalan nyugalom. Látszólagos mozdulatlansága, csendessége ugyanis indukál bennünk valami feszültséget, ha mást nem, a várakozás türelmetlenségét, az elmúlás elleni protestálást.
Mintha azt súgnák a festmények: létezik az átmenetiséggel szemben állandóság, a töredezettséggel szemben teljesség, a nyugtalan nyüzsgés ellenében csönd, elmélyedés. Egy másik dimenzió, amelybe átlépve az önmagunkra találás a jutalom.
Művei (válogatás)
[szerkesztés]- Örök pillanat olaj, farost 80×60 cm 1988 [1]
- Elhagyott műterem [2]
- Torony, 2002, olaj, farost, 80x60 cm
- Teknős-írás, 2002, olaj, farost, 60x80 cm
- Két bárka, 2004, olaj, farost, 35x50 cm
- Kora reggel, 2004, olaj, farost, 60x80 cm
- Szekrény, 2004, olaj, farost, 50x35 cm
- Őszi kert, 2004, olaj, farost, 60x80 cm
- Szép emlék, 2004, olaj, farost, 80x60 cm
- Óváros, 2004, olaj, farost, 70x100 cm
- Az ég kapuja, 2004, olaj, farost, 70x100 cm
- Repülő csendélet, 2005, olaj, farost, 80x60 cm
- Vitorlás hajó, 2005, olaj, farost, 60x80 cm
- Sziklarajzok, 2005, olaj, farost, 40x60 cm
- Kis állatkert, 2005, olaj, farost, 25x35 cm
- Kerti éj, 2005, olaj, farost, 45x38 cm
Egyéni kiállításai
[szerkesztés]- 1974 • Aba Novák Terem, Szolnok
- 1976 • Fényes Adolf Terem, Budapest
- 1977 • Gulácsy Terem, Szeged
- 1979 • Galerie “K”, Köln
- 1981 • Csók Galéria, Budapest
- 1982 • Atelier Mensch, Hamburg
- 1983 • Ferenczy Terem, Pécs
- 1984 • Munkácsy Terem, Békéscsaba
- 1985 • Falusi Galéria, Perbál (édesapjával, id. Benedek Jenővel)
- 1985 • Galerie Eremitage, Nyugat-Berlin
- 1987 • Csók Galéria, Budapest (id. Benedek Jenővel)
- 1989 • Csók Galéria, Budapest
- 1991 • Kastély Múzeum, Szirák
- 1992 • Csontváry Galéria, Budapest (feleségével, Jánosi Katalinnal)
- 1994 • B.Á.V. Kortárs Galéria, Budapest
- 1997 • Sziget Galéria, Budapest (feleségével, Jánosi Katalinnal)
- 1997 • B.Á.V. Kortárs Galéria, Szeged
- 1997 • Koller Galéria, Budapest
- 1998 • Kert Galéria, Piliscsaba
- 1999 • Hyatt Galéria, Budapest
- 2000 • Madách Színház, Tolnay Szalon (feleségével, Jánosi Katalinnal)
- 2001 • Luca/Art, Wiesbaden
- 2001 • Pfister Galéria, Budapest (feleségével, Jánosi Katalinnal)
- 2004 • Városi Galéria, Kalocsa (feleségével, Jánosi Katalinnal)
- 2004 • Luca/Art, Wiesbaden
- 2005 • B.Á.V. Kortárs Galéria (feleségével, Jánosi Katalinnal)
- 2006 • Bernáth Aurél Galéria, Ábrahámhegy [3]
- 2008 "hát valami operami 8." A Miskolci "Légyott" alkalmából Benedek Jenő, ifj.: Üzenet Bartóktól c. műve[2]
- 2009 • Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Aula Galéria, Dunaújváros (feleségével, Jánosi Katalinnal)
- 2010 • Uradalmi Ház, Piliscsaba
Csoportos kiállításai | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
|
Művei közgyűjteményekben, középületekben
[szerkesztés]- Danubius Szálloda Vállalat (A régi Margit-fürdő, 1972)
- Déri Múzeum, Debrecen (Távoli vidék, 1976)
- Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, Budapest (Lovak, 1975)
- Kereskedelmi és Hitelbank Rt, Budapest (Az út véget ér, 1995)
- M.E.T. archivum, Budapest (computer grafikák: Álomban; Szerkezet, 2004; Naptár, 2006; Kassák emlékére I.-II. 2007)
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (Történelem; Táj fákkal, 1973; Csendélet, 1975; Csend van, 1976)
- Marcelland Nemzetközi Művészeti Gyüjtemény („Mail art” 2007; Renaissance, 2008)
- Móra Ferenc Múzeum, Szeged (Cím nélkül, 1978; Ablak, 1980; Tél, 1999)
- Művelődési Ház, Pásztó (Emlékek világa, 1977)
- Művelődési Minisztérium, Budapest (Ablak, 1976; Tárgyaim, 1981)
- Országos Hadtörténeti Múzeum Képtára, Budapest (Őszi gyakorlat, 1976; Gyakorlótér, 1977)
- Providencia Biztosító Rt. Székháza, Budapest (Vidéki hangulat, 1996)
- Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár (Műterem, 1974)
- T-Art alapítvány, Budapest (Holdkirálynő, 1991)
- Venezuelai Köztársaság Nagykövetsége, Budapest (Cím nélkül, olajfestmény, 60x80cm, 1978-1980)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nagy Imre Társaság kezdőoldala
- ↑ Légyott a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál (kezdettől fogva egyetlen) irodalmi kísérőrendezvénye, melyen évről évre írók, költők, képzőművészek, közéleti személyiségek köszöntik „ímél-műveikkel” a rendezvényt.
Források
[szerkesztés]- Pogány Gábor: Ifjabb Benedek Jenő. Artportal Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Ifjabb Benedek Jenő weblapja
- Ifjabb Benedek Jenő alkotásai a VirtuArtnet honlapon. Megtekintve 2010 márciusa
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Benedek Jenő, ifj. Online elérés
Irodalom
[szerkesztés]- D. Fehér Zsuzsa: Ifjabb Benedek Jenő. (kat., bev., 1976)
- Székely András: Ifjabb Benedek Jenő kiállításáról utólag. In: Ország Világ, 1976. április 28.
- Benedek Jenő kiállítása Kölnben. In: Profil, 1979/5. szám 33. oldal
- Ausstellung Benedek. In: Kölner Kultur, 1979. március 27.
- Csorba Mária: Ifjabb Benedek Jenő kiállítása. In: PM, 1981/7. II. 18-23. oldal
- Csapó György: Ifjabb Benedek Jenő műtermében. In: Ország Világ, 1981. XXV. évf. 22. szám, június 3., 19. oldal
- Csapó György: Ifjabb Benedek Jenő (kat., bev., 1981)
- Csapó György: Közelképek, beszélgetések. Képzőművészeti Kiadó 1981.
- Művész életrajzok, Kiad. Képcsarnok Váll. Budapest, 1985.
- Kirimi Irén: Ifjabb Benedek Jenő (kat., bev., 1989).
- Kárpáti Tamás: Ifjabb Benedek Jenő. In: Képes 7, 1990/17. szám 32. és 33. oldalak
- Tóbiás Áron: Festő házaspár képei a Csontváry Galériában. In: Magyar Nemzet, 1992. dec. 4. 17. oldal
- Tűnődő festő az Akropoliszon. In: Népszabadság, Pestvidék, 1999. július 31. szám 36. oldal
- Rados Virág: Holdvarázs. In: Galéria, 1999. december 29. oldal
- Rados Virág: Ifjabb Benedek Jenő festményei a Hyatt Regencyben. In: Népszabadság, 1999. november 6. 37. oldal
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
- Feledy Balázs: Ifjabb Benedek Jenő. In: Mesterecsetek. (A Vigadó Galériában 2002-ben rendezett kiállításról.) 2003.
- Nyolcvanegy jeles hetvenes. In: Napút évkönyv 2009. Napkút Kiadó, 2008, X. évf. 10. szám
- Alkotói vallomások (Az I.-II. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennálé, Katalógusai)
Média
[szerkesztés]