Jánosi Katalin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánosi Katalin
Jánosi Katalin portre.jpg
A festőművész arcképe
Született 1951. november 2.
Budapest
Házastársa Ifjabb Benedek Jenő festőművész
Gyermekei Benedek Imre alkalmazott grafikus
Szülei Jánosi Ferenc; Nagy Erzsébet

Jánosi Katalin weboldala
Távol a világtól, 1996, olajfestmény, 70x100 cm
Csend órával, 2002, olajfestmény, 40x50 cm
Múzeum, 1998, olajfestmény, 100x70 cm
Rétegek, 2000, olajfestmény, 80x80 cm
Csend, 2003, olajfestmény, 90x90 cm
Álmomban repültem, 2005, olajfestmény, 60x80 cm
Különös éj, 2005, olajfestmény, 30x30 cm
Gondolatok Bartókról, 2006, olajfestmény, 100x100 cm
Játékos rajz, 2004, olajpasztell, 70x100 cm

Jánosi Katalin (Budapest, 1951. november 2. -) festő- és gobelinművész.

Férje: Ifjabb Benedek Jenő (1939 -) festőművész, fia: Benedek Imre (1972 -) alkalmazott grafikus.

Család, tanulmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1951. november 2-án született Budapesten. Édesapja Dr. Jánosi Ferenc, édesanyja Nagy Erzsébet. Jánosi Katalin Nagy Imrének, az 1956-os forradalom mártír miniszterelnökének unokája.

Gyermekkorában tíz éven át zenei tanulmányokat folytatott. A családot 1956 után Romániába deportálták, s a gyermekek 1958 szeptemberében tértek csak vissza Budapestre, majd az őket követő nagyanyjukkal és édesanyjukkal a VII. kerületben éltek együtt csonka családként (édesapja, Jánosi Ferenc 1960-ban, betegen szabadult a börtönből, 1968-ban hunyt el).[1] A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola textilműves szakán érettségizett 1970-ben. Az Iparművészeti Főiskola Gobelin szakán Plesnivy Károly, Eigel István és Szilvitzky Margit voltak mesterei. 1976-ban diplomázott. A kultúraszervezés területe is érdekelte, 1997-ben kulturális menedzseri diplomát szerzett az ELTE-n.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első önálló kiállítását 1987-ben Győrben rendezték meg. A tervezés mellett mindig saját kezűleg szőtte gobelinjeit. A textilképek hosszadalmas munkafolyamatához szervesen kapcsolódik a kartonfestés, ezért a festészet sem volt idegen számára. Az 1980-as években teljes energiájával a táblaképfestészet felé fordult. 1976-tól a Művészeti Alap, majd a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) tagja, s ugyancsak a mára megszűnt „Új Gresham Kör“ művészeti csoportnak is tagja volt. 1998-tól Piliscsabán él és dolgozik.

Közéleti tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989 óta a forradalom és nagyapja emlékének aktív ápolója, a Nagy Imre tiszteletére rendezett ünnepségeken, szoboravatásokon jelen van. [2] Az 1990-ben Nagy Erzsébet által alapított Nagy Imre Alapítvány kurátora. 2006 óta többször hívta meg október 23-ára a parlamenti pártokat közös ünneplésre a Nagy Imre Emlékházba.[3] Az ’56-os mártírok Emléknapján 2007. június 16-án közös imádságra invitálta a pártok vezetőit. [4] 2008-ban az ő kezdeményezésére és szervezésében zajlott le a Nagy Imre Emlékház teljes átalakítása, megújítása. [5]

Közéleti fórumokon (internet, újság, tévé, rádió) szerepel, a nőknek a társadalomban, családban betöltött szerepéről nyilatkozik, különböző kulturális események [6] és szociális akciók tevékeny résztvevője. [7]

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Képei híven tükrözik egyéniségét: egy nyugalmat kereső, természetszerető ember munkái, aki zaklatott korunkban is csöndes kitartással járja a maga egyéni útját. Finoman összehangzó színeivel egyéni realitású képi valóságot teremt, hangulatai erős érzelmi töltésükkel a szigorúan értelmezett realitáson túlmutatnak.”– írták róla 1987. évi győri, első önálló kiállítása után. Munkáiban nem a konkrét objektum, hanem az általa kifejezhető üzenet, érzelem, hangulat a döntő. Keresi a formák, színek elvontabb rendszereit, s ezek mélyebb dimenziói foglalkoztatják, melyeket igyekszik összekapcsolni az általa fontosnak tartott jelentéstartalommal. Évekig a tárgyak világa foglalkoztatta, legújabb munkáin figurális kompozíciókkal is jelentkezik.

[...] Az évek múlásával kialakított egy sajátos, nagyon belülről építkező festői nyelvet. [...] Képein olyan emberszerű alakok és állatszerű emberek jelennek meg, melyek magányosságot és összetartozást egyaránt és együtt képesek megjeleníteni. [...] Sajátságosak a művész romábrázolásai. Sejtetnek is elsüllyedt struktúrákat, de mégsem konkrétak, épségben is vannak és romosak is.

Feledy Balázs Mesterecsetek 2001.

Jánosi Katalin festői világa lágy és nosztalgikus, áthatja a nyugalom és az állandóság érzete. Olyan miliő ez, ahol a magány a belső gazdagodásnak nyit teret.

Rados Virág Népszabadság 2001.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gobelin-munkái középületekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Reggel, 1986, olaj, 40x60 cm
  • Eltűnt világ, 1995. 80x60 cm [3]
  • Bizánc, 1999. 90x50 cm[4]
  • Lovas, 2001. 60x80 cm[5]
  • Csend, 2003. 90x90 cm
  • Repülő formák, 2004, olaj, farost, 50x70 cm
  • A kis hintaló álma, 2004, olaj, farost, 35x50 cm
  • Tücsök-bogár, 2005, olaj, farost, 40x30 cm
  • Repkedés a nap körül, 2005, olaj, farost, 60x40 cm
  • Bohócok, 2005. 50x80 cm [6]
  • Régi kelme, 2005, olaj, farost, 50x80 cm
  • Furcsa lények, 2005, olaj, farost, 50x35 cm
  • Vidám biciklisták, 2005, olaj, farost, 60x40 cm
  • Őszi táj, 2005, olaj, farost, 5070 cm
  • Jelek holddal, 2005, olaj, farost, 26x34 cm
  • Különös éj, 2005, olaj, farost, 3030 cm
  • Tiszta vizű tó, 2005, olaj, farost, 50x70 cm
  • Életjelek, 2005, olaj, farost, 70x50 cm
  • Álomjelek, 2005. 35x50 cm [7]
  • Történések, 2006, olaj, farost, 100x100
  • Hajnal, 2006, olaj, farost, 35x50 cm
  • Élő motívumok, 2006. 100x100 cm [8]
  • Gondolatok Bartókról, 2006. 100x100 cm
  • Napraforgó. Év n., olaj, 70x100 cm
  • A fehér lap. Év n., olaj, farost, 25,5x34,5 cm [9]

Irodalmi publikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jánosi Katalin: Képektől elbűvölve az új berlini Európai Kultúrák Múzeumában. In: Tabula, 1999. 2. évf. 2. szám
  • Győri Magda: A Sors időzít. Riportkönyv. Budapest, Ars et Sanitas, 2001.
  • 1989. június 16., a temetés. A nap története fényképekben, a budapesti Hősök terén és a Rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában elhangzott gyászbeszédek szövege. Szerk. Jánosi Katalin, Sipos Levente. Kiad. a Nagy Imre Alapítvány. Budapest, 2009. 189 oldal, részben színes illusztrációkkal - ISBN 9789638838209
  • Nagy Imre Emlékház – Magyar Tudományos Akadémia. Szerk. Jánosi Katalin. Budapest, Kiad. MTA – Nagy Imre Emlékház, 2009. 12 oldal, illusztrált, színes

Kiállításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festészeti munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önálló kiállításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1987 • Győr, Képcsarnok Galéria
  • 1988 • Békéscsaba, Munkácsy Galéria
  • 1992 • Budapest, Csontváry Galéria (férjével, ifjabb Benedek Jenővel)
  • 1995 • Budapest. BÁV. Kortárs Galéria
  • 1997 • Budapest, Sziget Galéria
  • 1997 • Szeged, BÁV. Kortárs Galéria
  • 1998 • Kaposvár, Kulturális Központ
  • 2000 • Budapest, Madách Színház, Tolnay Szalon (ifj. Benedek Jenővel)
  • 2000 • Budapest, BÁV. Kortárs Galéria
  • 2000 • Kaposvár, Táncsics Gimnázium Galériája
  • 2001 • Budapest, Pfister Galéria (ifj. Benedek Jenővel)
  • 2003 • Piliscsaba, Uradalmi Ház
  • 2004 • Kalocsa, Városi Galéria (ifj. Benedek Jenővel)
  • 2005 • Budapest, BÁV. Kortárs Galéria (ifj. Benedek Jenővel)
  • 2007 • Piliscsaba, Uradalmi Ház
  • 2008 • Bécs, Magyarok Háza
  • 2009 • Dunaújváros, „Két ablak a világra...” Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Aula Galéria (ifj. Benedek Jenővel)

Csoportos kiállításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1989 • Neuchâtel, La Galerie du Faubourg, „Peinture Hongroise“
  • 1991 • Lausanne, Galerie D’Arfi, „Hongrie ’91“
  • 1991 • Neumarkt an der Raab Dorf Galerie, Magyar Művészek
  • 1994 • Tokió, Sogo Galéria, Magyar Festők
  • 1994 • Jokohama, Sogo Galéria, Magyar Festészet
  • 1995 • Konradsheim, Galerie Burg, Magyar Képzőművészek
  • 1995 • New Orleans, Bryant Gallerie, New Artists
  • 1995 • Jackson, Bryant Gallerie, New Artists
  • 1996 • Budapest, BÁV RT. kiállítóterme, Tavaszi Tárlat
  • 1999 • Budapest, BÁV RT. kiállítóterme, Tavaszi Tárlat
  • 1999 • Szolnok, IX. Képzőművészeti Triennálé
  • 1999 • Budapest, St’’Art Stúdió kiállítása, Mesterecsetek. Az Újságíró Szövetség Székházában
  • 1999 • Budapest, Gerbaud-palota galériája, az „Új Gresham Kör“ kiállítása
  • 1999 • Budapest, Opera Art Galéria, az „Új Gresham Kör“ kiállítása
  • 2000 • Budapest, K.H.V. Minisztérium, Lépcső Galéria
  • 2000 • Budapest, Gerbaud Galéria, az „Új Gresham Kör“ kiállítása
  • 2000 • Budapest, BÁV RT. Tavaszi Tárlat,
  • 2000 • Budapest, Nyári Tárlat, Millenium Szalon, Olof Palme Ház
  • 2000 • Szentendre, Pest Megyei Tárlat, Művészet Malom
  • 2001 • Weisbaden, Luca - Art Galéria, Magyar Festők
  • 2001 • Tiszaújváros, „Új Gresham Kör“ kiállítása
  • 2002 • Budapest, Mesterecsetek, Vigadó Galéria
  • 2003 • Pápa, Kiállítás a Turi család gyűjteményéből
  • 2005 • Budapest, Magyar Festészet Napja, Millennium Szalon, Olof Palme ház, Duna Plaza
  • 2005 • Szolnok, XI. Szolnoki Képzőművészeti Triennálé, Szolnoki Galéria
  • 2006 • Budapest, „Csak tiszta forrásból” (Bartók emlékkiállítás), Erdős Renée Ház
  • 2006 • Budapest, Bartók emlékkiállítás, Duna Galéria
  • 2006 • Budapest, Magyar Festészet Napja, A kép, amellyel együtt élünk..., Duna Plaza, Mini képek, WAX Kiállítóház
  • 2007 • Budapest, Bohóc-festmény kiállítás (Kárpáti T.gyüjteménye), Művészetek Palotája
  • 2008 • Budapest, VII. Magyar Festészet Napja, Mini képek, Mednyánszky Galéria
  • 2009 • Budapest, Magyar Festészet Napja, Mednyánszky Galéria

Iparművészeti munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csoportos kiállításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1980 • Frankfurt, Iparművészeti Vásár
  • 1981 • Budapest, Duna Galéria
  • 1982 • Frankfurt, Iparművészeti Vásár

Jegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A "káderlap" árnyékában. Nagy Imre unokái.
  2. Jánosi Katalinnal beszélgetés a Belföld ma hasábjain.. (Hozzáférés: 2010. február 5.)
  3. A parlamenti frakciók és a házelnök elfogadták Jánosi Katalin meghívását. (Hozzáférés: 2010. február 5.)
  4. ... közös imával emlékezik a kommunista miniszterelnökre. (Hozzáférés: 2010. február 5.)
  5. Nagy Imre emlékház honlapja. (Hozzáférés: 2010. február 5.)
  6. Háttéranyag az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi Emlékművének pályázati kiírásáról [1]
  7. A Kék Madár Alapítvány a Beteg Gyermekekért nonprofit szervezetet a kezdetektől támogatja. Céljuk a községekben, falvakban, tanyákon élő szociálisan elmaradott környezetben nevelkedő, súlyosan és tartósan fogyatékos gyermekeket nevelő családok felkutatása, pályáztatása, évenkénti támogatása. [2]
Rebbenés, 2003, olajfestmény, 70x100 cm

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8[10][11]
  • Mesterecsetek. Szerk. Feledy Balázs. Fotó Módos Gábor. Budapest, EastinWest, 2002. 106 oldal, színes illusztrációkkal ISBN 963-00-9138-0 (A 2001. évi Vigadó-beli kiállításról szóló könyvben Feledy Balázs művészettörténész írása Jánosi Katalinról).
  • A nő helye - 20 felejthetetlen interjú. Válogatás Albert Györgyi beszélgetős műsorából. Szerk. Vizin Balázs. Magánkiadás, Budapest, 2009. 288 oldal. (Verzum Könyvek) ISBN 9789630683173 – Interjú: Jánosi Katalinnal.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar Demokratikus Charta