„Jobboldali populizmus” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „A '''jobboldali populizmus''' vagy '''nemzeti populizmus'''<ref>{{CitLib |aut=Eatwell, Roger, |tit=National populism : the revolt against liberal democracy |ass=Goodwin…” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2020. január 11., 23:23-kori változata
A jobboldali populizmus vagy nemzeti populizmus[1] egy politikai ideológia, amely ötvözi a jobboldali politikát a populista retorikával. A populizmus jelentése: a nép többségi akaratával összhangban tett erőfeszítések - esetlegesen a választók bizalmának megszerzéséért, gyakran kivitelezhetetlen ígéretek tétele. A jobboldali populizmus gyakori eleme az elitellenesség, ez egyébként igaz a baloldali populizmusra is; a baloldali ugyanakkor sokszor a nagyvállalatok és szövetségeseik hatalmát is kifogásolja. A jobboldali populista politikusok jellemzően bevándorlásellenesek, vagy legalábbis a szigorú(bb) bevándorláspolitika hívei.[2][3] Ugyanakkor sok jobboldali populista egyben a liberális demokrácia eszméjének is a követője.
Jelenleg, főleg Európában, a jobboldali populista kifejezést főleg azokra a pártokra használják, amelyek nemzeti konzervatívok, euroszkeptikusak, szélsőjobboldaliak, radikálisok, esetleg iszlámellenesek.[4][5][6][7] A jobboldali populisták nagy része támogatja a jóléti állam létrehozását.[8]
Jobboldali populista pártok az országokban
- Brazília: Szociálliberális Párt
- Kanada: Kanadai Néppárt, Konzervatív Párt
- Amerikai Egyesült Államok: Republikánus Párt
- Ausztrália: Ausztrál Konzervatívok, Egy Nemzet
- Japán: Liberális Demokrata Párt
- Pakisztán: Mozgalom az Igazságért
- Dél-Korea: Szabad Korea Párt
- Ausztria: Osztrák Szabadságpárt, Osztrák Néppárt
- Belgium: Flamand Blokk, Új Flamand Szövetség
- Bulgária: Egyesült Patrióták
- Ciprus: Nemzeti Néppárt
- Csehország: Szabadság és Közvetlen Demokrácia
- Dánia: Dán Néppárt, Progresszív Párt
- Egyesült Királyság: Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja, Brexit Párt
- Finnország: Finnek Pártja, Nemzeti Koalíció
- Franciaország: Nemzeti Gyűlés
- Magyarország: Fidesz, Mi Hazánk Mozgalom
- Németország: Alternatíva Németországért
- Görögország: Arany Hajnal, Független Görögök
- Olaszország: Északi Liga
- Hollandia: Szabadságpárt, Fórum a Demokráciáért
- Lengyelország: Jog és Igazságosság, Kukiz'15
- Portugália: Chega
- Spanyolország: VOX
- Svédország: Svéd Demokraták
- Svájc: Svájci Néppárt
- Szlovákia: Szlovák Nemzeti Párt
- Szlovénia: Szlovén Demokrata Párt
- Szerbia: Szerb Radikális Párt
Jegyzetek
- ↑ Eatwell, Roger: National populism : the revolt against liberal democracy. Goodwin, Matthew J.. ISBN 0-241-31200-0 Hozzáférés: 2020. január 11.
- ↑ Akkerman, Tjitske (2003. június 1.). „Populism and Democracy: Challenge or Pathology?”. Acta Politica 38 (2), 147–159. o. DOI:10.1057/palgrave.ap.5500021. ISSN 0001-6810.
- ↑ Explaining the Swing to the Right : The Dutch Debate on the Rise of Right-Wing Populism. ISBN 978-1-78093-232-3 Hozzáférés: 2020. január 11.
- ↑ Rory Jeffs – Matthew Sharpe: Introduction: European Thought, After the Deluge. 2017. 1–24. o. ISBN 978-3-319-50360-8 Hozzáférés: 2020. január 11.
- ↑ New York Times New York State Poll, March 1999. ICPSR Data Holdings, 1999. június 16. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
- ↑ André Krause: 5. Presseanalyse: Geert Wilders. 2017. 213–424. o. ISBN 978-3-8452-8076-9 Hozzáférés: 2020. január 11.
- ↑ Sunil K. Choudhary: The Right-Wing Parties (Nationalist Block). 2017–08–31. 139–173. o. ISBN 978-981-10-5174-6 Hozzáférés: 2020. január 11.
- ↑ New York Times Survey, December 1985. ICPSR Data Holdings, 1987. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 11.)