Görbeszeg
| Görbeszeg (Uličské Krivé) | |
 | |
| A görögkatolikus fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Szinnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1478 |
| Polgármester | Milan Sičák |
| Irányítószám | 067 73 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | SV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 245 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 278 m |
| Terület | 19,13 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 59′ 28″, k. h. 22° 26′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 28″, k. h. 22° 26′ 13″ | |
| Görbeszeg weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Görbeszeg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Görbeszeg (1899-ig Ulics-Kriva, szlovákul: Uličské Krivé, ukránul: Ulics-Krivij) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Szinnától 34 km-re keletre, az ukrán határ mellett, a Zboji-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén elterülő birtokot 1478-ban „Kriwa” alakban említik először. A mai falu csak a 16. század közepén – feltehetően a pásztorjog alapján – ruszin pásztorok betelepítésével keletkezett, a Drugeth család birtoka volt. Első írásos említése 1567-ből, egy adóösszeírásból származik, amikor 3 és fél portával adózott. 1600-ban 13 jobbágyház, 2 soltészház, továbbá ortodox parókia és templom állt a faluban. 1657-ben 34 gazdálkodó család és 10 zsellércsalád élt itt. A 17. század utolsó harmadáig a Drugeth család volt a birtokos. Közben a község áttért a görögkatolikus hitre. A 18. században a Kiss család a falu birtokosa. 1715-ben a községben malom, 3 lakatlan és 11 lakott ház volt. Lakói főként erdei munkákkal és mezőgazdasággal foglalkoztak. 1787-ben 39 házban 286 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Ulics Kriva. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Kis Uraság, lakosai katolikusok, fekszik d. Ulics 1/2, é. Zbojhoz 3/4 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, kevés árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem, sovány fejér agyagos, és kavitsal elegyes a’ földgye, erdője van, bővelkedik legelővel, piatza Ungváron, és Homonnán.”[2]
1828-ban 43 házában 326 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ulics-Kriva, Zemplén v. orosz falu, Szinna fil., 8 romai, 320 g. kath., 10 zsidó lak., gör. anyaszentegyházzal, 427 hold szántófölddel, hegyes határral. F. u. gr. Van Dernath. Ut. p. N. Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Görbeszeg, azelőtt Ulics-Kriva, Ung vármegye határán fekszik. Ruthén kisközség, melynek 61 háza és 398 gör. kath. vallású lakosa van. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyberezna. Első írott nyomaira 1478-ban találunk, a mikor a Drugetheké és a Zbugyaiaké. A XVI. században Orosz-Kriva néven a homonnai uradalom tartozéka s az marad mindvégig, míg az újabb korban a gróf Van Dernáth és a Kovásznay család tulajdonába kerül. Most herczeg Beaufort Frigyesnének van itt nagyobb birtoka. Görög katholikus temploma 1800 körül épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 405, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 288 lakosából 234 szlovák és 43 ruszin volt.
2011-ben 268 lakosából 188 szlovák és 52 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1718-ban épült, Mihály arkangyal tiszteletére van szentelve. Ikonosztáza 18. századi, de néhány ikon a 16. században készült.
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- Itt született Szatala Ödön botanikus 1889. február 5-én.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A templom ismertetője
- Községinfó
- Görbeszeg Szlovákia térképén
- E-obce.sk
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Szinnai járás települései | ||
|---|---|---|
Szinna (Snina) | ||
Barkócháza (Ruská Volová) · Berezóc (Brezovec) · Cirókabéla (Belá nad Cirochou) · Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou) · Csukaháza (Čukalovce) · Görbeszeg (Uličské Krivé) · Harcos (Zboj) · Jármos (Jalová) · Józsefhámor (Zemplínske Hámre) · Juhászlak (Runina) · Juhos (Parihuzovce) · Kálnarosztoka (Kalná Roztoka) · Kelen (Klenová) · Kisgereblyés (Hrabová Roztoka) · Kispereszlő (Príslop) · Kistölgyes (Dúbrava) · Kiskolon (Kolonica) · Kistopolya (Topoľa) · Kismihály (Michajlov) · Ladomér (Ladomirov) · Méhesfalva (Pčoliné) · Oroszpatak (Ruský Potok) · Sugó (Šmigovec) · Szirtes (Strihovce) · Takcsány (Stakčín) · Telepóc (Osadné) · Tüskés (Pichne) · Ugar (Ubľa) · Újszék (Nová Sedlica) · Utcás (Ulič) · Végaszó (Kolbasov) · Vendégi (Hostovice) · Zuhatag (Stakčínska Roztoka) |  | |
