Timothy Garton Ash
| Timothy Garton Ash | |
 | |
| Timothy Garton Ash a Közép-európai Egyetem 2017. évi elnöki előadásának előadója | |
| Született | 1955. július 12. (69 éves) London, Anglia,  Egyesült Királyság |
| Álneve | Edward Marston |
| Állampolgársága | brit[1][2][3] |
| Nemzetisége | angol  |
| Gyermekei | Alec Ash |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Timothy Garton Ash témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Timothy Garton Ash CMG (London, 1955. július 12. –) brit történész, író és kommentátor. Az Oxfordi Egyetem Európai Tanulmányok professzora. Munkásságának nagy része Európa jelenkori történetével foglalkozik, különös tekintettel Közép- és Kelet-Európára.
Írt a régió egykori kommunista rendszereiről, a titkosrendőrséggel kapcsolatos tapasztalataikról, az 1989-es forradalmakról és a volt keleti blokk államainak az Európai Unió tagállamává válásáról. Vizsgálta továbbá Európa szerepét a világban, valamint a politikai szabadság és a sokszínűség összeegyeztetésének kihívását, különösen a szólásszabadsággal kapcsolatban.
Iskolái
[szerkesztés]John Garton Ash (1919-2014) és Lorna Judith Freke gyermekeként született. Apja a cambridge-i Trinity Hallban tanult, és a pénzügyekkel foglalkozott, valamint a második világháború alatt a brit hadsereg királyi tüzérségi[7] tisztjeként szolgált.[8] Garton Ash a Surrey megyei Hindheadben lévő St Edmund's Schoolban[9] tanult, majd a délnyugat-angliai Dorsetben lévő Sherborne Schoolba, egy állami iskolába, majd az oxfordi Exeter College-ba járt, ahol modern történelmet tanult.
Posztgraduális tanulmányait az oxfordi St Antony's College-ban végezte, majd a még mindig megosztott Berlinben a nyugat-berlini Szabad Egyetemre és a kelet-berlini Humboldt Egyetemre járt. Kelet-berlini tanulmányai alatt a Stasi megfigyelése alatt állt, ami az 1997-ben megjelent The File című könyvének alapjául szolgált.[10] Garton Ash gyanús figura volt a Stasi számára, akik „polgári-liberálisnak” és potenciális brit kémnek tekintették.[11]
Bár tagadja, hogy a brit hírszerzés ügynöke lenne vagy lett volna, Garton Ash „ellenséges vonalak mögötti katonának” nevezte magát, és a Német Demokratikus Köztársaságot „valóban nagyon csúnya rezsimnek” minősítette.[11]
Pályafutása
[szerkesztés]Az 1980-as években Garton Ash a The Spectator külföldi szerkesztője és a The Independent rovatvezetője volt. 1989-ben az oxfordi St Antony's College ösztöndíjasa lett, 2000-ben a Stanford Egyetem Hoover Intézetének vezető munkatársa,[12] 2004-ben pedig az Oxfordi Egyetem Európai Tanulmányok professzora.[13] 2004 óta ír (korábban heti rendszerességgel) rovatot a The Guardian című lapban, és hosszú ideje a New York Review of Books munkatársa.[14] Rovatát a Radikal című török napilap[8] és az El País című spanyol napilap, valamint más újságok is lefordították.
2005-ben Garton Ash-t a Time magazin a 100 legbefolyásosabb ember közé sorolta.[15] A cikk szerint „a polcokon tölti életét a legtöbb történelmi mű. De az a fajta történelem, amit Garton Ash ír, inkább a világ döntéshozóinak íróasztalán hever”.
Geopolitika
[szerkesztés]Garton Ash liberális internacionalistaként[16] jellemzi magát.[17] Támogatja az általa szabad világnak és liberális demokráciának nevezett világot, amelyet szerinte az Európai Unió, az Egyesült Államok mint szuperhatalom és Angela Merkel németországi vezetése képvisel. Garton Ash ellenezte a skót függetlenséget, és a britség mellett érvelt a The Guardian című lapban: „britnek lenni olyasmivé változott, amit érdemes megőrizni, különösen a migráció világában, ahol a népek egyre inkább összekeverednek egymással. Ahogy az egykori brit birodalom különböző részeiből egyre nagyobb számban érkeztek ide férfiak és nők, a posztimperialista identitás ironikusan, de nem véletlenül a legliberálisabb, legpolgáriasabb, legbefogadóbb identitássá vált”.[18]
Garton Ash először a hidegháború idején vált ismertté a szólásszabadság és az emberi jogok támogatójaként a Szovjetunióhoz és a keleti blokkhoz tartozó országokban, különös tekintettel Lengyelországra és Németországra. Az utóbbi időben a brit liberális, EU-párti álláspontot képviseli, idegesen Vlagyimir Putyin, Donald Trump és a Brexit felemelkedése miatt. Határozottan ellenzi az uniós országok konzervatív és populista vezetőit, például a magyarországi Orbán Viktort, azzal érvelve, hogy Merkelnek „ki kellene őt fagyasztania”, ezzel „megbékélést”[19] idézve.[20] Különösen felháborodott Orbán Viktor Soros György Közép-európai Egyeteme elleni lépése miatt.[20] A szovjetellenes témák és Lengyelország továbbra is Garton Ash érdeklődésének középpontjában állnak; az egykor a lengyelországi keleti blokk-ellenes mozgalom támogatójaként sajnálattal állapítja meg a liberalizmustól és a globalizmustól a populizmus és a tekintélyelvűség irányába való elmozdulást olyan szociálisan konzervatív politikai és vallási vezetők alatt, mint Jarosław Kaczyński, hasonlóan a magyarországi Orbán Viktorral szembeni kritikájához.[21] A Homelands: A Personal History of Europe című könyvének recenziójában a Newsweek veterán újságírója, Andrew Nagorski a következőket írta: „A könyv kíméletlenül leírja a kemény politikai elnyomást és a szörnyű gazdasági kudarcokat, amelyek az úgynevezett vasfüggöny mögötti országokat jellemezték, ugyanakkor megidézi egy olyan rendszer "abnormális normalitását", amely kíméletlenül elfojtott minden reményt a változásra, mégis arra ösztönözte az embereket, hogy "a legjobbat hozzák ki" a reménytelennek tűnő helyzetükből”. Ebben a könyvében Garton Ash leírja, hogy találkozott Władysław Bartoszewskivel[22], és hogy „nemcsak az ellenzék e magas rangú tagjának hangos, gyors hangja, hanem az a magabiztos jóslata is megdöbbentette, hogy az orosz birodalom a század végére összeomlik. Ez akkor történt, amikor Európa hidegháborús megosztottsága megváltoztathatatlan ténynek tűnt”.[23]
Magánélete
[szerkesztés]Timothy Garton Ash és lengyel származású felesége, Danuta elsősorban az angliai Oxfordban élnek, valamint a kaliforniai Stanford Egyetem közelében, a Hoover Intézetben végzett munkájának részeként.[24] Két fiuk van, Tom Ash, egy kanadai webfejlesztő, és Alec Ash, Kínával foglalkozó író és szerkesztő.[24] Idősebb testvére, Christopher, az anglikán egyház papja.[25]
Bibliográfia
[szerkesztés]- Und willst du nicht mein Bruder sein ... Die DDR heute (Rowohlt, 1981) ISBN 3-499-33015-6
- The Polish Revolution: Solidarity, 1980–82 (Scribner, 1984) ISBN 0-684-18114-2
- The Uses of Adversity: Essays on the Fate of Central Europe (Random House, 1989) ISBN 0-394-57573-3
- The Magic Lantern: The Revolution of 1989 Witnessed in Warsaw, Budapest, Berlin, and Prague (Random House, 1990) ISBN 0-394-58884-3
- In Europe's Name: Germany and the Divided Continent (Random House, 1993) ISBN 0-394-55711-5
- The File: A Personal History (Random House, 1997) ISBN 0-679-45574-4
- History of the Present: Essays, Sketches, and Dispatches from Europe in the 1990s (Allen Lane, 1999) ISBN 0-7139-9323-5
- Free World: America, Europe, and the Surprising Future of the West (Random House, 2004) ISBN 1-4000-6219-5
- Facts are Subversive: Political Writing from a Decade without a Name (Atlantic Books, 2009) ISBN 1-84887-089-2
- (edited, with Adam Roberts) Civil Resistance and Power Politics: The Experience of Non-violent Action from Gandhi to the Present (Oxford University Press, 2011) ISBN 9780199552016
- Free Speech: Ten Principles for a Connected World (Yale University Press, 2016) ISBN 978-0-300-16116-8
- (edited, with Adam Roberts, Michael J. Willis, and Rory McCarthy) Civil Resistance in the Arab Spring: Triumphs and Disasters (Oxford University Press, 2016) ISBN 9780198749028
- Obrona Liberalizmu (Fundacja Kultura Liberalna, 2022) ISBN 9788366619067
- Homelands: A Personal History of Europe (Yale University Press, 2023)[26] ISBN 9780300257076
Magyarul megjelent
[szerkesztés]- A lengyel forradalom (The Polish revolution) – AB-Beszélő, Budapest, 1990 · ISBN 963-02-7745-X · fordította: Háberman Gusztáv
- A balsors édes hasznai (The uses of adversity) – Európa / Századvég, Budapest, 1991 · ISBN 9630753200 · fordította: Barabás András, Kozma Zsolt, Könczöl Csaba, Pap Mária
- Szólásszabadság: a globálisan összekapcsolt világ tíz alapelve (Free Speech) – Európa, Budapest, 2022 · ISBN 9789635045051 · fordította: Frank Orsolya
- Európa: a személyes tapasztalatok kontinense – Európa, Budapest, 2024 · ISBN 9789635049363 · fordította: Pék Zoltán
Díjak és kitüntetések
[szerkesztés]- Somerset Maugham Award, for The Polish Revolution: Solidarity (1984)
- Prix Européen de l'Essai Charles Veillon (1989)
- Premio Napoli, for journalism (1995)[27]
- Order of Merit from the Czech Republic
- Order of Merit from Germany[28]
- Order of Merit of the Republic of Poland
- Honorary doctorate from St Andrews University, Scotland
- Hoffmann von Fallersleben Prize for political writing (2002)
- Companion of the Order of St Michael and St George (CMG)
- Orwell Prize for journalism (2006)
- Kullervo Killinen Prize from Finland (2006)
- Honorary doctorate from KU Leuven, Belgium[29]
- Fellow of the Royal Society of Arts (FRSA)
- Charlemagne Prize (2017)[30]
- Lionel Gelber Prize for Homelands: A Personal History of Europe (2024)[31]
- Honorary doctorate at Vytautas Magnus University, Lithuania (2024)[32]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. október 1. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Evidence zájmových osob StB
- ↑ Companies House. (Hozzáférés: 2021. augusztus 12.)
- ↑ http://www.aachener-zeitung.de/lokales/aachen/karlsmedaille-2013-an-britischen-historiker-1.526571
- ↑ https://www.theodor-heuss-stiftung.de/das-archiv/, 2018. június 16.
- ↑ http://www.karlspreis.de/de/aktuelles/karlspreis-2017
- ↑ A Royal Regiment of Artillery, közismert nevén Royal Artillery (RA) és a köznyelvben „The Gunners”, a brit hadsereg tüzérségét alkotó két ezred egyike.
- ↑ „John Garton Ash – obituary”, The Telegraph , 2014. július 16. (Hozzáférés: 2017. január 12.)
- ↑ St. Ed's – OSE. saintedmunds.co.uk. (Hozzáférés: 2016. április 23.)
- ↑ Garton Ash, Timothy (2007. május 31.). „The Stasi on Our Minds”. The New York Review of Books 54 (9). (Hozzáférés: 2014. november 17.)
- ↑ a b Glover, Michael. „Memoirs of an inadvertent spy”, The Independent , 1998. szeptember 2.. [2022. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. január 12.)
- ↑ Fellows: Timothy Garton Ash. Hoover Institution. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Governing Body Fellows: Professor Timothy Garton Ash. St. Anthony's College. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Timothy Garton Ash
- ↑ Ferguson, Niall. Timothy Garton Ash (2005. április 18.)
- ↑ A liberális internacionalizmus olyan külpolitikai doktrína, amely támogatja a nemzetközi intézményeket, a nyitott piacokat, az együttműködő biztonságot és a liberális demokráciát.
- ↑ Garton Ash, Timothy. „Liberal internationalists have to own up: we left too many people behind”, The Guardian , 2016. október 13. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
- ↑ Garton Ash, Timothy. „Independence for Scotland would not be good for England”, The Guardian , 2007. május 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
- ↑ A békítés (Appeasement) nemzetközi kontextusban olyan diplomáciai tárgyalási politika, amely politikai, anyagi vagy területi engedményeket tesz egy agresszív hatalomnak a konfliktus elkerülésének szándékával.
- ↑ a b Garton Ash, Timothy. „We know the price of appeasement. That's why we must stand up to Viktor Orbán”, The Guardian , 2017. április 12. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
- ↑ Garton Ash, Timothy. „The pillars of Poland's democracy are being destroyed”, The Guardian , 2016. január 7. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
- ↑ Władysław Bartoszewski (1922. február 19. – 2015. április 24.) lengyel politikus, társadalmi aktivista, újságíró, író és történész.
- ↑ Nagorski, Andrew (2024. január 2.). „Homelands: A Personal History of Europe”. Israel Journal of Foreign Affairs 17 (3). DOI:10.1080/23739770.2023.2292914.
- ↑ a b „Biography”, timothygartonash.com (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Mesa, Ivan: On My Shelf: Life and Books with Christopher Ash (amerikai angol nyelven). The Gospel Coalition , 2020. augusztus 3. (Hozzáférés: 2021. augusztus 12.)
- ↑ Ascherson, Neal (2023. december 21.). „Becoming European”. The New York Review of Books 70 (20), 28–32. o.
- ↑ Premio di Giornalismo. premionapoli.it
- ↑ Timothy Garton Ash :: Biography. timothygartonash.com
- ↑ „Eredoctoraten voor Maria Nowak, Timothy Garton Ash en Claudio Magris”, Dagkrant Katholieke Universiteit Leuven , 2010. december 22. (Hozzáférés: 2011. november 12.) (holland nyelvű)
- ↑ europeonline-magazine.eu, europe online publishing house gmbh -: Historian Garton Ash receives Germany's Charlemagne Prize 2017 | EUROPE ONLINE. en.europeonline-magazine.eu . (Hozzáférés: 2017. január 22.)
- ↑ 2024 Lionel Gelber Prize awarded to Timothy Garton Ash for Homelands: A Personal History of Europe. newswire.ca , 2024. március 6. (Hozzáférés: 2024. április 25.)
- ↑ British historian Timothy Garton Ash awarded honorary doctorate by Lithuanian university (angol nyelven). lrt.lt , 2024. május 21. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Timothy Garton Ash című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
