Temesőr
| Temesőr (Стража / Straža) | |
 | |
| A főutca és a görögkeleti (román) templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26345 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 531 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 79 m |
| Terület | 12,2 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 27″, k. h. 21° 18′ 03″44.974167°N 21.300833°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 27″, k. h. 21° 18′ 03″44.974167°N 21.300833°E | |
| Temesőr weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Temesőr témájú médiaállományokat. | |
Temesőr (szerbül Стража / Straža, románul Straja, németül Lagerdorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Fekvése
[szerkesztés]Versectől délre, a Duna–Tisza–Duna-csatorna és a Karas mellett, Párta, Homokdiód, Karasjeszenő és Krassószombat közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Temesőr (Temes-Strázsa) a török hódoltság után alakult német lakosokkal, akiket gróf Mercy tábornok telepített erre a helyre, az új falut Lagerdorf-nak nevezték el, mivel az 1716. évi hadjárat alatt itt volt a táborhelye a császári lovasságnak. A németek helyére később románok telepedtek le itt, az 1761. évi térkép már románok által lakott helynek tünteti fel; Strasa vagy Lagerdorf néven, 1773-ban pedig a szerb-román katonai határőrvidékhez csatolták.
1849. november 9-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Damjanich János honvéd alezredes Verseczről megtámadta a Temesőrön levő Bobulics vezérlete alatt álló szerb tábort, mely, 1186 emberből és 8 ágyúból állt. A 3. honvédzászlóalj századosának Földváry Károlynak a vezérlete alatt a honvédek halálmegvetéssel támadták meg az itteni sáncokat, a szerbek fegyvereiket elhányva, Vojvodina felé menekültek.
1893-ban a falu nevét Temes-Strázsára változtatták.
1910-ben 1678 lakosából 29 főmagyar, 11 fő német, 1544 fő román, 25 fő szerb, 69 fő egyéb (legnagyobbrészt cigány és cseh) anyanyelvű volt. Ebből 26 fő római katolikus, 4 fő görögkatolikus, 8 fő református, 7 fő ág. hitv. evangélikus, 1633 fő görögkeleti ortodox vallású volt. A lakosok közül 932 fő tudott írni és olvasni, 181 fő tudott magyarul.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járáshoz tartozott.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1261 | 1295 | 1393 | 1254 | 1207 | 1107 | 693[2] | 531[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Románok | 557 | 80,37 |
| Szerbek | 52 | 7,50 |
| Cigányok | 35 | 5,05 |
| Magyarok | 16 | 2,30 |
| Vlachok | 6 | 0,86 |
| Horvátok | 2 | 0,28 |
| Albánok | 2 | 0,28 |
| Jugoszlávok | 2 | 0,28 |
| Macedónok | 1 | 0,14 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkeleti temploma - 1854-ben épült
Jegyzetek
[szerkesztés]
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
