Szerkesztő:Shakes/próbalap/Anantara New York Palace Budapest Hotel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión!

A szerkesztői lap építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével!
Legutóbbi módosítás: 2024. március 31.

Shakes/próbalap/Anantara New York Palace Budapest Hotel
Korábbi nevek: Boscolo New York Palace Hotel, New York-palota
Hotel-kategória5 csillag
Építési adatok
Rekonstrukciók évei2001–2006
ÉpíttetőNew York Life Insurance
Üzemi adatok
Szobák száma185
SzolgáltatásokÉtterem, kávéház, bár, spa, szobaszerviz, mosoda, mélygarázs

Az Anantara New York Palace Budapest Hotel Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló, 1894-ben épült négyemeletes, neobarokk stílusú New York-palota épületében 2006-ban Boscolo Budapest Hotel néven megnyílt szálloda. Eredetileg bérlakásokat is magában foglaló biztosítótársasági székháznak épült, 1945 után irodaházként funkcionált. 2016-tól Dedica Anthology Budapest, 2020 óta jelenlegi nevén üzemel. Az egykori Athenaeum nyomda helyén, az Osváth utca és Rákóczi út sarkán épült apartmanház is hozzátartozik. Az 1900-as években a földszintjén berendezett New York kávéház különleges neobarokk belterével ma is működik.

Története[szerkesztés]

New York Életbiztosító Társaság[szerkesztés]

Miután Max Aufricht, már dr. Arányi Miksa néven állami kiküldöttként Párizsban megismerkedett a New York Life Insurance Company amerikai biztosítótársaság igazgatójával, 1884-ben megbízást kap egy magyarországi hálózat kiépítésére. Dr. Arányi, már a társaság vezérigazgatói minőségében 1891-ben pályázatot hirdetett egy bérlakásokkal kombinált székház felépítésére.[1] A nyolc pályázat közül Hauszmann Alajos – Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével elkészült – terve nyerte el az ítészek tetszését.[2] A generálkivitelezést Pucher József építőipari cége végezte. A külső és belső plasztikai, illetve felületdíszítő munkák kivitelezésében Senyei Károly, Köllő Miklós és Szabó Antal szobrászok, valamint Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc festők vettek részt. Az idők során nagyrészt elpusztult üvegfestmények Walther Gida műterméből kerültek ki.[3] A portál ablakai között 14 ördög - „El Asmodáj” a kávé és gondolkodás ősi alakja - tartotta a lámpást.

A négyemeletes, neobarokk palota, illetve a földszintjén helyet foglaló kávéház 1894. október 23-án nyílt meg. A kiírásnak megfelelően fő funkciója irodaház volt, de az alapterület nagyobb részét foglalták el a bérlakások, a földszinten pedig a kávéház mellett több kisebb kiskereskedelmi üzlethelyiség is működött.[4]

New York Kávéház[szerkesztés]

A századfordulón irodalmi kávéházi státust elnyerő földszinti intézmény emblematikussá tette az épületet, amely a két világháború közötti időszakban étteremmel is gazdagodott, illetve ekkor alakították ki a Márványtermet is. A kávéház tulajdonképpen négy szintre oszlik. A terek és szintek tagolását a jellegzetes, csavart oszlopok rendkívül dekoratívan oldják meg.[2] A bejáratnál szökőkút várta a vendégeket, a termekben velencei csillárok függtek. A karzatra vezető lépcsőt bronzszobrok díszítették, a mennyezetfreskók pedig Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc munkáját dicsérték.[2] Volt külön női szalon („Hölgyterem”), ezenkívül egy játék- és biliárdterem („Mélyvíz”) is, melynek mellékhajóit külön kártyaszobákra osztották. Az eleinte katona-, később cigánymuzsikát adó zenés kávéházat eredetileg előkelő, tehetős vendégeknek szánta az első bérlő, Steuer Sándor, de csakhamar a főváros legnépszerűbb találkozóhelye lett. Korabeli pesti anekdota szerint a megnyitó napján pesti bohémek (nevezetesen Molnár Ferenc) a Dunába dobták a kávéház kulcsait, hogy az éjjel-nappal nyitva legyen,[5] ez azonban nem igaz, Molnár ekkor még csak 16 éves volt. Sokkal valószínűbb, hogy a Tarján-féle újranyitáskor történ valami hasonló rituálé.[6] Irodalmi kávéházi rangját akkor nyerte el, amikor 1900-ban Harsányi Adolf és fivére vette át a New York vezetését. A legendás főpincér, Reisz Gyula ingyen „kutyanyelvet” (hosszúkás jegyzetpapírt) és itatóst is felszolgált az irodalmároknak. A kávéház tulajdonosai lexikonokat, alapkönyveket hozattak a kávéházba, előfizettek a legfontosabb hazai és külföldi lapokra, ezenfelül pedig a pincében hordószámra állt az antracéntinta.

Hamarosan kialakultak az irodalmi és művészi asztaltársaságok. A kávéház fölött, az épület első emeletén volt az írók és újságírók Otthon Köre. A Pesti Napló asztalánál ült Bródy Sándor, Nagy Endre és Kemény Simon. A karzaton foglaltak helyet a későbbi nyugatosok Osvát Ernő, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Ignotus és Ady Endre vezetésével, de 1908-tól pár évig itt is szerkesztették a folyóiratot (később áttették törzshelyüket a Centrál kávéházba). Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes itt írták meg első zsengéiket. Az ún. veseasztalt ülték körbe a kor irodalomesztétái, kritikusai Szomaházy István vezetésével. A képzőművészek által „Nyehó”-nak hívott kávéházban járt össze 1907 után a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) Szinyei Merse Pál vezetésével, sőt, Herman Lipót vagy Szigethy István a New Yorkban is állították ki műveiket. Az 1910-es években a színházi és a filmes szakma is megtalálta a kávéházat: a New York asztaltársaságainak egyikéhez tartozott a később filmes világkarriert befutó Korda Sándor és Kertész Mihály, de komponált a New York asztalainál Kacsóh Pongrác és Huszka Jenő is. Itt indította el és szerkesztette Korda Sándor az első magyar moziújságot, a Pesti Mozit, amelybe Karinthy, Kosztolányi, Gábor Andor és Somlyó Zoltán is írt cikkeket. A közeli színházak társulatai itt tartották premier- és jubileumi bankettjeiket, de itt volt a nagy színész-asztaltársaság is Újházi Ede és Beöthy László „elnökletével”.

1913-ban a Harsányi fivérek átadták a kávéházat új bérlőknek, de az többször is gazdát cserélt, és az első világháborút követően irodalmi rangja is megkopott, a legtovább a képzőművészek maradtak hűek a New Yorkhoz. 1920-ban Tarján Vilmos vette át az üzemeltetést, akinek vezetése alatt a "mélyvízben", a biliárdasztalok helyén az arisztokráciát vonzó éttermet, hátul pedig bárt alakítottak ki, és a kávéház a fővárosi éjszakai élet egyik központjává vált. A helyiséget még fényűzőbbé alakíttatta, a bárba csak estélyiben volt szabad belépni. Tarján bérelte a közeli Royal Orfeumot is, és az ő nevéhez fűződik a legelső budapesti eszpresszó megnyitása (a Royal szálló földszintjén, 1926). Tarján az üzlet fellendítése érdekében nem idegenkedett a meglepő reklámfogásoktól sem: egy alkalommal egy Pesten vendégszereplő revü fókaidomárját rávette, hogy reggelijét fókája társaságában költse el a New York kávéház ablakában. Az étteremben Berkes Béla cigányzenekara szolgáltatta a muzsikát, a bárban magyar és külföldi dizőzök léptek fel. Tarján 1925-ben egy hónapra szerződtette az afroamerikai Eddy South dzsessz-zenekarát. A rendőrséget kellett kivezényelni a New Yorknál kialakult tolongáshoz, akkora érdeklődést keltett a pestiek körében az új attrakció.

Miután Tarján 1936-ban csődbe ment, a kávéházat áprilisban átadta, amely Budapest ostromáig tovább üzemelt.

A második világháború után[szerkesztés]

A második világháborúban megsérült az épület, a kávéházat az ostrom alatt kifosztották. Az ostrom után helyiségeiben melaszt és lóhúst osztottak. 1947-ben korszerűsítésen esett át,[7] majd a Lapkiadó Vállalat irodaháza lett. Sajtópalotaként számos szerkesztőségnek adott otthont, párhuzamosan a Blaha Lujza téri Hírlapkiadó Vállalat székházzal.[8]

A kávéház felújítása és "modernizálása" nem volt átütő siker,[7] és a Rákos Pál tervei alapján itt kialakított espresso és büfé-sörözőrő hamar megbukott, falai között a Diadal Sportszerkereskedelmi Vállalt üzlete nyitott meg amely egy IBUSZ irodával osztozott a galérián egészen 1954-ig, amikor Hungária kévház néven újra a vendéglátásé lett a főszerep. A "kávéház" három funkciót egyesített, melegkonyhás étterem, eszpresszó és söröző is volt egyszerre. Az idő előrehaladtával az épületben dolgozó újságírók helyett egyre inkább a turisták igényeit szolgálta, akiknek hála 1974-ben megszületett a döntés a kávéház műemléki rekonstrukciójáról. Ez utóbbi 1975-ben kezdődött és három évig tartott. Bár a "helyreállítás" bőven hagyott kívánnivalót maga után (pl. a velencei csillárok helyett modern, üveggömbös világítótestek kerültek felszerelésre), de a kávéház megközelítőleg eredeti állapotában pompázott. Az 1980-as években a Hungária a Pannónia Vendéglátó Vállalat éttermi zászlóshajója volt (mint a konkurens HungarHotels-nek a Gundel).

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A kávéház 1990-ben visszakapta eredeti nevét, de a minőség romlása mellett a egyre inkább turistacsapdaként üzemelt.

Az épületet az 1990-es rendszerváltást követően egy évtizeden keresztül nem tudta sem hasznosítani, sem értékesíteni a tulajdonos állam. A lehetőségek között felmerült irodaházként, butikáruházként, az eredetinek megfelelő vegyes használatú iroda- és lakóházként való hasznosítása, sőt, fontolóra vették az épület Nemzeti Színház céljaira való átalakítását is. Végül 2000-ben dőlt el szállodai célú átalakítása.[9]

2001 februárjában az olaszországi Boscolo csoport vette meg az épületet, és M. Kaló Judit, valamint Hild Csorba Bernadett tervei alapján, teljes felújítása mellett szállodává alakította.[10] A 107 szobás luxusszálloda 2006. május 5-én nyitotta meg kapuit a földszinten az egykori pompáját idéző New York kávéházzal.[11] Az épület felújítását 2007-ben Europa Nostra medállal tüntették ki.

A szálloda[szerkesztés]

A Boscolo család tulajdonában álló szállodalánc az épületben luxusszállodát alakíttatott ki és a kávéház megtartása mellett "Salon" néven egy fine dining étteremmel és egy bárral (Nyugat) egészítették ki a gasztronómiai kínálatot. A szálloda vezetését Giorgio Boscolo felügyelete mellett Engelbrecht Kinga igazgató látta el. Exekutív konyhafőnöknek Bíró Lajos tanítványát, Wolf Andrást csábították el a Bock bisztróból.[12] A hotelben a szállóvendégek részére fürdőt és fitnesstermet is kialakítottak. Rendezvénytermei 500 fő befogadására képesek.

A lakosztályokkal együtt 185 szobás szálloda mellé megvásárolták az Athenaeum nyomda szomszédos épületét is, amelynek lebontása után, a helyére Benyó László tervei alapján egy 138 lakóegységből álló apartmanházat építettek.

A Boscolo család vállalkozása időközben pénzügyi zavarba került, így az adósságok felvásárlásával 2016-ban a Värde Partners amerikai befektetési csoport kezébe kerültek az ingatlanok. A Boscolo csoport átalakítása után The Dedica Anthology Hotels márkanév alatt üzemeltették tovább a szállodákat. 2020 januárjában a Värde Partners továbbadta a portfóliót a francia Covivio csoport szálloda üzletágának, a Covivio Hotels Groupnak, akik a spanyol NH Hotels Groupot bízták meg a szállodák üzemeltetésével. Az NH Hotels 2020. június 1-jétől Anantara márkanévre nevezte át a szállodát.

Építészeti leírása[szerkesztés]

A főhomlokzat részlete

Az épület architektonikai és homlokzati kialakítását elsősorban a neobarokk hatás jellemzi. Gazdagon tagolt főhomlokzatát a középrizalit tengelyében kialakított, közel 60 méter magas torony teszi jellegzetessé. Az épület homlokzatain vízszintesen végigfutó párkányelemek a kváderezett durva mészkőből készült, szélesebb nyílásokkal tagolt alsó két szintet választják el a világosabb tónusú, sóskúti mészkőből készült, hatalmas homokkő oszlopokkal és szemöldökdíszekkel lezárt nyílásokkal tagolt felsőbb szintektől. A negyedik szint gazdag ornamentikával zárja le a homlokzatot, a főpárkány felett obeliszkekkel és vázákkal vegyes balusztersor, a nyílásokat koronázó timpanonokban nő- és férfifejek láthatók, a pilasztereket kosfejes fejezet zárja le. Az épületszobrok az építtető biztosítótársaság tevékenységére utaló allegorikus alakok: a főbejárat körüli atlaszok a különböző emberi életkorokat, míg a negyedik emelet nőalakjai a takarékosságot és a gazdagságot jelenítik meg. Az épületsarkon látható további szoboralakok a szabadság géniuszának sas hátán ülő alakját, valamint Amerika és Hungária allegorikus figuráit ábrázolják. A toronysisak csúcsára a biztosítótársaság jelvénye, a kiterjesztett szárnyú sas került.[13] A főbejárat az aulán keresztül egy négyszög alaprajzú, olaszos hangulatú palotaudvarba vezet, amelyet három oldaláról négyszintes loggia szegélyez, közepét pedig Senyei Károly által tervezett bronzkút dominálja. A földszint nagy részét a magyar főváros azóta is egyik legszebb neobarokk enteriőrje, a háromhajós, többszintes, a szinteket díszlépcsőkkel áthidaló New York kávéház foglalja el.[14]

Galéria[szerkesztés]

  • New York kávéház
    New York kávéház
  • A kávéház bejárata
    A kávéház bejárata
  • A kávéház bejárata
    A kávéház bejárata
  • New York palota, szálloda
    New York palota, szálloda
  • New York palota, szálloda
    New York palota, szálloda
  • New York kávéház
    New York kávéház
  • New York kávéház
    New York kávéház
  • New York kávéház
    New York kávéház

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Balla Vilmos: A kávéforrás. Bp., 1927. 164-166. p.
  2. ↑ a b c Vasárnapi Újság, 1894. november 11. 764. p.
  3. ↑ Kaló–Vadas 2006 12. o.; Vadas 2006 105. o.
  4. ↑ Vadas 2006 105. o.
  5. ↑ Konrádyné Gálos Magda: A Newyorktól a Hungáriáig. Bp., 1965. 9-10. p
  6. ↑ Erki Edit: Kávéház-sirató. Törzshelyek, írók, műhelyek. Bp., 1995. 67. p.
  7. ↑ a b Tér és forma, 1947 (20. évfolyam) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  8. ↑ Kaló–Vadas 2006 13. o.
  9. ↑ Vadas 2006 105–106. o.
  10. ↑ https://www.epiteszforum.hu:+New York kávéház és palota — műemléki helyreállítás, 2006.. https://www.epiteszforum.hu. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  11. ↑ Wágner Éva: Régi pompájában, de új közönséggel nyílik meg a New York kávéház. Magyar Hírlap, XXXIX. évf. 112. sz. (2006. május 15.) 16. o.
  12. ↑ https://www.uniqueluxury.travel/assets/images/geodata/docs/3435.pdf
  13. ↑ Kaló–Hild Csorba 2006 116–117. o.; Kaló–Vadas 2006 12–13. o.
  14. ↑ Kaló–Vadas 2006 13. o.

Források[szerkesztés]

  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 206–207. o. ISBN 963-05-6411-4  
  • Csapó Katalin: A százéves irodalmi kávéház, a „Newyork”. Budapesti Negyed 12–13 (1996) 2–3. sz.
  • ↑ Kaló–Hild Csorba 2006: M. Kaló Judit – Hild Csorba Bernadett: Budapest, New York-palota műemléki helyreállítása. Műemlékvédelem, L. évf. 3. sz. (2006) 111–121. o.
  • ↑ Kaló–Vadas 2006: M. Kaló Judit – Vadas Ferenc: New York, New York! Budapest, XXIX. évf. 5. sz. (2006. május) 12–15. o.
  • ↑ Vadas 2006: Vadas Ferenc: A New York-palota mint helyreállítási probléma. Műemlékvédelem, L. évf. 3. sz. (2006) 105–110. o.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Shakes/próbalap/Anantara_New_York_Palace_Budapest_Hotel&oldid=27021472”