„Hegedűs a háztetőn (musical)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 8. sor: | 8. sor: | ||
== Magyar bemutatók == |
== Magyar bemutatók == |
||
A darabot Magyarországon először [[1973]]. [[február 9]]-én mutatta be a [[Fővárosi Operettszínház]], [[Vámos László]] rendezésében. A főszerepet [[Bessenyei Ferenc]] játszotta, akinek élete egyik leghíresebb, legemlékezetesebb alakítása volt ez. A bemutató nagy sikert aratott, viszont 75 előadás után, [[1974 nyarának elején a darabot betiltották. A betiltás okait nem lehet pontosan tudni. Az ezt követő években Bessenyei sem adhatta elő a legendás számokat, egészen a hetvenes évek végéig. |
A darabot Magyarországon először [[1973]]. [[február 9]]-én mutatta be a [[Fővárosi Operettszínház]], [[Vámos László]] rendezésében. A főszerepet [[Bessenyei Ferenc]] játszotta, akinek élete egyik leghíresebb, legemlékezetesebb alakítása volt ez. A bemutató nagy sikert aratott, viszont 75 előadás után, [[1974]] nyarának elején a darabot betiltották. A betiltás okait nem lehet pontosan tudni. Az ezt követő években Bessenyei sem adhatta elő a legendás számokat, egészen a hetvenes évek végéig. |
||
A musical ezt követően tizenegy évig egy színház sem játszotta Magyarországon, míg [[1985]]-ben felújították az előadást és újra bemutatásra került az [[Operettszínház]]ban ugyanazzal a szereposztással és ismét hatalmas siker lett. Az [[1985]]-ös előadást a [[Magyar Televízió]] is rögzítette és sugározta. |
A musical ezt követően tizenegy évig egy színház sem játszotta Magyarországon, míg [[1985]]-ben felújították az előadást és újra bemutatásra került az [[Operettszínház]]ban ugyanazzal a szereposztással és ismét hatalmas siker lett. Az [[1985]]-ös előadást a [[Magyar Televízió]] is rögzítette és sugározta. |
||
A lap 2020. augusztus 23., 06:15-kori változata
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Hegedűs a háztetőn | |
 | |
| Eredeti nyelv | héber |
| Alapmű | Tevye the Milkman |
| Zene | Jerry Bock |
| Dalszöveg | Sheldon Harnick |
| Szövegkönyv | Joseph Stein |
| Főbb bemutatók | 1964 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs a háztetőn témájú médiaállományokat. | |
A Hegedűs a háztetőn című musical zeneszerzője Jerry Bock, szövegírója Sheldon Harnick, a szövegíró Joseph Stein. A történet 1905-ben játszódik az Orosz Birodalomban. Alapját a Tevje lányai, valamint Sólem Aléchem más meséi képezik. A történet középpontjában Tevje, az apa és öt lányának élete áll, hogyan próbál a családfő ragaszkodni a zsidó valláshoz, hagyományokhoz miközben különböző megpróbáltatások érik a család életét. Harcokat kell vívnia első sorban a lányaival, akik szerelemből szeretnének házasodni, de mindegyikük férje egyre távolabb esik a zsidó hit határaitól és örökségétől, és a cár rendeletével, amely alapján száműzik a zsidókat a faluból.
A musical története
1964. szeptember 22-én mutatták be nagy sikerrel a New York-i Broadwayn, az Imperial Theater színpadán a Sólem Aléchem regényéből adaptált, Joseph Stein által színpadra írt musicalt, Jerry Bock zenéjével, Sheldon Harnick szövegkönyvével, és Zero Mostel főszereplésével.[1][2] 1966. december 21-én, Anatevka címen adták elő először európai színpadon, Amszterdamban,[3] majd Londonban is a musicalt, 1967-ben pedig Tokióban is nagy sikerrel játszották.[4] A musical több mint négy évtizede sikerrel jelenik meg a világ színpadain, New Yorkban és Londonban is folyamatosan játsszák.
Magyar bemutatók
A darabot Magyarországon először 1973. február 9-én mutatta be a Fővárosi Operettszínház, Vámos László rendezésében. A főszerepet Bessenyei Ferenc játszotta, akinek élete egyik leghíresebb, legemlékezetesebb alakítása volt ez. A bemutató nagy sikert aratott, viszont 75 előadás után, 1974 nyarának elején a darabot betiltották. A betiltás okait nem lehet pontosan tudni. Az ezt követő években Bessenyei sem adhatta elő a legendás számokat, egészen a hetvenes évek végéig.
A musical ezt követően tizenegy évig egy színház sem játszotta Magyarországon, míg 1985-ben felújították az előadást és újra bemutatásra került az Operettszínházban ugyanazzal a szereposztással és ismét hatalmas siker lett. Az 1985-ös előadást a Magyar Televízió is rögzítette és sugározta.
Ezután a vidéki színházak is sorra mutatták be a musicalt. Több neves színész is eljátszotta azóta Tevje szerepét: Helyey László, Huszti Péter, Gregor József, Kulka János, Reviczky Gábor, Hegedűs D. Géza, Stohl András, Görög László.
Magyarországon Tevje szerepét eljátszó színészek (1973-tól):[5]
- Bessenyei Ferenc (1973, 1985, 1992, Budapesti Operettszínház, rendezte: Vámos László)
- Király Levente / Gregor József (1986, Szegedi Nemzeti Színház, rendezte: Sándor János)
- Helyey László (1989, kaposvári Csiky Gergely Színház, rendezte: Bezerédi Zoltán)
- Hetey László (1992, Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, rendezte: Schlanger András)
- Bede-Fazekas Csaba (1993, 2003, Győri Nemzeti Színház, rendezte: Korcsmáros György)
- Dráfi Mátyás (1994, komáromi Jókai Színház, rendezte: Bor József)
- Huszti Péter / Dunai Tamás (1996, Madách Színház, rendezte: Kerényi Imre)
- Stenczer Béla (1997, Pécsi Nemzeti Színház, rendezte: Márta István)
- Szegedi Dezső (1997, Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Horváth Péter)
- Gregor József (1999, Szolnoki Szigligeti Színház, rendezte: Schwajda György; 2005 - Szegedi Nemzeti Színház, rendezte: Bal József)
- Kulka János (2000, Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg, rendezte: Bagó Bertalan)
- Kozák András (2001, Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, rendezte: Balázs Péter)
- Haumann Péter (2003, Agriai játékok, rendezte: Béres Attila)
- Nyirkó István / Vass Gábor (2003, Veszprémi Petőfi Színház, rendezte: Bor József)
- Zöld Csaba / Ömböli Pál (2004, Színház- és Filmművészeti Egyetem, rendezte: Kerényi Imre)
- Hegedűs D. Géza / Reviczky Gábor (2010, Vígszínház, rendezte: Eszenyi Enikő)[6]
- Gazdag Tibor (2014, Pannon Várszínház, rendezte: Vándorfi László)
- Stohl András (2017, Papp László Sportaréna, rendezte: Alföldi Róbert)[7][8][9]
- Görög László (2019, Miskolci Nemzeti Színház, rendezteː Béres Attila)[10]
Az eredeti előadásnak 1964-ben volt az ősbemutatója, a színház történetében az első musical, amelyet 3000 alkalommal adtak elő, és tíz éven át tartotta a rekordot a leghosszabb ideig futó Broadway-musicalek körében, amíg a meg nem előzte.
Rendkívül jövedelmező és elismert volt. Kilencszer nyerte meg a Tony-díjat, köztük a legjobb musical, zene, forgatókönyv, rendezés és koreográfia kategóriákban.
1971-ben rendkívül sikeres filmadaptáció készült belőle.
Gyakori választás volt iskolai, valamint közösségi produkciókban is.
A magyar előadások szereplői
1973-1999
2000-
Háttér
A hegedűs a háztetőn a Sólem Aléchem által írt Tevje és lányai átirata, melyben bemutatja jiddis nyelven az 1894-1914 között élő zsidók életét az cári Oroszországban. A darabhoz inspirációs forrásként szolgált még Mark Zborowski és Elizabeth Herzog Life Is with People című műve is.
Alcheim írt egy drámai adaptációt a történetekről, de az halála miatt befejezetlen maradt. Végül jiddis nyelven adták elő 1919-ben a Jidis Színházban, és 1930-ban film is készült belőle.
A befektetők és néhányan a médiában aggódtak, hogy a Hegedűs a háztetőn túlságosan zsidó ahhoz hogy vonzza a mainstream közönséget. Más kritikusok úgy vélték, hogy kulturálisan túl letisztult, és felületes; Philip Roth, The New Yorker-ben, zsidó giccsnek (shtetl kitsch) nevezte. Például a helyi orosz tisztet szimpatikusnak ábrázolja, nem brutálisnak és kegyetlennek, mint ahogy Sholom Aleichem leírta. Aleichem történetében Tevje egyedül marad mivel a felesége meghalt, és a lányai szétszóródtak a világban; A Hegedűs a háztetőn befejezése azonban ennél pozitívabb képet fest, hiszen abban a család tagja élnek, és együtt vándorolnak ki Amerikába.
Az előadás megtalálta a helyes utat, akkor is, ha nem teljesen autentikus, hogy hogyan legyen az egyik első népszerű poszt-holokauszt ábrázolása az eltűnt világnak és a kelet-európai zsidóság történetének
Az 1930-ban forgatott filmet Jerome Robbins rendezte és koreografálta.
Az író és Robbins elnevezték a művet Tevjének, valamint különböző festmények, pl. Marc Chagall: Zöld hegedűs (1924), a Le Mort (1924), Hegedűs (1912), inspirálták az eredeti díszlettervezést. Viszont a közhiedelemmel ellentétben a cím nem utal semmilyen konkrét festményre.
A forgatás korántsem volt konfliktusmentes, hiszen a próbák alatt az egyik sztár, a zsidó színész Zero Mostel sokat vitázott Robbinsszal, akit azért vetett meg, mert a rendező tanúskodott a House Un-American Activities Committee előtt és eltitkolta zsidó örökségét a nyilvánosság elől.
Más személyeknek is voltak vitái Robbinsszal, aki állítólag bántalmazta a tagokat, az őrületbe kergette őket, és feszült légkört teremtett az együttműködés ideje alatt.
Szinopszis
I. felvonás
Tevje egy szegény zsidó tejesember akinek öt lánya van. Otthon a csípős nyelvű felesége, Golde és lányai Cejtel, Hódel, Chava, Shprintze és Bielke javában készülődnek a sábáti (Nyugalomnap) vacsorára. A falubeli kerítőnő, Jente érkezik, hogy elmondja Goldenek, hogy Lázár Wolf, a gazdag hentes, aki még Tevje-nél is idősebb, feleségül akarja venni Cejtelt, a legidősebb lányt. Egy szegény családból származó lánynak nincs lehetősége mást választani, mint Jente ajánlata, viszont Cejtel szerelemből akar házasodni, a gyerekkori barátjával, Mótellel, a szabóval.
Tevje kihordja a tejet, maga húzza a szekeret, mert a lova sánta. Megkérdezi Istent: Kinek fájna ha gazdag ember lennék ( „If I Were a Rich Man”-dal). A könyvárus híreket mond Tevjének a kinti világban folyó programokról és kitelepítésekről. Egy idegen, Percsik, hallja ezt a beszélgetést és megszidja őket, hogy nem tesznek mást csak beszélgetnek. Tevje meghívja a férfit a Sabati vacsorára és ételt és szobát ajánl cserébe ha tanítja a két fiatal lányát.
Golde szól Tevjének hogy Lázár találkozni akar vele, de nem mondja el, hogy miért, mivel tudja, hogy a férje nem szereti azt. Cejtel fél, hogy Jente hamarabb talál férjet neki, minthogy Mótel megkéri a kezét az apjától, viszont Mótel fél Tevje dühétől, és a hagyomány azt mondja, hogy a kerítő kell házasságokat létrehozzon. Mótel nagyon szegény, és egy varrógépre gyűjt, mielőtt megszólítja Tevjét, mert meg akarja mutatni, hogy ebből el tudja Cejtelt.
A család összegyűlt a Sábáti imára.
Sábát után, Tevje találkozik Lázárral a faluban egy italra, de azt hiszi, hogy a hentes a tehenét akarja megvenni tőle. Majd a nézeteltérés tisztázódik, Tevje beleegyezik a házasságba, mivel a lánya így soha nem fog hiányt szenvedni semmiben. Megünneplik Lázár sikerét, orosz fiatalokkal együtt. De ezalatt távol az ünneplőktől valahol Oroszországban a cár rendelkezik a zsidóság jövőjéről, ki kell űzni őket a birodalomból. A helyi rendőrkapitány figyelmezteti Tevjét, hogy jövő héten egy kis demonstrációt kell tartsanak, figyelmezteti, hiszen az kedveli a zsidókat, de tehetetlen az erőszakkal és a paranccsal szemben.
Másnap reggel a másnapos Tevje már mérges amiért lánya Lázárhoz megy feleségül. Mótel végre erőt vesz magán és megkéri az apjától Tzeitle kezét, és megígéri hogy a lány nem fog éhezni mellette. Tevje felháborodott hiszen ez sérti a hagyományt, de elcsodálkozik a szabó bátorságán és gerincességén. Némi lelkiismeret vizsgálat után, Tevje beleegyezik a házasságba, de fél, hogy hogyan mondja el a hírt a feleségének. Rémálmáról számol be neki, amiben megjelent Golde nagyanyja, és Lázár felesége. Az utóbbi megfenyegeti, ha a házasság létre jön balszerencse fogja érni őket.
A harmadik lányt Chavat néhány orosz fiatal zaklatja, de Fegyka megmenti és ad neki egy könyvet, köztük így elkezdődik egy titkos kapcsolat.
Eljön Cejtel és Mótel esküvőjének napja, és az összes zsidó készül az ünnepségre. Percsik megtöri a hagyományt, mi szerint egy férfi és egy nő nem táncolhat együtt, és felkéri Tevje lányát Hódelt. Majd sokan követik példáját. Az ünnepségnek az oroszok vetettek véget, amikor megtartották a demonstrációt, és szétrombolták az esküvőt, szétszakítják a nászajándékot, és megsebesítik Perchit aki nem hagyja magát, és sok kárt okoznak a faluban. Tevje megparancsolja a családját, hogy takarítsanak ki.
II. felvonás
Egy hónappal később Percsik elmondja Hódelnek, hogy Kijevbe kell mennie a forradalmon dolgozni. Megkéri a kezét, elmondja, hogy szereti, és hogy elutazik de majd utána küld valakit. Elmondják Tevje-nek hogy eljegyezték egymást. Felháborodik hogy megtörik a hagyományt és főként azon, hogy Percsik elmegy. Miután megtiltja az esküvőt, a fiatalok közlik, hogy nem az engedélyét kérik, hanem az áldását. Hosszas önvizsgálat után Tevje rájön, hogy a világ változik és muszáj neki is változnia. Áldását és engedélyét adja a jegyeseknek.
Tevje próbálja megmagyarázni a bámulatba eső Goldenek a történteket: „szerelem” mondták „ez az új divat”, és megkérdezi Goldet a saját házasságukról „Szeretsz engem” (Do You Love Me). Golde szerint buta kérdés, 25 éve házasok és van öt leányuk. Jente, a kerítő elmondja Cejtelnek, hogy Chavat Fegykával látta.
Hír érkezik, hogy Percsiket letartóztatták, száműzték Szibériába, és Hódel úgy dönt követi őt. A vonatállomáson elmondja az apjának, hogy az otthona ott van ahol a szerelme, de mindig is szeretni fogja a családját.
Az idő telik. Mótel beszerzett egy varrógépet. Cejtelnek és neki gyerekük született. Chava végül összeszedi a bátorságát, hogy megkérdezze apját, hogy összeházasodhat-e Fegykával. Tevje megint önvizsgálatot tart, de egy vegyes házasság nem elfogadható számára. Eltiltja Chavat Fegykától.
Golde híreket kap, hogy Chava elszökött, és titokban összeházasodott szerelmével. Később Chava visszatér és beszélni akar apjával, de az kijelenti, hogy a családjuk számára meghalt.
Közben pletykák terjednek a zsidóüldözésekről. A rendőrkapitány értesíti őket, hogy három napon belül el kell hagyniuk a falut.
A zsidók készülnek elhagyni a falut, Chava és Fegyka elmondja a családjának, hogy Krakkóba költöznek, bár maradhatnának, nem tudnak itt élni. Tevje nem beszél velük, de amikor Cejtel elbúcsúzik tőlük, Tevje utánuk kiáltja „Isten legyen veletek”. Mótel és Cejtel Lengyelországba megy, de az a tervük, hogy miután elég pénzt gyűjtenek csatlakoznak a család többi részéhez. Tevje, Golde és a két legfiatalabb lányuk Amerikába menekül.
A hegedűs játszani kezd, és kikíséri őket a faluból.
Dalok listája
|
|
Fő karakterek
- Tevje a szegény tejesember, öt lány apja
- Golde, Tevje csípős nyelvű felesége
- Cejtel, a legidősebb lány, 19 év körüli
- Hódel,a második lány, 17 év körüli
- Chava, a harmadik lány, 15 év körüli
- Mótel Kamzoil, a szegény szabó, aki szereti és később feleségül veszi Cejtelt
- Percsik, az újító aki a faluba jön és beleszeret Hódelba.
- Fegyka, fiatal orosz keresztény. Később Chava férje
- Lázár Wolf gazdag falusi mészáros
- Jente a kerítőnő
- Tzeitle nagymama, Golde halott nagymamája aki megjelenik Tevje rémálmában
- Fruma Sára, Lázár Wolf halott felesége, aki megjelenik Tevje rémálmában
- Rabbi
- Csendbiztos
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Fiddler on the Roof című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Fiddler on the Roof. Internet Broadway Database (angolul)
- ↑ Howard Taubman, Mostel as Tevye in ’Fiddler on the Roof’: Sholem Aleichem tales made into a musical, New York Times, September 23, 1964, p56.
- ↑ ’Fiddler on the Roof’ Opens To Cheers in Amsterdam, New York Times, December 22, 1966, p39.
- ↑ Robert Trumbull, Japanese 'Fiddler on the Roof' Welcomed by Tokyo Audience, New York Times, September 7, 1967, p50.
- ↑ ELŐADÁSOK (hu-HU nyelven). szinhaziadattar. [2016. május 30-i dátummal az [http://szinhaziintezet.hu/index.php?option=com_wrapper&view=wrapper& Itemid=754 eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 11.)
- ↑ http://www.hetek.hu/eletmod/201005/hegedus_a_hazteton_ismet_a_vigszinhazban
- ↑ Stohl András: Ma nem lehet olyat mondani, amiben nincs benne a politika (magyar nyelven). magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2017. május 18.)
- ↑ További szereplők: Éder Enikő, Martinovics Dorina, Bánfalvi Eszter, Sodró Eliza, Pájer Alma, Kornis Anna, Csákányi Eszter, Szatory Dávid, Bányai Kelemen Barna, Fehér Tibor, Tóth Gabi, Náray Erika, Hevér Gábor, Lugosi György, Márton András, Patkós Márton, Makranczi Zalán, Juhász Levente, Misurák Tünde
- ↑ A bemutató 2017. szeptember 10-én volt a budapesti Papp László Arénában. Azt követően sorrendben a következő városok sportcsarnokaiban adták elő az előadást: Szombathely, Győr, Debrecen, Miskolc, Veszprém, Pécs, Zalaegerszeg, Nyíregyháza, Szeged (2018 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékokon). [1] Archiválva 2017. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ HEGEDŰS A HÁZTETŐN (magyar nyelven). mnsz.hu. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
- ↑ OSZMI (hu-HU nyelven). szinhaztortenet.hu. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
- ↑ OSZMI (hu-HU nyelven). szinhaztortenet.hu. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
