„Gyöngyösoroszi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a apró javítás |
a elütések jav |
||
| 59. sor: | 59. sor: | ||
A [[18. század]]ban az '''Almásy''', a '''Mocsáry''' családok mellett a '''Jelenffy''', '''Komjáti''' és '''Nyitrai''' családok is tulajdonjogot szereztek. |
A [[18. század]]ban az '''Almásy''', a '''Mocsáry''' családok mellett a '''Jelenffy''', '''Komjáti''' és '''Nyitrai''' családok is tulajdonjogot szereztek. |
||
A [[19. század]] kezdetén a '''Bajza''', gróf [[Teleki család|Teleki]], '''Ráday''' és'''Vágner''' családok is a birtokosai. |
A [[19. század]] kezdetén a '''Bajza''', gróf [[Teleki család|Teleki]], '''Ráday''' és '''Vágner''' családok is a birtokosai. |
||
A község határában [[arany]]-, [[ezüst]]- és [[ólom]]bánya volt, melynek összes berendezése a [[19. század]] közepén tűzvész következtében elpusztult. |
A község határában [[arany]]-, [[ezüst]]- és [[ólom]]bánya volt, melynek összes berendezése a [[19. század]] közepén tűzvész következtében elpusztult. |
||
| 65. sor: | 65. sor: | ||
Gyöngyösoroszihoz tartozott egykor Bagolyvár, Károlyvár, Mátraaranybányaház és Világostelep is. |
Gyöngyösoroszihoz tartozott egykor Bagolyvár, Károlyvár, Mátraaranybányaház és Világostelep is. |
||
[[1910]]-ben 1131 lakosából 1121 magyar volt. Ebből 1125 római |
[[1910]]-ben 1131 lakosából 1121 magyar volt. Ebből 1125 római katolikus volt. |
||
A [[20. század]] elején [[Heves vármegye]] Gyöngyösi járásához tartozott. |
A [[20. század]] elején [[Heves vármegye]] Gyöngyösi járásához tartozott. |
||
A lap 2015. augusztus 3., 21:59-kori változata
| Gyöngyösoroszi | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Gyöngyösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vernyihel Lívia[1] | ||
| Irányítószám | 3211 | ||
| Körzethívószám | 37 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1462 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 71,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 49′ 34″, k. h. 19° 53′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 34″, k. h. 19° 53′ 38″ | |||
 Gyöngyösoroszi
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Gyöngyösoroszi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyösoroszi témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gyöngyösoroszi község Heves megye Gyöngyösi járásában.
Fekvése
Gyöngyösoroszi Heves megye nyugati részén, a Dél-Mátrában Gyöngyöstől É-ÉNY-i irányban 4 km-re fekvő település a Toka-patak mellett. A falu belterületi településrésze a községtől 7 km-re fekvő Károlytáró, ahol színesfémbányászat folyt évtizedeken át. Itt mintegy 70 lakóház található. Külterülete Bagolyvár, Vízgát és Templomrét egy-egy lakóegységgel.
-
Kvarc-kalkopirit ásvány Károlytáróból -
Az ásvány közelebbről.
Budapest, Szeged, Nyíregyháza útirányából autóbusszal Gyöngyösig, majd onnan tovább a faluba a rendszeresen közlekedő autóbuszjáratokkal, illetve Bagolyirtást Gyöngyössel összekötő út a falun halad keresztül Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonalról a Vámosgyörk–Gyöngyös-vasútvonalon Gyöngyösig, majd onnan tovább autóbusszal.
Története
A bronzkor-ból származó szórványleletek szerint az egykori avar uralom emlékei a gátnyomok, melyek Gyöngyösoroszi területén, a védelmi vonal mentén kialakított lakott település védelmét szolgálták.
A honfoglalás után hamar benépesedett, 1209-ben szerepel a neve Huruzi néven írott emlékeinkben.
1235-ben Huruz, majd 1275-ben íródott oklevél alapján Urus, illetve az egri káptalan határjárási egyik oklevelében Oros néven szerepel. Ekkor az Aba nemzetség birtoka. E nemzetségből származtak Tarjáni György és fiai: Péter, Etre és Sándor, kiknek kérelmére IV. László király meghagyta az egri káptalannak, hogy a nemzetség Tarjáni ága ősi birtokait; Tarján, Orosz, Csamak, Lóg, Körtvélyes és Gereg határait járja be. A káptalan e határjárásról György fiainak bizonyságlevelet állított ki.
A település az 1300-as évek elején már egyházas hely volt, neve 1332-ben már Orozi néven szerepelt a pápai tizedjegyzékbenn is.
1364-ben a Szinai (Szinnyei Merse család őse) birtokában találjuk.
A 14. században birtokosai voltak a Szinai, Lapispataki és Segnyei családok.
A 15. században Báthory István foglalta el magának. 1438-ban a Lapispataki és a Segnyei családok panaszt emeltek, hogy Széchenyi Frank és Báthory István Oroszi falujukat elfoglalták. E panasznak azonban alig lehetett foganatja, mert Oroszi 1458-ban még mindig a Báthoryaké volt.
A török pusztítás idején a helység jelentősége igen csekély, 1556-ban néptelen faluként tüntették fel.
1589–1590-ben az egri várba szolgáltatta be a főpapi tizedet. Az 1635 évi összeírásban fél, 1647-ben szintén fél, 1675-ben ugyancsak fél portával szerepelt.
1684-ben Mocsáry Balázs és Berky Miklós birtoka volt, majd 1693-ban már a Földváry család birtokában találjuk, és 1741-ben szintén a Földváryak birtoka volt.
A 17. században ismét lakott település, a szőlőtermelő községet ekkor a Földváryak birtokolták.
Az 1799 évi június 5-én nagy árvíz pusztított a községben, mely 10 házat nyomtalanul elsodort; ez alkalommal 14 emberélet esett áldozatul.
A 18. században az Almásy, a Mocsáry családok mellett a Jelenffy, Komjáti és Nyitrai családok is tulajdonjogot szereztek.
A 19. század kezdetén a Bajza, gróf Teleki, Ráday és Vágner családok is a birtokosai.
A község határában arany-, ezüst- és ólombánya volt, melynek összes berendezése a 19. század közepén tűzvész következtében elpusztult.
Gyöngyösoroszihoz tartozott egykor Bagolyvár, Károlyvár, Mátraaranybányaház és Világostelep is.
1910-ben 1131 lakosából 1121 magyar volt. Ebből 1125 római katolikus volt.
A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.
Jelenlegi közigazgatási besorolása: Heves megyében független polgármesterrel és független képviselő testülettel rendelkező település.
Nevezetességek
- Római katolikus temploma - 1862-ben épült.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Látnivalói,nevezetességei
- A község templomát már 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék. Ez az Alexandriai Szent Katalin-ról elnevezett legrégebbi templom 1680 körül elpusztult, a 18. század elején már felújításáról és bővítéséről tesznek említést a források. Berendezései és felszerelései közül ma is sok származik ebből a korból.
- templom kertjében álló egyedileg védett műemlékek a Nepomuki Szent János kőből készült szobra, a Szentháromság szobor és a kőkereszt, amely barokk stílusú.
- A Petőfi utca 22. szám alatti lakóházban élt Bajza József, a Reformkor költője.
- A Művelődési Házban helyet kapó Községi és Iskolai Könyvtár közel 8000 darab, állandóan frissülő könyvállománnyal büszkélkedik. Itt a helytörténeti anyagok is megtalálhatók.
- Nevezetes a több mint 30 éves Tollaslabda Szakosztály és az Asszonykórus.
Külső hivatkozások
Források
- Borovszky Samu: Heves vármegye
Jegyzetek
- ↑ Gyöngyösoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
| Muzsla | Mátraszentistván | Parádsasvár |
| Gyöngyöspata |
|
Gyöngyössolymos |
| Gyöngyöstarján | Gyöngyös | Gyöngyös |
