Richárd német király

Richárd
Richárd királyi pecsétje
Német király
Uralkodási ideje
1257. január 13. – 1272. április 2.
Koronázása	1257. május 17.
Elődje	Vilmos
Utódja	I. Rudolf
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Plantagenêt-ház
Született	1209. január 5. Winchester
Elhunyt	1272. április 2. (63 évesen) Berkhamsted Kastély, Berkhamsted
Nyughelye	Hailes Apátság, Gloucestershire
Édesapja	János angol király
Édesanyja	Angoulême-i Izabella
Testvére(i)	Joan of England Eleanor of Leicester Alice de Lusignan, Countess of Surrey Angliai Izabella Joan, Lady of Wales Isabella of Lusignan Aymer de Valence, 2nd Earl of Pembroke Hugues XI de Lusignan III. Henrik angol király Guillaume de Valence Richard FitzRoy
Házastársa	Isabel Marshal Sancie de Provence Beatrice of Falkenburg Beatrice of Falkenburg
Gyermekei	Henry of Almain Walter de Cornwall Isabella de Cornwall Richard de Cornwall John of Cornwall Isabella of Cornwall Nicholas of Cornwall Richard of Cornwall Edmund, 2nd Earl of Cornwall Joan Sir Lawrence de Cornwall
A Wikimédia Commons tartalmaz Richárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cornwalli Richárd (németül: Richard von Cornwall(is)), (1209. január 5. – 1272. április 2.), Poitou grófja 1225-től és német király 1257-től 1272-ig. Európa legvagyonosabb embereinek egyike volt. Részt vett a Hatodik keresztes hadjáratban is, ahol diplomataként ért el nagy sikereket, és segédkezett Ascalon fellegvárának építésében is.

Élete

Ifjúkora

1209. január 5-én született a Winchester kastélyban, (Földnélküli) János angol király és Angoulême-i Izabella második fiaként. Alig nyolc évesen Berkshire nagyseriffje lett és 1225-ben Poitiou grófjává nevezték ki, ugyanabban az évben, amikor tizenhat éves korában bátyja, Henrik, Cornwallt adta neki születésnapi ajándékként. Cornwalli jövedelmei gazdag emberré tették Richárdot, és ezzel Európa egyik legvagyonosabb embere lett. Gondolkodott azon, hogy részt vesz bátyja oldalán a Poitou és Bretagne elleni hadjáratban és háromszor is régensséget töltött be. Henrik uralkodásának korai éveiben elég feszült volt a viszony a fivérek között. Richárd háromszor is fellázadt és bátyja csak értékes ajándékokkal tudta lekenyerezni.

1231 márciusában elvette Marshall Izabellát, Gloucester grófjának gazdag özvegyét, bátyja nagy bosszúságára, aki neheztelt a Marshall családra vagyonuk és befolyásuk miatt, ami nagy mértékben ellene fordította őket. Richárd lett a mostoha apja Izabella első házasságából származó hat gyermekének. Ugyanabban az évben megszerezte későbbi központját, a Wallingford kastélyt, Berkshire-ben (ma Oxfordshire), és rengeteg pénzt költött az átalakítására. További kedvelt birtokai feküdtek Marlowban és Cippenhamben, Buckinghamshire-ben. Richárdnak és Izabellának négy gyermeke született, akik közül csak a fia, Almaini Henrik, élte meg a felnőttkort. Richárd szemben állt Simon de Montfort-ral és lázadást vezetett ellene, amikor a nővére, Eleonóra hozzáment feleségül. Ismét csak bőséges ajándékokkal tudták lecsillapítani.

Amikor Izabella 1240-ben már a halálos ágyán feküdt, azt kérte, hogy temessék első férje mellé, Tewkesburybe, Richárd azonban helyette a Beaulieu apátságban helyezte örök nyugalomra. Azonban jámbor gesztusként a szívét elküldte Tewkesbury-be. Még ugyanebben az évben Richárd elutazott a Szent Földre. Nem harcolt egy csatában sem, de jelentős szerepet játszott a tárgyalások során, amelyek a Gáza 1239-es ostroma során fogságba esett és meggyilkolt katonák sorsáról folytak. Szintén újjá építette Ascalont, amit Szaladin romboltatott le. Hazatérőben Richárd meglátogatta nővérét, Izabellát, II. Frigyes császár feleségét. Nem sokkal hazatérése után, 1242. január 28-án Henrik és felesége, Eleonóra, felvetette, hogy házasodjon össze Eleonóra nővérével, Sanchiával. A Szent Földre menet Richárd egyszer találkozott vele Provence-ban, ahol a leány édesapja, IV. Rajmund Berengár szívélyesen fogadta és bele is szeretett a gyönyörű leányba. Richárd és Sanchia (akit az angolok Cynthiának hívtak) 1243 novemberében házasodtak össze Westminsteri apátságban. Ez a házasság még közelebb hozta őt a királyi körökhöz.

Megválasztása

1256 elején meghalt Vilmos német király. Ekkor – a német történelemben először – majd az 1356-os Német Aranybullában megnevezett hét fejedelem döntött az új uralkodó személyéről. A néhai II. Frigyes sógorára, Richárdra a kölni és a mainzi érsek, valamint a – IV. Konrád fiának, Konradinnak gyámjaként működő – rajnai palotagróf adta a szavazatát. Miután a cseh király a másik jelöltre, Kasztíliai Alfonzra is szavazott, kettős választás lehetősége jött létre.

Látogatásai Németországban

Richárd csak ezután jött Németországba, de 1259-ben már vissza is tért Angliába. Az őt megválasztók körének megfelelően már ekkor is csak a birodalom nyugati felében ismerték el – de valóságos hatalom nélkül.

Második és harmadik látogatására – mert többnek nemigen nevezhető – 1260-ban, illetve 1262–1263-ban került sor, minden különösebb eredmény nélkül.. 1264-ben, a bárók lázadásakor a lewesi csatában bátyjával, III. Henrikkel együtt Simon de Montfort fogságába esett, ahonnan csak 16 hónap múlva szabadult.

1268–1269-ben járt negyedszer és egyben utoljára Németországban. Részt vett a wormsi birodalmi gyűlésen, ekkor kötötte harmadik házasságát is. Ezt követően 1272-ben bekövetkezett haláláig Angliában élt.

Gyermekei

• Richárd első házasságát 1231. március 13-án Fawleyben kötötte Marshal Izabellával (1200. október 9. – 1240. január 15.). Házasságukból 4 gyermek született:
  • János (1232. január 31. – 1233. szeptember 22.)
  • Izabella (1233. szeptember 9. – 1234. október 10.)
  • Henrik (1235. november 2. – 1271. március 13.)
  • Miklós (1240. január 17-én élt)

• Második házasságát 1243-ban a Westminsteri apátságban kötötte Provence-i Sanchával (1228 – 1261. november 9.), V. Rajmund Berengár provence-i gróf leányával. Ő 2 fiút szült férjének:
  • Richárd (1) (1246. júliusa augusztus 15.)
  • Edmund (1249. december 26. – 1300. szeptember 25. előtt)

• Harmadik házasságát 1269. június 16-án Kaiserslauternben kötötte Valkenburgi Beatrixxal (1253 – 1277. október 17.). Gyermekük nem született.

• Ezenkívül még két törvénytelen gyermeke is született:
  • Richárd (2) (1234 – 1272)
  • Walter (? – 1313)

Lásd még

• Német királyok listája
• Német királyok családfája

Előző uralkodó: Vilmos

Német király 1257 – 1272 Kasztíliai Alfonzzal Német-római császár – Császárok a Német-római Birodalomban (800–1806) I. Ottó 962-es megkoronázásáig „frank császárok” 800 814 840 843 855 875 877 881 887 891    I. Károly I. Lajos  —  I. Lothár II. Lajos II. Károly  —  III. Károly  —     891 894 898 899 901 905 915 924 962 973 983    Vid Lambert Arnulf  —  III. Lajos  —  I. Berengár  —  I. Ottó II. Ottó    983 996 1002 1014 1024 1027 1039 1046 1056 1084 1105 1111 1125 1133 1137 1155     —  III. Ottó  —  II. Henrik  —  II. Konrád  —  III. Henrik  —  IV. Henrik  —  V. Henrik  —  III. Lothár  —     1155 1190 1197 1209 1215 1220 1250 1312 1313 1328 1347 1355 1378 1410    I. Frigyes VI. Henrik  —  IV. Ottó  —  II. Frigyes  —  VII. Henrik  —  IV. Lajos  —  IV. Károly  —     1410 1437 1452 1493 1508 1519 1530 1556 1564 1576 1612 1619 1637    Zsigmond — III. Frigyes — I. Miksa — V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd    1637 1657 1705 1711 1740 1742 1745 1765 1790 1792 1806    III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly  —  VII. Károly I. Ferenc II. József II. Lipót II. Ferenc    Karoling-ház — Liudolf-ház — Száli-ház — Supplinburg-ház — Stauf-ház — Welf-ház — Wittelsbach-ház — Luxemburg-ház — Habsburg-ház

Következő uralkodó: I. Rudolf