„Bordány” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
13 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (CP:http://www.bordany.hu/pages/varos_al.aspx?id=1527098)
| irányítószám = 6795
| körzethívószám = 62
| népsűrűség = 87,35
| terület = 36,48
| szélességi fok = 46.322
| weboldal = www.bordany.hu
}}
'''Bordány''' [[község]] [[Csongrád megyében]], a [[Mórahalmi kistérség]]ben, Szegedtől 20 kilométerre terül el.
'''Bordány''' [[község]] [[Csongrád megyében]], a [[Mórahalmi kistérség]]ben, Szegedtől 20 kilométerre terül el. Területén már a XVIII. század utolsó negyedében gazdálkodtak. Az 1850-es évek elején egy dorozsmai család -Dudás István és felesége Czékus Franciska- fél hold földet ajánlott föl templomépítésre és piactérnek. Ezen a darab földön épült fel a kápolna, amely körül hamarosan kialakult a település magja. A kis kápolnát 1882-ben közadakozásból megnagyobbították, majd az akkorra megrongálódott, Szent István tiszteletére felszentelt kápolna helyére 1907-1910 között templomot építettek. A templomszentelést követően (1910. április 24.) a Dudáskápolna tanyaközpontot Kistemplomtanyának nevezték el. 1930-ban itt 302 ember élt. 1950-ben Kistemplomtanya önálló közigazgatású községgé vált, és legnagyobb dűlőjéről Bordánynak nevezték el.
Nemzetközi hírnevet ad a településnek, hogy Dienes István régész 1955-ben itt tárta fel a híres "bordányi honfoglaló magyar asszony lószerszám-garnitúráját", ami a leggazdagabb ilyen tárgyú lelet.
A Községben, és a hozzá szorosan kapcsolódó tanyavilágban közel 3200 ember él jelenleg. A község földjének reménybeli kincse a kőolaj és földgáz, amelynek feltárása folyamatban van. A lakosság megélhetésének fő forrása a mezőgazdaság. A felhalmozott tapasztalatoknak, a termelési kultúrának és a helyi homokvilági klímának köszönhetően olyan jellegzetes íz-világú zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek eredményesen, amelyek országosan is ismertek, keresettek.
A kiterjedt tanyavilág ellenére a falu teljes belterületi víz, gáz, elektromos és telefon közművel rendelkezik. A 20 tantermes iskola, tornaterem, korszerű óvoda, a négy orvosi rendelő mind-mind az itt élők életminőségét javítja. A település egésze majdnem 100 százalékban kiépített portalanított úthálózattal, kiépült bevásárlóközponttal, köztéri alkotásokat magába foglaló esztétikus terekkel rendelkezik.
 
==Fekvése==
 
==Története==
'''Bordány''' [[község]] [[Csongrád megyében]], a [[Mórahalmi kistérség]]ben, Szegedtől 20 kilométerre terül el. Területén már a XVIII. század utolsó negyedében gazdálkodtak. Az 1850-es évek elején egy dorozsmai család -Dudás István és felesége Czékus Franciska- fél hold földet ajánlott föl templomépítésre és piactérnek. Ezen a darab földön épült fel a kápolna, amely körül hamarosan kialakult a település magja. A kis kápolnát 1882-ben közadakozásból megnagyobbították, majd az akkorra megrongálódott, Szent István tiszteletére felszentelt kápolna helyére 1907-1910 között templomot építettek. A templomszentelést követően (1910. április 24.) a Dudáskápolna tanyaközpontot Kistemplomtanyának nevezték el. 1930-ban itt 302 ember élt. 1950-ben Kistemplomtanya önálló közigazgatású községgé vált, és legnagyobb dűlőjéről Bordánynak nevezték el.
{{csonk-szakasz}}
Nemzetközi hírnevet ad a településnek, hogy Dienes István régész 1955-ben itt tárta fel a híres "bordányi honfoglaló magyar asszony lószerszám-garnitúráját", ami a leggazdagabb ilyen tárgyú lelet.
 
A Községben, és a hozzá szorosan kapcsolódó tanyavilágban közel 3200 ember él jelenleg. A község földjének reménybeli kincse a kőolaj és földgáz, amelynek feltárása folyamatban van. A lakosság megélhetésének fő forrása a mezőgazdaság. A felhalmozott tapasztalatoknak, a termelési kultúrának és a helyi homokvilági klímának köszönhetően olyan jellegzetes íz-világú zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek eredményesen, amelyek országosan is ismertek, keresettek.
A kiterjedt tanyavilág ellenére a falu teljes belterületi víz, gáz, elektromos és telefon közművel rendelkezik. A 20 tantermes iskola, tornaterem, korszerű óvoda, a négy orvosi rendelő mind-mind az itt élők életminőségét javítja. A település egésze majdnem 100 százalékban kiépített portalanított úthálózattal, kiépült bevásárlóközponttal, köztéri alkotásokat magába foglaló esztétikus terekkel rendelkezik.
==Turizmus, látnivalók==
Bordány mellett halad el az Alföldi kék túra útvonala, a falu környékén remek vadászati lehetőség adódik. Látnivalók: nemzetközileg híres veteránautó gyűjtemény, 1909-ben épült római katolikus templom, Bánvölgyi László által készített egész alakos Szt. István szobor, Zászlótartó, II. világháborús emlékmű.
* Bordányi Napló
* b.i.l.d. Hetilap
== Jegyzetek ==
 
{{források}}
==Külső hivatkozások==
* [http://www.bordany.hu/ Bordány honlapja]

Navigációs menü