„Csucsom” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: en:Čučma |
története |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A falu a [[14. század]] első felében keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították. [[1339]]-ben a csanádi püspökség oklevelében említik először. A [[14. század|14.]] – [[18. század]]ban az [[esztergom]]i [[Esztergomi érsekség|érsekség]] birtoka. [[1413]]-ban a település Rozsnyó része lett, a városnak fizetett adót. Az első adóösszeírás [[1427]]-ből származik. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt ércben fizethette. [[1523]]-ban engedélyt kapott a kitermelt érc szabad értékesítésére is. A [[17. század]]tól területén antimon és mangánércet bányásztak. [[1776]]-tól a rozsnyói római katolikus püspökség birtoka. A község pecsétje [[1735]]-ből származik. A község egykori gyógyfürdője különösen az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben örvendett nagy közkedveltségnek. A birodalom számos szegletéből érkeztek ide a csúzos-köszvényes fürdővendégek. |
A falu a [[14. század]] első felében keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították. [[1339]]-ben a csanádi püspökség oklevelében említik először. A [[14. század|14.]] – [[18. század]]ban az [[esztergom]]i [[Esztergomi érsekség|érsekség]] birtoka. [[1413]]-ban a település Rozsnyó része lett, a városnak fizetett adót. Az első adóösszeírás [[1427]]-ből származik. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt ércben fizethette. [[1523]]-ban engedélyt kapott a kitermelt érc szabad értékesítésére is. A [[17. század]]tól területén antimon és mangánércet bányásztak. [[1776]]-tól a rozsnyói római katolikus püspökség birtoka. A község pecsétje [[1735]]-ből származik. A község egykori gyógyfürdője különösen az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben örvendett nagy közkedveltségnek. A birodalom számos szegletéből érkeztek ide a csúzos-köszvényes fürdővendégek. |
||
Vályi András szerint ''"CSÚCSOM. Magyar, és tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura a’ Rosnyai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Posárló hegynek töve alatt egy völgyben, Rosnyótól fél mértföldnyire, lakosai Rosnyóra fát hordanak, határja hegyes, és követses, ’s leg inkább zabot terem, legelõje elég, mind a’ két féle fája, az Uraság engedelméböl, malma is van, Rosnyón piatzozása jó, makkja, ha terem elég, melly az Uraságtol ingyen adatik, Almássa, szilvássa, és káposztás kertyei jók, második Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
|||
Fényes Elek szerint ''"Csucsom, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, ut. p. Rosnyóhoz éjszakra egy órányira a Wolovecz patakja mellett: 103 kath., 200 evang. lak. Határja a sok hegy, kõszikla miatt nagyon sovány; de legelõje bõven lévén, marhatartása virágzó; sok gyümölcsöt, káposztát termeszt, s ezeket és a tûzifát Rosnyóra hordja. F. u. rosnyai püspök."'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
|||
[[1910]]-ben Csucsomnak 383, túlnyomórészt magyar lakosa volt. [[1920]]-ig [[Gömör-Kishont vármegye]] [[Rozsnyói járás]]ához tartozott. |
[[1910]]-ben Csucsomnak 383, túlnyomórészt magyar lakosa volt. [[1920]]-ig [[Gömör-Kishont vármegye]] [[Rozsnyói járás]]ához tartozott. |
||
| 22. sor: | 27. sor: | ||
*[http://www.retep.sk/okolie/cucma/cucmah.php Rövid magyar nyelvű képes ismertető] |
*[http://www.retep.sk/okolie/cucma/cucmah.php Rövid magyar nyelvű képes ismertető] |
||
*[http://www.tourist-channel.sk/obce/index.php3?lang=SK&pc=40 Tourist-channel.sk] |
*[http://www.tourist-channel.sk/obce/index.php3?lang=SK&pc=40 Tourist-channel.sk] |
||
==Források== |
|||
<references/> |
|||
{{Rozsnyói járás}} |
{{Rozsnyói járás}} |
||
[[Kategória:Szlovákia települései|Csucsom]] |
[[Kategória:Szlovákia települései|Csucsom]] |
||
A lap 2007. november 3., 23:35-kori változata
Csucsom (szlovákul: Čučma) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 557 lakosából 279 szlovák és 272 magyar volt.
Fekvése
Rozsnyótól 4 km-re északra fekszik.
Története
A falu a 14. század első felében keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították. 1339-ben a csanádi püspökség oklevelében említik először. A 14. – 18. században az esztergomi érsekség birtoka. 1413-ban a település Rozsnyó része lett, a városnak fizetett adót. Az első adóösszeírás 1427-ből származik. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt ércben fizethette. 1523-ban engedélyt kapott a kitermelt érc szabad értékesítésére is. A 17. századtól területén antimon és mangánércet bányásztak. 1776-tól a rozsnyói római katolikus püspökség birtoka. A község pecsétje 1735-ből származik. A község egykori gyógyfürdője különösen az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben örvendett nagy közkedveltségnek. A birodalom számos szegletéből érkeztek ide a csúzos-köszvényes fürdővendégek.
Vályi András szerint "CSÚCSOM. Magyar, és tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura a’ Rosnyai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Posárló hegynek töve alatt egy völgyben, Rosnyótól fél mértföldnyire, lakosai Rosnyóra fát hordanak, határja hegyes, és követses, ’s leg inkább zabot terem, legelõje elég, mind a’ két féle fája, az Uraság engedelméböl, malma is van, Rosnyón piatzozása jó, makkja, ha terem elég, melly az Uraságtol ingyen adatik, Almássa, szilvássa, és káposztás kertyei jók, második Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Csucsom, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, ut. p. Rosnyóhoz éjszakra egy órányira a Wolovecz patakja mellett: 103 kath., 200 evang. lak. Határja a sok hegy, kõszikla miatt nagyon sovány; de legelõje bõven lévén, marhatartása virágzó; sok gyümölcsöt, káposztát termeszt, s ezeket és a tûzifát Rosnyóra hordja. F. u. rosnyai püspök." [2]
1910-ben Csucsomnak 383, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
Nevezetességei
- Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült.
- A falu régi harangtornya a 18. század végéről való.
- A falunak festői környéke van, emiatt kedvelt kirándulóhely. Felette emelkedik a Skalisko 1293 m magas csúcsa.
Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Csucsom Szlovákia térképén
- Rövid magyar nyelvű képes ismertető
- Tourist-channel.sk
Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Rozsnyói járás települései | ||
|---|---|---|
Rozsnyó (Rožňava) | ||
Alsósajó (Nižná Slaná) · Andrási (Pača) · Annafalva (Hanková) · Barka (Bôrka) · Berdárka (Brdárka) · Beretke (Bretka) · Berzéte (Brzotín) · Berzétekőrös (Kružná) · Betlér (Betliar) · Csetnek (Štítnik) · Csoltó (Čoltovo) · Csucsom (Čučma) · Dernő (Drnava) · Dobsina (Dobšiná) · Felsősajó (Vyšná Slaná) · Gacsalk (Gočaltovo) · Gecelfalva (Koceľovce) · Gócs (Gočovo) · Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) · Gömörpanyit (Gemerská Panica) · Hámosfalva (Rozložná) · Hárskút (Lipovník) · Henckó (Henckovce) · Imrikfalva (Dedinky) · Jablonca (Silická Jablonica) · Jólész (Jovice) · Kecső (Kečovo) · Kisfeketepatak (Kobeliarovo) · Kisgencs (Honce) · Kiskovácsvágása (Kováčová) · Kisszabos (Slavoška) · Körtvélyes (Hrušov) · Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) · Kuntapolca (Kunova Teplica) · Lekenye (Bohúňovo) · Lucska (Lúčka) · Márkuska (Markuška) · Martonháza (Ochtiná) · Melléte (Meliata) · Nagyszabos (Slavošovce) · Oláhpatak (Vlachovo) · Özörény (Gemerská Hôrka) · Páskaháza (Pašková) · Pelsőc (Plešivec) · Pelsőcardó (Ardovo) · Pétermány (Petrovo) · Rekenyeújfalu (Rakovnica) · Restér (Roštár) · Rozsfalva (Rochovce) · Rozsnyórudna (Rudná) · Sajóréde (Rejdová) · Sebespatak (Rožňavské Bystré) · Szabados (Čierna Lehota) · Szádalmás (Jablonov nad Turňou) · Szádvárborsa (Silická Brezová)· Szalóc (Slavec) · Szilice (Silica) · Sztracena (Stratená) · Tornagörgő (Hrhov) · Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) · Veszverés (Gemerská Poloma) |  | |