„Búr háborúk” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
| egyéb = |
| egyéb = |
||
}} |
}} |
||
⚫ | A '''búr háborúk''' ({{afrikaansul|Vryheidsoorloeë}} ’szabadságháborúk’) a mai [[Dél-afrikai Köztársaság]] területén lezajlott konfliktusok voltak, amelyben az [[Egyesült Királyság]] állt szemben az [[Oranje Szabadállam]]mal és a [[Transvaal Köztársaság]]gal (utóbbi hivatalosan Dél-afrikai Köztársaság, ami nem tévesztendő össze a mai állammal). |
||
⚫ | A ''' |
||
== Az első búr háború == |
== Az első búr háború == |
||
{{bővebben|Első búr háború}} |
{{bővebben|Első búr háború}} |
||
Az [[első búr háború]] ([[1880]]–[[1881]] |
Az [[első búr háború]] ([[1880]]–[[1881]], ismert még ''Transvaal-háború''ként) egy viszonylag rövid konfliktus volt a [[brit]]ek és a [[búrok]] (holland telepesek) között, akik sikeresen fellázadtak a brit kormány ellen [[Transvaal]]ban, és helyreállították a függetlenségüket. A búrok a háború után kielégítően felszerelt és képzett reguláris haderőt állítottak fel. Nem utolsó sorban hazaszeretetük és jó harcmodoruk révén az angol hadsereg rövidesen meghátrált. |
||
== Második búr háború == |
== Második búr háború == |
||
{{bővebben|Második búr háború}} |
{{bővebben|Második búr háború}} |
||
[[Fájl:Boercamp1.jpg|thumb|Búr asszonyok és gyerekek egy [[koncentrációs tábor]]ban |
[[Fájl:Boercamp1.jpg|thumb|Búr asszonyok és gyerekek egy [[koncentrációs tábor]]ban]] |
||
A [[második búr háború]] ([[1899]] |
A [[második búr háború]] ([[1899]]–[[1902]]) az elsőnél jóval hosszabb volt. Elsöprő volt a brit túlerő, a búroknak pedig 80 000 fővel hosszú távon nem volt esélye a 450 000 fős brit hadsereggel szemben, amelyben angol katonák mellett ausztrál, új-zélandi, kanadai, indiai, valamint egyiptomi katonák harcoltak, akiket a távolabbi gyarmatokról vezényeltek Dél-Afrikába. A búr hadsereg eleinte képzett, felfegyverzett reguláris sorkatonaságból állt, s megfelelően szervezett és teljes létszámra feltöltött gyalogsági és lovassági alakulatokkal harcolt, de mivel a brit hadseregnek nagyobb tartalékai voltak, a búrok gyakorlati okok miatt áttértek a gerilla harcra, mivel a reguláris haderő fenntartása sokba került a két afrikai államnak. A véres harcok három évig tartottak, amelyekben körülbelül 30 000 katona és 28 000 civil halt meg. A vérontás, ami a háború alatt történt, aggasztó volt. A búrok jelentős veszteségeket szenvedtek a túlerő és a civil ellenállás megtörésére felállított koncentrációs táborok miatt, míg a brit katonákat a táj szokatlansága, a hőség és a rossz stratégiai döntések tizedelték. A háborút végül a britek nyerték és hamarosan ezekből a gyarmatokból szervezték meg a [[Dél-Afrikai Unió]] egy részét. |
||
Azonban a telepesek önfeláldozó harca és rengeteg áldozata meghozta a gyümölcsét. A háború után a búrok rendelkezhettek egy brit állampolgár minden jogával és a hivatali nyelv is az afrikaans (a holland egyik változata) maradt a néhai [[Transvaal Köztársaság]] és [[Oranje Szabadállam]] területén. |
Azonban a telepesek önfeláldozó harca és rengeteg áldozata meghozta a gyümölcsét. A háború után a búrok rendelkezhettek egy brit állampolgár minden jogával és a hivatali nyelv is az afrikaans (a holland egyik változata) maradt a néhai [[Transvaal Köztársaság]] és [[Oranje Szabadállam]] területén. |
||
== Civilek ellen == |
== Civilek ellen == |
||
[[Fájl:LizzieVanZyl.jpg|thumb|Lizzie van Zyl búr gyermek, aki [[Bloemfontein]] koncentrációs táborában halt meg]] |
[[Fájl:LizzieVanZyl.jpg|thumb|Lizzie van Zyl búr gyermek, aki [[Bloemfontein]] koncentrációs táborában halt meg]] |
||
[[Fájl:VerskroeideAarde1.jpg|thumb|Egy égő búr ház |
[[Fájl:VerskroeideAarde1.jpg|thumb|Egy égő búr ház]] |
||
{{bővebben|Koncentrációs tábor}} |
{{bővebben|Koncentrációs tábor}} |
||
A második búr háború alatt a brit kormány elrendelte, hogy építsenek [[koncentrációs tábor]]okat, ahová a [[búrok|búr]] nőket, gyerekeket és a búr [[Gerilla-hadviselés|gerillákat]] zárták. A történelem folyamán ezek voltak az első koncentrációs táborok. A minimális higiénia és a kevés élelmiszer miatt tömegével haltak éhen az emberek, valamit a járványok is rengeteg áldozatot szedtek. A brit taktika az volt, hogy így törjék meg a búr harcosok ellenállását, hogy családjukat táborokba hurcolják és ott embertelen körülményeknek teszik ki. A búr hadsereg ugyanis a különböző farmokról és tanyákról szerezte az utánpótlást, így a brit hadsereg a hadtáp területét akarta felszámolni. |
A második búr háború alatt a brit kormány elrendelte, hogy építsenek [[koncentrációs tábor]]okat, ahová a [[búrok|búr]] nőket, gyerekeket és a búr [[Gerilla-hadviselés|gerillákat]] zárták. A történelem folyamán ezek voltak az első koncentrációs táborok. A minimális higiénia és a kevés élelmiszer miatt tömegével haltak éhen az emberek, valamit a járványok is rengeteg áldozatot szedtek. A brit taktika az volt, hogy így törjék meg a búr harcosok ellenállását, hogy családjukat táborokba hurcolják és ott embertelen körülményeknek teszik ki. A búr hadsereg ugyanis a különböző farmokról és tanyákról szerezte az utánpótlást, így a brit hadsereg a hadtáp területét akarta felszámolni. |
A lap 2014. július 28., 18:13-kori változata
Búr háborúk | |||
Hajsza Afrikáért | |||
búrok harc közben (1881) | |||
Dátum | 1880. december 20. – 1881. május 23. és 1899. október 11. – 1902. május 31. | ||
Helyszín | Dél-Afrika | ||
Eredmény | A búr államok megszűnése és brit uralom alá kerülésük | ||
Harcoló felek | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Búr háborúk témájú médiaállományokat. |
A búr háborúk (afrikaansul: Vryheidsoorloeë ’szabadságháborúk’) a mai Dél-afrikai Köztársaság területén lezajlott konfliktusok voltak, amelyben az Egyesült Királyság állt szemben az Oranje Szabadállammal és a Transvaal Köztársasággal (utóbbi hivatalosan Dél-afrikai Köztársaság, ami nem tévesztendő össze a mai állammal).
Az első búr háború
Az első búr háború (1880–1881, ismert még Transvaal-háborúként) egy viszonylag rövid konfliktus volt a britek és a búrok (holland telepesek) között, akik sikeresen fellázadtak a brit kormány ellen Transvaalban, és helyreállították a függetlenségüket. A búrok a háború után kielégítően felszerelt és képzett reguláris haderőt állítottak fel. Nem utolsó sorban hazaszeretetük és jó harcmodoruk révén az angol hadsereg rövidesen meghátrált.
Második búr háború
A második búr háború (1899–1902) az elsőnél jóval hosszabb volt. Elsöprő volt a brit túlerő, a búroknak pedig 80 000 fővel hosszú távon nem volt esélye a 450 000 fős brit hadsereggel szemben, amelyben angol katonák mellett ausztrál, új-zélandi, kanadai, indiai, valamint egyiptomi katonák harcoltak, akiket a távolabbi gyarmatokról vezényeltek Dél-Afrikába. A búr hadsereg eleinte képzett, felfegyverzett reguláris sorkatonaságból állt, s megfelelően szervezett és teljes létszámra feltöltött gyalogsági és lovassági alakulatokkal harcolt, de mivel a brit hadseregnek nagyobb tartalékai voltak, a búrok gyakorlati okok miatt áttértek a gerilla harcra, mivel a reguláris haderő fenntartása sokba került a két afrikai államnak. A véres harcok három évig tartottak, amelyekben körülbelül 30 000 katona és 28 000 civil halt meg. A vérontás, ami a háború alatt történt, aggasztó volt. A búrok jelentős veszteségeket szenvedtek a túlerő és a civil ellenállás megtörésére felállított koncentrációs táborok miatt, míg a brit katonákat a táj szokatlansága, a hőség és a rossz stratégiai döntések tizedelték. A háborút végül a britek nyerték és hamarosan ezekből a gyarmatokból szervezték meg a Dél-Afrikai Unió egy részét. Azonban a telepesek önfeláldozó harca és rengeteg áldozata meghozta a gyümölcsét. A háború után a búrok rendelkezhettek egy brit állampolgár minden jogával és a hivatali nyelv is az afrikaans (a holland egyik változata) maradt a néhai Transvaal Köztársaság és Oranje Szabadállam területén.
Civilek ellen
A második búr háború alatt a brit kormány elrendelte, hogy építsenek koncentrációs táborokat, ahová a búr nőket, gyerekeket és a búr gerillákat zárták. A történelem folyamán ezek voltak az első koncentrációs táborok. A minimális higiénia és a kevés élelmiszer miatt tömegével haltak éhen az emberek, valamit a járványok is rengeteg áldozatot szedtek. A brit taktika az volt, hogy így törjék meg a búr harcosok ellenállását, hogy családjukat táborokba hurcolják és ott embertelen körülményeknek teszik ki. A búr hadsereg ugyanis a különböző farmokról és tanyákról szerezte az utánpótlást, így a brit hadsereg a hadtáp területét akarta felszámolni.
Kitchener tábornok új stratégiát eszelt ki. A gerilla-harcot folytató búrok farmjait leromboltatta, a termést elpusztította, hogy kiéheztetéssel térdre kényszerítse a holland telepeseket. A civil lakosságot sem kímélték. Ám ez a kegyetlen módszer korántsem a britek ötlete volt, ugyanígy bántak el a búrok évtizedekkel korábban a fekete őslakosokkal.
A búrok nagy mennyiségű fegyvert kaptak az angolokkal már javában ellenségeskedő németektől, ez azonban nem segített rajtuk. Az első világháború során részben német agitálásra egy felkelés tört ki a búr területeken, amelynek célja volt a két búr állam régi függetlenségének helyreállítása. A felkelők megpróbáltak kapcsolatba lépni a közeli afrikai német gyarmatokon állomásozó erőkkel, de végül a felkelés nem járt sikerrel. Ez arra késztette a briteket, hogy további engedményeket tegyenek a búroknak.