Jobst német király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jobst
Luxemburgi Jobst
Jodok
Józsa
Morva Jobst
Morva Jobst

Német király
Uralkodási ideje
1410. október 1.[1] 1411. január 18.
Elődje Rupert
Utódja Zsigmond
Életrajzi adatok
Uralkodóház Luxemburg-ház
Született 1351. január 29.
Brno[2]
Elhunyt 1411. január 18. (59 évesen)
Brno
NyughelyeChurch of St. Thomas
Édesapja János Henrik morva őrgróf
Édesanyja Troppaui Margit
Testvére(i)
  • Elizabeth of Moravia
  • Catherine of Luxembourg
  • Anna Moravská
  • Prokop of Moravia
  • John Soběslav of Luxembourg-Moravia
Házastársa
  • Alžběta Opolská
  • Agnes of Opole
A Wikimédia Commons tartalmaz Jobst témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Morva Jobst, más néven Jodok, magyarosan Józsa (németül: Jobst von Mähren) (1351. január 29.Brünn, 1411. január 18.[1]) 1375-től morva őrgróf, 1410-től német király a Luxemburg-házból. Tehetséges uralkodóként tartják számon, azonban politikai nézeteit és pártállását a pillanatnyi érdekeinek megfelelően változtatgatta. Családjának sikereit ügyesen fordította a maga javára. 1399-től 1402-ig Zsigmond magyarországi trónjának az örököse.

Élete[szerkesztés]

A korona várományosaként[szerkesztés]

János Henrik morva őrgróf és Opavai Margit fiaként, IV. Károly unokaöccseként született.

1387-ben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy unokafivére, Zsigmond kerüljön a magyar trónra.

Jobst a IV. Vencel ellen felkelő cseh nemesek élére állt, ám 1394-ben fogságba vetették, és csak a német fejedelmek nyomásának köszönhetően szabadult.

1397-ben megszerezte Lausitzot.

Mária királynő és megszületett, de pár óráig élt fia halála (1395), valamint IV. Vencel cseh király rövid magyar trónörökösi időszaka után 1399-ben lett Zsigmond magyar király új trónörököse Magyarországon.

A Zsigmond király elleni összeesküvés és a király siklósi fogsága idején 1401-ben betört Magyarországra unokatestvére esetleges trónfosztására számítva mint Zsigmond kijelölt örököse, de nem járt sikerrel. A következő évben, 1402-ben Zsigmond ezért megváltoztatta a magyar trónöröklési elképzeléseit és érvénytelenítette a megállapodást Jobsttal, aki helyett IV. Albert osztrák herceget tette meg a Magyar királyság trónörökösének, amely terv ellen viszont 1403-ban országos felkelés bontakozott ki Magyarországon.

Német királlyá választása[szerkesztés]

Rupert német király halálakor 3 párt alakult ki, amelyek egy dologban egyetértettek: mindnyájan újra egy Luxemburg-házit akartak a trónra emelni.[1] Zsigmond oldalán állt a pfalzi és a trieri választófejedelem, valamint saját maga mint a brandenburgi őrgrófi cím tulajdonosa.[1] Az 1400-ban német királyként trónfosztott Vencelre szavazott a szász választó, valamint ő maga mint cseh király.[1] A harmadik pártot a mainzi és a kölni érsek alkotta, akik a morva őrgrófot akarták királynak.[1]

Miután Jobst megegyezett Vencellel, a többség meg is választotta 1410. október elsején.[1] Mielőtt azonban megkoronázhatták volna, és még mielőtt kitörhetett volna a harc vetélytársával, Brünnben váratlanul utolérte a halál.[1]

Jobst udvara a korai humanizmus egyik fontos színtere volt.

Házassága[szerkesztés]

Jobst 1372-ben[3] házasodott össze, először Oppelni Erzsébettel[3] (13601374), gyermekük nem született.

Első felesége halála után Oppelni Ágnest (1348 után – 1413. április 1.) vette el (akinek első felesége unokahúga volt). Ez a házasság is gyermektelen maradt.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Budapest: Mæcenas. 1998. ISBN 963 9025 66 6   124. oldal
  2. Encyklopedie dějin města Brna (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2022. június 22.)
  3. a b Luxemburg 9 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Rupert
Német király
14101411
Német-római császár

Császárok a Német-római Birodalomban (8001806)
I. Ottó 962-es megkoronázásáig „frank császárok”
800 814 840 843 855 875 877 881 887 891
   I. Károly I. Lajos  —  I. Lothár II. Lajos II. Károly  —  III. Károly  —    
891 894 898 899 901 905 915 924 962 973 983
   Vid Lambert Arnulf  —  III. Lajos  —  I. Berengár  —  I. Ottó II. Ottó   
983 996 1002 1014 1024 1027 1039 1046 1056 1084 1105 1111 1125 1133 1137 1155
    —  III. Ottó  —  II. Henrik  —  II. Konrád  —  III. Henrik  —  IV. Henrik  —  V. Henrik  —  III. Lothár  —    
1155 1190 1197 1209 1215 1220 1250 1312 1313 1328 1347 1355 1378 1410
   I. Frigyes VI. Henrik  —  IV. Ottó  —  II. Frigyes  —  VII. Henrik  —  IV. Lajos  —  IV. Károly  —    
1410 1437 1452 1493 1508 1519 1530 1556 1564 1576 1612 1619 1637
   Zsigmond III. Frigyes I. Miksa V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd   
1637 1657 1705 1711 1740 1742 1745 1765 1790 1792 1806
   III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly  —  VII. Károly I. Ferenc II. József II. Lipót II. Ferenc   
Karoling-házLiudolf-házSzáli-házSupplinburg-házStauf-házWelf-házWittelsbach-házLuxemburg-házHabsburg-ház
A német-római császári korona
Következő uralkodó:
Zsigmond