Jankovics Marcell (rendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jankovics Marcell
 * Jankovics Marcell az Ünnepi Könyvhéten. * Budapest, 2010. június
  • Jankovics Marcell az Ünnepi Könyvhéten.
  • Budapest, 2010. június
Született 1941október 21. (76 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus
Díjak

Jankovics Marcell az IMDb-n
Jankovics Marcell PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jankovics Marcell témájú médiaállományokat.

Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Jankovics Marcell (1906–1970) banktisztviselő, anyja Bartha Margit (1906–1981?), nagyapja id. Jankovics Marcell (1874–1949) író, politikus, ügyvéd volt. Nővére Jankovics Eszter (1934). Apjukat 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. '56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba járt, ott is érettségizett.

19591960 között segédmunkásként dolgozott, majd 1960-tól a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm Kft.) került, ahol fázisrajzolóként kezdett. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.

Sisyphus (1974)

197172-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított animációt. 1973-ban a Hanna-Barbera megvásárolta a János vitéz forgalmazási jogát, hogy aztán sehol se mutassák be. A Sisyphus c. munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték.

Küzdők c. alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját. Az akkori kultúrpolitika jellemző epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanít szintén animációt. 2 évvel később elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve.

1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. A következő évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett. 19982002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke. 1998-tól Magyar Művelődési Társaság elnöke. 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Filmek[szerkesztés]

Rendezőként[szerkesztés]

  1. Az ember tragédiája (2011)
  2. Ének a csodaszarvasról (2002)
  3. Mondák a magyar történelemből (1986)
  4. Fehérlófia (1982)
  5. Magyar népmesék (1977)
  6. Küzdők (1977)
  7. Sisyphus (1975)
  8. János vitéz (1973)
  9. Hídavatás (1969)
  10. Tendenciar (1967)
  11. Gusztáv, a társas lény (1965)
  12. Jónás és a cet (1963)

Forgatókönyvíróként[szerkesztés]

  1. Az ember tragédiája (2011)
  2. Ének a csodaszarvasról (2002)
  3. Küzdők (1977)
  4. János vitéz (1973)
  5. Tendenciar (1967)

Egyéb[szerkesztés]

  1. Bobo und die Hasenbande 2 – Abenteuer im Wald (1999), A Hetedik testvér 2 (Vacak, az erdő hőse)
  2. Lúdas Matyi (1976)

Könyvek[szerkesztés]

  • Jelkép-kalendárium (1988) [1]
  • A fa mitológiája (1991) [2]
  • Ahol a madár se jár (1996) [3]
  • A Nap könyve (1996) [4]
  • Mély a múltnak kútja (1998) [5]
  • A szarvas könyve (2004)
  • Csillagok között fényességes csillag (2006)
  • Lékiratok I-II. (2007)
  • A kassai Szent Erzsébet-dóm; Méry Ratio, Šamorín, 2007 (angolul és szlovákul is)
  • A lőcsei Szent Jakab templom szárnyasoltárai; Méry Ratio, Somorja, 2007 (angolul és szlovákul is)
  • 3+1. A négy évszak szimbolikája. Fejezetek A számok könyvéből; Csokonai, Debrecen, 2008
  • A bártfai Szent Egyed-bazilika; Méry Ratio, Šamorin, 2009 (angolul és szlovákul is)
  • "Jessze szent gyökere lett erős fává". Amiről a gyöngyöspatai Jessze fája oltár regél; Napkút, Bp., 2009 (Káva téka)
  • Képregények; forgatókönyv Cs. Horváth Tibor; Gar-Wind Bt., Ócsa, 2010 (Fekete fehér képregénymúzeum)
  • A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház; Méry Ratio, Šamorín, 2010 (angolul és szlovákul is)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája; Jankovics Marcell animációs filmváltozatának képeivel; Akadémiai, Bp., 2011
  • A szepesszombati Szent György-templom; Méry Ratio, Šamorín, 2011 (angolul és szlovákul is)
  • A bakabányai Szent Miklós-templom; Méry Ratio, Šamorín, 2012
  • A késmárki Szent Kereszt-bazilika; Méry Ratio, Šamorín, 2013
  • Mese, film és álom. Emlékezem 1-2.; Csokonai, Debrecen, 2013
  • St. Elisabeth's Cathedral, Košice; angolra ford. Frank Orsolya; Méry Ratio, Šamorín, 2013
  • Lékiratok; átd. kiad.; Helikon, Bp., 2014
  • Szmrecsány Szűz Mária-temploma; fotó Méry Gábor; Méry Ratio, Šamorín, 2014
  • Képes bibliai történetek. Egy töredékben maradt film képeskönyve; Akadémiai, Bp., 2015
  • Kisszeben Keresztelő Szent János-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2015
  • A vizuális nevelésről; Akadémiai, Bp., 2015
  • Nagyőr Szent Anna-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2016

Társszerzőkkel[szerkesztés]

Az ember tragédiája film[szerkesztés]

Az ember tragédiája (2011)

Az ember tragédiája c. Madách‑műnek a rajzfilmváltozatáért 2012-ben megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének díját, a filmet több mint 20 000-en látták a magyar mozikban.[1] A teljes művet a forgatókönyv 1983-as megírása után 28 évvel, 2011. november 27-én mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban, Budapesten. (Részleteiben látni lehetett korábban, többek között a Duna Televízióban, a Magyar Tudományos Akadémián). Az ember tragédiáját világ különböző pontjain vetítették, többek között bemutatták Krakkóban,[2] Portugáliában, Los Angelesben és Kanadában is.

Főbb díjai[szerkesztés]

„32 díjat nyertem, amiből egyet vehettem át személyesen.” (Jankovics Marcell)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]