Jankovics Marcell (filmrendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jankovics Marcell (rendező) szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Jankovics Marcell
 * Jankovics Marcell az Ünnepi Könyvhéten. * Budapest, 2010. június
  • Jankovics Marcell az Ünnepi Könyvhéten.
  • Budapest, 2010. június
Született 1941október 21. (76 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus
Iskolái Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium
Kitüntetései

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jankovics Marcell témájú médiaállományokat.

Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Jankovics Marcell (1906–1970) banktisztviselő, anyja Bartha Margit (1906–1981?), nagyapja id. Jankovics Marcell (1874–1949) író, politikus, ügyvéd volt. Nővére Jankovics Eszter (1934). Apjukat 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. '56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba járt, ott is érettségizett.

19591960 között segédmunkásként dolgozott, majd 1960-tól a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm Kft.) került, ahol fázisrajzolóként kezdett. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot. 197172-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított animációt. 1973-ban a Hanna-Barbera megvásárolta a János vitéz amerikai forgalmazási jogát, ám azt később soha nem mutatták be.[1] A Sisyphus c. munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték.

Küzdők c. alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját. Az akkori kultúrpolitika jellemző epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanít szintén animációt. 2 évvel később elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve.

1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. A következő évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett. 19982002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke. 1998-tól Magyar Művelődési Társaság elnöke. 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Filmek[szerkesztés]

Rendezőként[szerkesztés]

  1. Az ember tragédiája (2011)
  2. Ének a csodaszarvasról (2002)
  3. Prometheus (1992)
  4. Mondák a magyar történelemből (1986)
  5. Fehérlófia (1982)
  6. Magyar népmesék (1977)
  7. Küzdők (1977)
  8. Sisyphus (1975)
  9. János vitéz (1973)
  10. Add tovább (1973)
  11. Mással beszélnek (1971)
  12. Az élet vize (1971)
  13. Mélyvíz (1970)
  14. Air India (1970)
  15. Hídavatás (1969)
  16. Tendenciák (1967)
  17. Gusztáv, a társaslény (1965)
  18. Szilveszteri legenda (1965)
  19. Jónás és a cet (1963)

Forgatókönyvíróként[szerkesztés]

  1. Az ember tragédiája (2011)
  2. Ének a csodaszarvasról (2002)
  3. Küzdők (1977)
  4. János vitéz (1973)
  5. Tendenciák (1967)

Egyéb[szerkesztés]

  1. Bobo und die Hasenbande 2 – Abenteuer im Wald (1997), A Hetedik testvér 2 (Vacak, az erdő hőse)
  2. Lúdas Matyi (1976)

Könyvek[szerkesztés]

  • Jelkép-kalendárium (1988) [1]
  • A fa mitológiája (1991) [2]
  • Ahol a madár se jár (1996) [3]
  • A Nap könyve (1996) [4]
  • Mély a múltnak kútja (1998) [5]
  • A szarvas könyve (2004)
  • "Hívő vagyok anyám méhétől fogva". Jankovics Marcellal beszélget Kovács Zsolt; Kairosz, Bp., 2005 (Miért hiszek?)
  • Csillagok között fényességes csillag (2006)
  • Lékiratok I-II. (2007)
  • A kassai Szent Erzsébet-dóm; Méry Ratio, Šamorín, 2007 (angolul és szlovákul is)
  • A lőcsei Szent Jakab templom szárnyasoltárai; Méry Ratio, Somorja, 2007 (angolul és szlovákul is)
  • 3+1. A négy évszak szimbolikája. Fejezetek A számok könyvéből; Csokonai, Debrecen, 2008
  • A bártfai Szent Egyed-bazilika; Méry Ratio, Šamorin, 2009 (angolul és szlovákul is)
  • "Jessze szent gyökere lett erős fává". Amiről a gyöngyöspatai Jessze fája oltár regél; Napkút, Bp., 2009 (Káva téka)
  • Képregények; forgatókönyv Cs. Horváth Tibor; Gar-Wind Bt., Ócsa, 2010 (Fekete fehér képregénymúzeum)
  • A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház; Méry Ratio, Šamorín, 2010 (angolul és szlovákul is)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája; Jankovics Marcell animációs filmváltozatának képeivel; Akadémiai, Bp., 2011
  • A szepesszombati Szent György-templom; Méry Ratio, Šamorín, 2011 (angolul és szlovákul is)
  • A bakabányai Szent Miklós-templom; Méry Ratio, Šamorín, 2012
  • A késmárki Szent Kereszt-bazilika; Méry Ratio, Šamorín, 2013
  • Mese, film és álom. Emlékezem 1-2.; Csokonai, Debrecen, 2013
  • St. Elisabeth's Cathedral, Košice; angolra ford. Frank Orsolya; Méry Ratio, Šamorín, 2013
  • Lékiratok; átd. kiad.; Helikon, Bp., 2014
  • Szmrecsány Szűz Mária-temploma; fotó Méry Gábor; Méry Ratio, Šamorín, 2014
  • Képes bibliai történetek. Egy töredékben maradt film képeskönyve; Akadémiai, Bp., 2015
  • Kisszeben Keresztelő Szent János-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2015
  • A vizuális nevelésről; Akadémiai, Bp., 2015
  • Nagyőr Szent Anna-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2016
  • Héthárs Szent Márton-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2017

Társszerzőkkel[szerkesztés]

Az ember tragédiája film[szerkesztés]

Az ember tragédiája (2011)

Az ember tragédiája c. Madách‑műnek a rajzfilmváltozatáért 2012-ben megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének díját, a filmet több mint 20 000-en látták a magyar mozikban.[2] A teljes művet a forgatókönyv 1983-as megírása után 28 évvel, 2011. november 27-én mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban, Budapesten. (Részleteiben látni lehetett korábban, többek között a Duna Televízióban, a Magyar Tudományos Akadémián). Az ember tragédiáját világ különböző pontjain vetítették, többek között bemutatták Krakkóban,[3] Portugáliában, Los Angelesben és Kanadában is.

Főbb díjai[szerkesztés]

„32 díjat nyertem, amiből egyet vehettem át személyesen.” (Jankovics Marcell)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]