Győrújbarát

	Győrújbarát
	A faluház
; Győrújbarát címere	; Győrújbarát zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Győri
Jogállás	község
Polgármester	Szalóki Géza
Irányítószám	9081
Körzethívószám	96
Testvértelepülései	Lista Thorigné-Fouillard; Neulingen; Rubiera;
	Népesség
Teljes népesség	8052 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	196,64 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	33,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 36′ 28″, k. h. 17° 38′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 28″, k. h. 17° 38′ 47″
	Győrújbarát Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
	Győrújbarát weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Győrújbarát témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. február 20.) ezen a változaton alapul.

Győrújbarát község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban található.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, Győrtől 8 km-re, a Sokorói-dombság és a Kisalföld találkozásánál helyezkedik el. Győrtől délre, a Sokorói-dombvidék Ravazd-Csanaki vonulatának északi végén helyezkedik el. Az M1-es autópálya Győr-Ménfőcsanaki elágazásánál akár Budapest, akár Hegyeshalom irányából könnyen megközelíthető. Onnan közvetlenül a 83-as főút pápai vámházi elágazásán keresztül, vagy Győr-Ménfőcsanakon át az ún. Malomi-elágazástól, vagy a sokorópátkai elágazástól is meg lehet közelíteni. A Veszprémvarsány felől érkezőknek sem szükséges Győrig autózniuk, hisz Nyúl község belterületén is több tábla jelzi a Győrújbarát felé vezető utat. Elsősorban autós turisták számára ajánlható mindez. A megyeszékhelyről a sűrű autóbuszjáratok révén ugyancsak könnyű ide jutni. Közvetlenül szomszédos települések Győr-Ménfőcsanak és Nyúl, amelyekkel egybeépült településláncot alkot.

Bár nem Győr közigazgatási része, a közvetlen agglomerációs körzethez tartozik.

Földrajza

Éghajlata nem sokban tér el a Kisalföldire jellemzőtől. A domboldalak mikroklímája kiválóan alkalmas szőlő- és gyümölcstermesztésre. Az erdő közelsége egyúttal a vadállomány gyakori belterületi „látogatását” is jelenti. Madárvilág nagy fajgazdaságban képviselteti magát. Itt található a Dunántúl egyik legjelentősebb, védelem alá helyezett gyurgyalagtelepe. Közeli hangulatos kirándulóhelyek a Lila-hegy (300 m), a Francia-kő (234 m), a Rákóczy-fa (183 m), a Várkő (278 m). A környék vonzerejét csak növeli, hogy minden irányba kedvező kilátást biztosít a győri medencére.

Története

Az első írásos emlékek (13. század) az ide tartozó falvak és hegyek együttesét Barath néven említik. Győrújbarát négy, korábban különálló településből tevődött össze. Ezek története kisebb-nagyobb eltérésekkel hasonlónak mondható. Egyaránt osztoztak a Sokorói-dombvidékre jellemző településtörténeti hagyományokban: úgy mint a dombok tövében, részint síkabb területen kialakult falui rész, továbbá a hegyi, mindenekelőtt szőlőhegyi rész kialakulásában. A mai Győrújbarátra duplán érvényes ez azért is, mivel a dombság középső, egyben leghosszabb vonulatának mindkét völgyére (a pannonhalmira és a tényőire) egyaránt érvényes kiterjedése van. Településrészei: Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy.

1969. július 1-jével Kisbarát és Nagybarát községeket Győrújbarát néven egyesítették. A falu 1984. január 1-jétől Győr megyei város körzetéhez került. 1990. szeptember 30-a óta Győr-Moson-Sopron megyei település, egyben önálló önkormányzatot alakított.

A község ősidők óta lakott hely volt, amit a Kisbarát határában talált Hallstatt-korabeli tokos véső és a neolitikumból származó szintén itt talált kézi eszközök tanúsítanak. Későbbi korok bizonyítékait a Győrt elkerülő autópálya építését megelőző régészeti feltárások során találták meg. A kutatott területen avar kori sírok, római kori emlékek kerültek elő, ami bizonyítja, hogy e korokban is lakott volt a környék. A településről írásos emlékeket az 1200-as évekből találunk. 1200-ban mint a győri káptalan birtokát említik Barath alakban. Nem sokkal később Baratsukorouként is előfordul. 1261-ig a későbbi Barátfalukat és hegyeket Barathnak nevezték, ekkor a földek elkülönítése révén keletkezett Kis- és Nagybarátfalu.

Nagybarát 1387-ben a gesztesi vár tartozéka és Zsigmond királytól Kanizsay István kapta meg. Az adományt Mária magyar királynő megerősítette azzal, hogy a falu másik részét a győri káptalan birtokának nyilvánította. 1399-ben a Kanizsayak itteni birtokrészüket cserebirtokként a csornai prépostságnak adták. 1440-ben Nagybarát I. Ulászló magyar királytól vásártartási engedélyt kapott. 1510-ben a Chege család kapott itt királyi adományt és felvette a Nagybaráthy előnevet. 1549-ben a törökök Nagybarátot is feldúlták. Az 1619-es összeírásban a szentmártoni apátság is birtokosként szerepelt. 1621-től a székesfehérvári és szekszárdi bégek is urai voltak. Az 1698-as Canonica visitatio tárva-nyitva lévő lepusztult templomot talált, amelynek csak falai álltak, de azok is cserjékkel voltak benőve. Temetője nem volt körülkerítve, kerítését a törökök a hadjárat során lerombolták. Sem plébániaépület, sem iskola ekkor nem volt. 1748-ban a nyúli anyaegyházhoz tartozó filiaként említik, jó állapotban lévő templomával, amelyet Keresztelő Szent János tiszteletére építettek. A 18. század folyamán szlovák telepesek jöttek a faluba.

Nagybaráthegy története azonos Nagybarátéval. Önállóságát az úrbéri egyezség megkötésekor, 1261-ben nyerte el.

Kisbarátfalu először 1261-ben szerepel különálló községként. Lakói a győri káptalan és Imre nádor udvarnokai voltak. Későbbi birtokosai többször változtak. 1331-ben a Baráthy család engedélyezett a hegyen szőlőültetést. 1364-ben Kisbarát felét Péchy János Héderváry Miklós fiának adta zálogba, majd 1367-ben Ruffy Tamás fiai adták Héderváry Miklósnak. További birtokosai voltak még Nádasdy Tamásné, a Viczayak, Léderer bankár, Lévay Henrik. A települést 1549-ben a törökök feldúlták. 1611-ben a falu a töröknek behódolt, 1619-ben puszta helyként szerepel. Ennek emlékét őrzi a Pusztafalu név, ami a falurész domb menti középső területe. Ekkoriban alakulhatott ki a hegyközség, ugyanis a lakosság a többszöri dúlások miatt a dombon lévő présházakba és pincékbe menekülhetett. A 18. század elején szlovákokat és németeket telepítettek ide. Az 1698-as canonica visitatio nem talált itt semmi említésre érdemeset, sem templomot, sem plébániaépületet. Gyors fejlődést követően, 1748-ban már anyaegyházként említik 1737-ben épült templommal, amelynek Csanakon és Ménfőn volt filiája.

A török uralom után sem köszöntött béke a falura. Megsínylette a kuruc-labanc háborút, a franciák támadását, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadi eseményeit, az első és második világháborút.

Címere

Kerek talpú, szimmetrikus tárcsapajzs, pajzstalpán leveles búzakalász, fölötte egymással szembenéző, kinyújtott nyelvű és karmú oroszlánok szőlőfürtöt, szőlőindát tartanak. A szőlőinda felett lebegő szőlőmetszőkés van. A pajzson sisaktakaróval díszített pántos sisak, háromlevelű koronájából kinövő oroszlán a mancsában búzakalász tart.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	6048	6173	6401	8188	8054	8052
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,5%, református 2,8%, evangélikus 7,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,2% (24,8% nem nyilatkozott).^[2]

Látnivalók

Kisbaráti római katolikus templom - az 1700-as évek első felében épült barokk stílusban. Templomkertjét temetkezési helynek is használják, ezzel egyedülálló ezen a vidéken.
Nagybaráti római katolikus templom - mintegy 200 éves, főoltára és szószéke eredeti, mellékoltárai Győrből, a ferencesek templomából kerültek ide a rend feloszlatását követően.
Evangélikus templom - 1786-1787-ben építették késő barokk stílusban, tornyát a 20. században emelték.
Kisbaráti és nagybaráti világháborús emlékművek
Tájház
Harangláb
A Francia-kő kilátó, tőle jobbra a turista elődök tiszteletére, 1997-ben állított kopjafa.
Kossuth Lajos mellszobra
II. Rákóczi Ferenc szobra a Faluház előtt
A Csobolyó néptáncegyüttes Rábaközi faragással díszített kapuja a Dr. Timaffy László Művelődési Otthon és Faluházzal szemben.

Szőlészet és borászat

Győrújbarát a Pannonhalmi Borvidék Ravazd–csanaki vonulatának északi végén helyezkedik el. Éghajlata nem sokban tér el a Kisalföldre jellemzőtől, de a domboldalak mikroklímája kiválóan alkalmas szőlő és gyümölcstermesztésre. A község megélhetésének fő forrását mindig a szőlő- és gyümölcstermesztés jelentette. A falu dűlőinek homokos, helyenként agyagos-homokos talaja kiváló feltételeket teremtett a szőlőtelepítéshez. Helyben működő borászatok:

A település díszpolgárai

Fülöp Imre polgármester, 1997
Prof. Dr. Fehér János orvosprofesszor, 2003
Németh Endre író, újságíró, 2004
Szalóki Géza vállalkozó, néptáncos, koreográfus, 2006
F. Csapó Irén festőművész, 2007
Id. Kiss Antal, 2008
Ventúra Sándornné, 2009
Takács Géza, (Postomus), 2009
Wennesz László, 2010
Horváth Endre Csaba, 2012
Riegler Antalné, 2013
Prof.Dr. Gardó Sándor (postomus) 2013
Juhászné Árpási Irma polgármester, 2014
Török József, 2018

Testvértelepülések

Képtár

Felújított harangláb
Műemlék népi gazdasági épületek
A posta és a takarékszövetkezet
Az ifjúsági tábor
Térkőüzem
Kereskedelmi vállalkozás raktárbázisa
Egy kisvállalkozás portálja
A Francia-kő kilátó, tőle jobbra a turista elődök tiszteletére, 1997-ben állított kopjafa
Kossuth Lajos mellszobra
Művelődési otthon és faluház
II Rákóczi Ferenc szobra
Kisbaráti evangélikus templom