Dombó (Szerbia)
Dombó (Раковац / Rakovac) | |||
Utcarészlet | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Dél-bácskai | ||
Község | Belcsény | ||
Rang | falu | ||
Irányítószám | 21299 | ||
Körzethívószám | +381 21 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1989 fő (2002)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 97 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 177 m | ||
Terület | 20,5 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 12′ 24″, k. h. 19° 45′ 57″45.206667°N 19.765833°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 24″, k. h. 19° 45′ 57″45.206667°N 19.765833°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombó témájú médiaállományokat. |
Dombó (szerbül Раковац / Rakovac) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Belcsény községben.
Története
[szerkesztés]Dombó nevét 1237-ben említi először oklevél a IV. Béla király által alapított bélakúti (péterváradi) apátság javai között. A dokumentum a dombói kolostort az apátsággal szomszédos birtokként említi. Itt állt a 13. és a 14. században a Szent György tiszteletére emeltetett bebcés apátság, a források azonban a Boldogságos Szűzről elnevezett templomról is szólnak, amiből következtethetően, női bencés kolostor is létezett ezen a helyen.
Az itt végzett ásatások során a római korból való épületek alapjai is a felszínre kerültek, melyek köveit a háromhajós bazilika és a gótikus templom építésekor használták fel.
A dombói várról 1473-ből maradt fenn feljegyzés,többek között arról is, hogy a dombói várnagyok Csőregen hatalmaskodtak. Dombó ebben az időben már a szerémi püspökség fennhatósága alá tartozott, és valószínűleg ekkoriban építették át a kolostort várrá, és a nyugati oldalon ekkor épülhetett a kis kaputorony is. A vár virágzása a török időkig tartott.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
---|---|---|---|---|---|---|
582 | 715 | 1060 | 968 | 1091 | 1357 | 1989[2] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 1700 | 85,47 |
Jugoszlávok | 71 | 3,56 |
Magyarok | 44 | 2,21 |
Horvátok | 42 | 2,11 |
Muzulmánok | 22 | 1,10 |
Montenegróiak | 15 | 0,75 |
Szlovákok | 11 | 0,55 |
Szlovének | 9 | 0,45 |
Ukránok | 7 | 0,35 |
Románok | 4 | 0,20 |
Macedónok | 3 | 0,15 |
Oroszok | 2 | 0,10 |
Bunyevácok | 2 | 0,10 |
Bolgárok | 2 | 0,07 |
Ruszinok | 1 | 0,05 |
Cigányok | 1 | 0,05 |
Németek | 1 | 0,05 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9