Bardóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bardóc (Brăduţ, Bardotz)
Bardóci községháza
Bardóci községháza
Bardóc címere
Bardóc címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rang községközpont
Irányítószám 527055
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64050
Népesség
Népesség864 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság854
Földrajzi adatok
Tszf. magasság505 m
Terület169,73 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bardóc (Románia)
Bardóc
Bardóc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 07′ 45″, k. h. 25° 36′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 45″, k. h. 25° 36′ 34″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bardóc témájú médiaállományokat.

Bardóc (románul Brăduţ, németül Bardotz) falu és községközpont Romániában, Kovászna megye északnyugati sarkában.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Keleti-Kárpátokban, a Persányi-hegység, a Baróti-hegység és a Dél-Hargita által közrezárt Baróti-medence északi szegletében található. 503 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik a Kormos-patak völgyében, a patak bal partján, az Egres és a Kormos-patakok összefolyásánál. A település közelében legmagasabb pont a Tortoma-tető (701 m).

Székelyudvarhelytől (50 km) délkeletre, Sepsiszentgyörgytől (54 km) északnyugatra, Brassótól (60 km) északra található. Legközelebbi város: Barót (7 km).

Google Maps

A községről[szerkesztés]

A községet Bardoc mellett még három falu alkotja: Erdőfüle (1,5 km), Olasztelek (3,5 km) és Székelyszáldobos (1,5 km). Bardóc a térben is központi szerepet tölt be, ugyanis innen érhető le a község összes települése.

Fontosabb látnivalók[szerkesztés]

  • Az olaszteleki Daniel-kastély: a Daniel család kastélya mely 1609 körül épült
  • Az erdőfülei Boda-udvarház, amely 1713-ban épült
  • Erdőfüle északkeleti dombján, a Fok alatt nárcisz rét található
  • Erdőfüle büszkélkedhet Erdővidék leggazdagabb kopjafás temetőjével
  • Kuvaszó turisztikai övezet:
    • Az egykori Dobó falu templomának és kápolnájának romjai a 14., 15. századból
    • Ceausescu-vadászvilla: a Kovácsok patak mentén van a '80-as években épült
    • Kuvaszó patak völgyében található egy 4 m magas vízesés
    • Magyarhermány felé a Kuvaszótöve nevű helyen kis tavasbarlang található

Terület[szerkesztés]

A község területét több mint 8500 ha erdő borítja. A lomblevelű erdők uralkodó faja a régióban a bükk. Az egykor összefüggő övezetet alkotó tölgyerdőknek ma már csak foltjaik maradtak meg. Ennek ellenére Erdővidéken itt található a legtöbb erdő terület.[2]

Természeti értékek[szerkesztés]

A község gazdag természeti értékekben és altalajkincsekben. Jelentős értéket képviselnek a vadállományban gazdag, kiterjedt erdőségek, a hegyi legelők és kaszálók, a halban gazdag alhavasi vízfolyások, a nagy hozamú borvízforrások és a hasznosítható ásványkincsek: lignit, vaskő, bentonit, diatomit, féldrágakövek, épületkő, kavics, homok.

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság megélhetését, valamint a község gazdaságát az erdőkitermelés, fűrészáru gyártás, állattenyésztés és kereskedelem biztosítja.[3]

Bardoc történelme[szerkesztés]

A bardoci helynévtábla
A bardoci helynévtábla

A települést 1332-ben Bandachfolua, majd 1333-ban villa Bardach néven említik először a pápai tizedjegyzékben később bár kiejtésében felvette a mai alakját, de írásmódjában gyakran változott (pl. Bardócz).

Nevének eredete pontosan nem ismert. Egyes teóriák szerint egy hasonló nevű székely őstől származhat a név, másik szerint a magyarok előtt a vidéken élő bolgár-szláv törzsek nyomán maradhatott fenn. Benkő József a párductól eredezteti a falu nevét, ugyanis az ősi székelyek párducnak nevezték az itt őshonos hiúzt. Hivatalos neve jelenleg a román Brăduț megnevezés melynek jelentése fenyőcske. Magyarul kiejtésben és írásmódban egyaránt a Bardóc és az ékezet nélküli Bardoc formák is használatban vannak. A népi szájhagyományokban előfordul a Nagybardoc helynévalak is.

1602. augusztus 11-én Básta György császári főgenerális íratta össze és eskette fel az udvarhelyszéki székelyeket Rudolf Császár-király hűségére.

Ez alkalommal Bardócról a következők neveit jegyezték fel: Z.Kopasz János, Z.Gáspár Bálint, Z.Sugár Pál, Z.Szocs Antal. Z=Zabad, t.i. szabad székely

A falunak már a 14. század elején is volt temploma, melyet 1760-ban a reformátusok újjáépítettek, majd 1803-ban, 1861-ben és 1891-ben megújítottak. Tornya 1702-ből való.

Bardoc a XVIII. században

A toronyban található nagyharang 1937-ből, a kisharang szintén 1937-ből való.

A templomban kőből faragott Úrasztala van, valószínűleg a 18. század végén készült. A szószék feletti korona és a padok nagy része a régi templomból valók. A templom építésekor újrafestették.

Az 1635-ben I. Rákóczi György által alapított és 1876-ig fennállt Bardóc fiúszék névadó települése és központja volt.

1910-ben 883 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

2011-ben 864 lakosából 854 magyar, 4 román volt, 6 fő pedig nemzetiségéről nem nyilatkozott.[4]

Év Népesség (fő) Magyar Román Német Egyéb
1850 664 655 9
1880 796 796
1890 898 898
1900 878 874 3 1
1910 892 883 2 7
1920 900 890 10
1930 874 874 24
1941 923 922 1
1956 952 N/A N/A N/A N/A
1966 937 931 2 4
1977 921 919 2
1992 992 990 2
2002 925 918 6 1
2011 864 854 4 5

Sport[szerkesztés]

Az első igazi csapat 1954-ben állt össze, ahol a mozgatórugó id. Zajzon Sándor volt.

Bardocon a sport egyet jelent a focival. A községközpontban a labdarúgás alapkövét 1941-ben Sápi Elemér igazgató-tanító tette le, amikor Bardocra helyezték tanítónak, ő hozta a községbe a labdarúgás szeretetét, és az első bőrlabdát is, ami valódi ritkaságnak számított. A labdarúgás szárnybontogatásába sajnos beleszólt a világháború, emiatt 1944-1951 között nem volt labdarúgás Bardocon. 1952-ben, id. Zajzon Sándor szervező munkájának köszönhetően megszületett az első igazi csapat, melynek tagjai vasárnaponként szórakozásból fociztak, de nem volt felszerelésük. Az első barátságos mérkőzésről 1952-ben tesznek említést, amikor Bardoc csapata Magyarhermánnyal focizott. 1964-ben a csapat felveszi a "Tátra" nevet, és egyesül az erdőfülei csapattal, ezeket az éveket az új öltözõ folyosóján kiállított képek örökítik meg. Az 1987-88-as idényben a csapatnak sikerül feljutnia a megyei II-ből a megyei I osztályba, ennek az osztálynak ma is oszlopos tagja. 1994-ben a csapat nevet cserélt, és felvette akkori fő támogatója, Lőrincz Zsigmond tulajdonában levő, kovásznai Prima fagyigyár nevét, így lett a csapat neve Bardoci Prima.

”Nem az számít, hogy nyerünk vagy éppen veszítünk, még az sem fontos, hogy jók vagyunk-e. Egyedül az számít, hogy játszunk-e.” – áll azon a márvány emléktáblán, amit a bardoci labdarúgás hatvan éves fennállásának tiszteletére állítottak 2014-ben.[5]

Szórakozás[szerkesztés]

Hódok által kidöntött fa a Kormos-patak árterületén

A Dél-Hargita kiváló vadászterület, a pisztrángban gazdag Kormos vize a horgászok eldorádója.

Infrastruktúra[szerkesztés]

A falu három irányból közelíthető meg, Székelyszáldobos irányából a 41-es községi úton Olasztelekről és Erdőfüléből a 42-es községi úton.

2013-ban befejeződött a víz- és csatornahálózat teljes körű kiépítése a falu határában korszerű szennyvíztisztító telep létesült.

Ami a villany-, telefon- és internethálózatot illeti: a falu a legmodernebb rendszerekkel büszkélkedhet.

A hulladékbegyűjtés hetente (szerdán) történik. A faluban három szelektív hulladékgyűjtőpont is található.

Híres emberek[szerkesztés]

Benkő József

Testvértelepülése[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Erdővidék (en nyelven). Járjuk be Erdővidéket!. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  3. Administrator: Bardoc (ro-ro nyelven). www.alutusregio.ro. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  4. Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852-2011. Varga E. Árpád 2002-től kiegészített adatsorai. nepszamlalas.adatbank.transindex.ro. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
  5. István, Pálfi Csaba és Takó: Erdővidék regionális hetilap. evidek.ro. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  6. erdovidek.home.ro - Hires emberek
  7. erdofule.ro - Erdofule sportjarol