Balatonederics

	Balatonederics
	A Fekete-kastély madártávlatból
; Balatonederics címere	; Balatonederics zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Tapolcai
Jogállás	község
Polgármester	Töreky Lászlóné (független)
Irányítószám	8312
Körzethívószám	87
	Népesség
Teljes népesség	1039 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	53,47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 48′ 20″, k. h. 17° 22′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 20″, k. h. 17° 22′ 40″
	Balatonederics Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Balatonederics weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonederics témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. január 9.) ezen a változaton alapul.

Balatonederics község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

A Keszthelyi-fennsík keleti szélénél helyezkedik el; a Balaton északi partján haladó 71-es főút és a Balatont Sopronnal összekötő 84-es főút találkozásánál.

Vonattal elérhető a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon.

Története

A községet 1214-ben említik először. A török háborúk idején hol a törökök, hol Szigliget várának katonasága fosztogatta. 1572-ben a törökök porig égették. A betelepülő lakosság megélhetésének forrása a szőlő- és gyümölcstermesztés volt.

A község római katolikus temploma kis magaslaton, valószínűleg középkori alapokon épült 1895-ben, eklektikus stílusban. A szőlőhegyeken szép népi stílusú présházak sorakoznak. A település számos pincéje csatlakozott már a térségi borút egyesülethez. A községet Balatongyörök felé elhagyva jutunk az Afrika Múzeumba, amelynek belső termeiben afrikai gyűjtemény, kívül többek között maszáj kunyhók és élő afrikai állatok láthatók.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1030	1025	1018	1042	1011	1039
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 89,6%-a magyarnak, 1,6% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78%, református 1,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,5% (16,8% nem nyilatkozott).^[3]