Ugrás a tartalomhoz

Bánokszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solymári (vitalap | szerkesztései) 2019. december 1., 19:02-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Közélete)
Bánokszentgyörgy
A falu látképe
A falu látképe
Bánokszentgyörgy címere
Bánokszentgyörgy címere
Bánokszentgyörgy zászlaja
Bánokszentgyörgy zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásközség
PolgármesterBaumgartner László
Irányítószám8891
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség551 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség18,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 32′ 49″, k. h. 16° 47′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 49″, k. h. 16° 47′ 02″
Bánokszentgyörgy (Zala vármegye)
Bánokszentgyörgy
Bánokszentgyörgy
Pozíció Zala vármegye térképén
Bánokszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánokszentgyörgy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bánokszentgyörgy Zala megye egyik községe a Letenyei járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Fekvése

A község a Zalai-dombság egy kisebb völgyében fekszik. Északról Zalaegerszeg, délről Letenye felől közelíthető meg. Közigazgatási területén a Becsehely-Bak közt húzódó 7536-os út halad végig, utóbbiból itt ágazik ki kelet felé a 75 137-es út Oltárcra és nyugat felé a 75 138-as út Várföldére, mindkét utóbbi község zsáktelepülés.

Kedvező fekvése révén több autóbuszjárat köti össze Zalaegerszeg mellett Nagykanizsával, Lentivel és Letenyével is. A község a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonalhálózata mellett fekszik, ám az itt lévő vágányokat ma már csak teherszállításra használják.

Története

Bánokszentgyörgy első említése 1289-ből való mint a veszprémi püspök tulajdona. A 16. században leginkább a Bánffyak birtoka volt, rájuk utal a település Bánok előtagja, de többször gazdát cserélt. A törökök először 1576-ban dúlták fel, majd az 1650-es évekre teljesen lakatlanná vált a falu. 1690-ben Esterházy Pál vásárolta meg, azonban a betelepülés csak a 18. század elején indult meg. A rossz körülmények ellenére a falu nagyobb fejlődésnek indult. 1718-ban új temploma épült, amely azonban a század végére már romossá vált. Új, ma is álló templomát 1787-ben építették.

A 19. században urasági székhely lett, amely egyrészt a vámokból, mészárszékből és fogadóból való jó jövedelmeket, másrészt a község térségbeli vezető szerepét jelentette. Jelentőségét mutatja, hogy a 19. század második felében már vásártartási joggal is rendelkezett. Lakossága nagyrészt iskolázott paraszt volt.

A bővülő településen az 1920-as években épült ki egy új községrész, az Újtelep is megépült. Az 1930-as években amerikai fúrások kőolajat találtak a falu közelében. A kitermelés érdekében az infrastruktúra kiépült, így a község hamar bekapcsolódott a közúti közlekedésbe, illetve korán vezetékes földgázt kapott.

Az 1950-es évektől jellemzi az elvándorlás és az elöregedés, ám ennek ellenére oktatása sokat fejlődött. 1948-ban új általános iskola, 1950-ben óvoda, 1996-ban zeneiskola nyílt a községben.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Bedenek József (KDNP) (független)[2]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
650
641
627
592
548
551
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,46%, cigány 7,4%. A lakosok 70,56%-a római katolikusnak, 0,78% reformátusnak, 11,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (15,4% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetessége

  • Római katolikus templom (1787)

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. Bánokszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  3. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Zala megye helységei