Ugrás a tartalomhoz

Antall József (politikus, 1932–1993)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zorrobot (vitalap | szerkesztései) 2009. augusztus 30., 19:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: következő hozzáadása: sv:József Antall)
Antall József
Fájl:Antall József.jpg
A Harmadik Magyar Köztársaság 1. miniszterelnöke
Hivatali idő
1990. május 23. – 1993. december 12.
ElődNémeth Miklós
UtódBoross Péter
Született1932. április 8.[1][2][3][4][5]
Budapest[6]
Elhunyt1993. december 12. (61 évesen)[1][2][3][7][8]
Budapest[9]
SírhelyFiumei Úti Sírkert
PártMDF
VálasztókerületBudapesti lista
Szüleiid. Antall József
HázastársaFülepp Klára
GyermekeiAntall Péter
Foglalkozástanár, könyvtáros, muzeológus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1954)
Halál okarák
Díjak
  • a Magyar Érdemrend nagykeresztje (1993)
  • Jelena királynő rendje
  • Grand Cross of Honor for Services to the Republic of Austria
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje
A Wikimédia Commons tartalmaz Antall József témájú médiaállományokat.
Nem tévesztendő össze a következővel: Antal József.

Dr. Antall József (Pestújhely, 1932. április 8. – Budapest, 1993. december 12.) Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke, tanár, könyvtáros, muzeológus, politikus.

Családja

Antall József ősi kisnemesi családban született. Apja, id. Antall József (1896, Oroszi – 1974, Budapest) jogász, hivatalnok, több minisztérium dolgozója, nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás. Alapító tagja volt 1931-ben a Független Kisgazdapártnak. A II. világháború alatt menekültügyi kormánybiztos, a német megszállást követően lemondott, majd a Gestapo letartóztatta. A háború után kormánybiztos, majd a Tildy-kormányban és részben a Nagy Ferenc-kormányban újjáépítési miniszter 1945-46-ban, ezután 1948-ig az FKGP pártigazgatója volt. Később a Magyar Vöröskereszt kormánymegbízottja lett egy időre. 1949-ben, az első egypárti választáson a rendszerrel együttműködő kisgazda politikusok egyikeként ismét országgyűlési képviselővé választották, a ciklust kitöltve az is maradt 1953-ig. 1981-ben utcát neveztek el róla Varsóban, 1991-ben posztumusz Jad Vasem kitüntetést kapott, Raile Jakabbal egy időben.

Édesanyja Szűcs Irén, aki falusi tanító lányaként látta meg a napvilágot. Tanító apja, Szűcs István is politikai pályát járt be: helyettes államtitkár volt.

Idősebb Antall József és feleségének sírja a Farkasréti temetőben, Budapesten. (Farkasréti temető: 26/1-1-64)

Antall Józsefnek egy testvére volt, Antall Edith. Antall Edit lányának, Héjj Editnek lett a férje Jeszenszky Géza későbbi külügyminiszter. Feleségétől Fülepp Klárától, két gyereke született: Antall György, ügyvéd és Antall Péter, fotóriporter.

Tanulmányai

Gyermek- és ifjúkorát a családi neveltetés határozta meg, melynek meghatározó elemei a demokrácia iránti elkötelezettség, a nemzeti érzelem, a keresztény erkölcs és társadalomszemlélet voltak.

Antall a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1950-ben. Már 16 évesen eldöntötte, hogy politikai pályára lép – amire később természetesen sokáig nem volt lehetősége. Az érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom- történelem-levéltár szakos hallgatója lett. Diplomamunkáját Eötvös József politikájából írta. A tanári diploma mellé megszerezte a könyvtárosi és muzeológusi diplomát is.

Életút a miniszterelnökségig

A diploma megszerzése után Antall a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. 1955-ben az Eötvös József Gimnáziumban kezdett tanítani, ahol a forradalmi bizottság élére került 1956 októberében. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalmat követően többször őrizetbe vették, bár továbbra is taníthatott. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított tovább, ám 1959-ben politikai magatartása miatt végleg eltiltották a pedagógusi pályától.

Ezt követően két évig könyvtárosként dolgozott. 1963-ban a Magyar Életrajzi Lexikonba ő írja meg nyolcvan orvos életrajzát, s ekkor ismeri fel, hogy a gyógyítás története fontos, és részben feldolgozatlan tudományos téma. Az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban előbb mint tudományos kutató dolgozik, majd igazgatóhelyettes, 1974-től pedig igazgatója az intézetnek (felettese Schultheisz Emil volt előbb főigazgatóként, majd egészségügyi miniszterként). Több száz orvostörténeti publikációja jelent meg, s számos művet lektorált, szerkesztett. Elsősorban Benedek István orvostörténeti köréhez, a Hiúzokhoz kapcsolódott.

Kutatásai kapcsán számos alkalommal kerül kapcsolatba külföldi orvosokkal, történészekkel. 1986-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett.

Élete során több III/III-as ügynök írt róla jelentést – ezek közül talán a festőművész Mikus Gyula fia a legismertebb.

Nagyobb szakkönyvei

Antall József szobra Miskolcon
  • Ruttkay László: Jeszenszky Jessenius János és kora. 1566-1621. Szerk.: Antall József et al. Bp., 1971. Medicina.
  • Fekete Sándor: Tauffer Vilmos 1851-1934. Adatok a magyar szülészet és nőgyógyászat történetéhez. Sajtó alá rend.: Antall József, Buzinkay Géza. Bp., 1971. Medicina.
  • Képek a gyógyítás múltjából. Társszerző: Szebellédy Géza. Bp., 1973. Corvina. (Több nyelven, több kiadásban)
  • Ábránd és valóság. Tanulmányok Eötvös Józsefről. Írta: Antall József et al. Bp., 1973. Szépirodalmi.
  • Acta Congressus internationalis XXIV historiae artis medicinae. 25-31 Augusti 1974 Budapestin. Red. Antall, József et al. Budapest, 1976. SOMKL.
  • Medicina in nummis. Hungarian coins and medals related to medicine / by Lajos Huszár and Gyula Varannai. Preface by József Antall. Bp., 1977. Medicina.
  • Medicina in nummis. From the numismatic collection of the Semmelweis Museum for the history of medicine = Eine Auswahl aus der numismatischen Sammlung des Semmelweis-Museums für medizinische Geschichte. Edited, compiled and written by József Antall, Lajos Huszár. Bp., 1979. Medicina.
  • Antall József (összeáll.): Az európai orvostudomány és gyógyszerészet emlékei. Bp., 1981. Corvina. (Több nyelven is megjelent)
  • Germanus Gyula: Gondolatok Gül Baba sírjánál. Művelődéstörténeti tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Antall József. Bp., 1984. Gondolat.
  • Az 1934. évi középiskolai reform. A törvényjavaslat előkészítése és vitája. Összeáll., szerk. és a bev. tanulmányt írta: Antall József. Bp., 1986. OPI.
  • Historia medica hungarica. Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Összeáll. és szerk.: Antall József, Birtalan Győző, Schultheisz Emil. Bp., 1988. Medicina.
  • Kosáry Domokos - Németh G. Béla (szerk.): 1848-1867. Írta: Antall József et al. Bp., 1985. MTA.
  • Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története. Szerk.: Antall József. Bp., 1988. Téka.
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk.: Pálmány Béla. Írta: Antall József et al. Bp., 2002. M. Országgyűlés.

Visszatérés a politikába

Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő Magyar Demokrata Fórum Antallt is delegálta a megbeszélésekre. Antall az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságában dolgozott. Számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé.

Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választások nyertese az MDF lett, így május 23-án Antall József alakíthatott kormányt.

Antall – akinek ekkor már meg kellett küzdenie daganatos betegségével is – koalíciót kötött a kisgazda- és a kereszténydemokrata frakciókkal, s kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külhoni feltételeit. Az Antall-kormány hajtotta végre az átalakulást elősegítő törvényeket, a gazdaságot pedig növekedési pályára állította a ciklus végére.

Betegsége – még a kormányzati ciklus lejárta előtt – legyűrte szervezetét, s 1993. december 12-én elhunyt. (Utóda a miniszterelnöki székben Boross Péter lett.)

Antall József síremléke a Kerepesi temetőben, a Fiumei úti sírkertben. Melocco Miklós szobrász műve.

Megítélése

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!


  • Orvostörténeti munkásságáról képet alkothatunk a következő művek segítségével:
    • A múlt magyar orvostörténészei. Összeáll.: Gazda István, Kapronczay Károly, Szállási Árpád. Előszó: Schultheisz Emil. Budapest, 2002. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum - Magyar Tudománytörténeti Intézet. (Bemutatja Antall József orvostörténeti munkásságát is.)
    • Semmelweis Ignác emlékezete. Összeáll.: Gazda István, Kapronczay Károly, Szállási Árpád. Budapest, 2001. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum - Magyar Tudománytörténeti Intézet. (Közli Antall József Semmelweis kutatásait.)


Történelmi kutatásaiból is válogatást ad a következő mű:

  • Antall József: Modell és valóság. 1-2. köt. Bp., 2007.

Lásd még

Külső hivatkozások

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Antall József (politikus, 1932–1993) témában.


Elődje:
{{{előző}}}
Magyarország miniszterelnöke
1990–1993		A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
 Utódja:
{{{következő}}}
Elődje:
{{{előző}}}
A Magyar Demokrata Fórum elnöke
1989. október 21. – 1993. december 12.
(hivatalosan 1994. február 19-ig)
 Utódja:
{{{következő}}}
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  5. ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  7. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. ↑ BnF források (francia nyelven)
  9. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Antall_József_(politikus,_1932–1993)&oldid=6119286”