A manga története

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A manga szó általános értelemben "képregényt" jelent. A mangák eredete a 12. századi tekercsképekre vezethető vissza, s ezek adták a nyugati képregénytől eltérő, jobbról balra való olvasás alapját. Ma a japán kultúra szerves részét képezik, s Japánon kívül is népszerűek. Témájukat, stílusukat, célközönségüket (egészen kisgyerekektől felnőttekig), hosszúkat és a feldolgozott témájuk komolyságát tekintve is változatosak.

Eredete[szerkesztés]

Középkor[szerkesztés]

Emaki mono[szerkesztés]

Ukijo-e[szerkesztés]

Eltérő nézőpontok a kialakulásáról[szerkesztés]

A mangák eredete a 12. századi tekercsképekre vezethető vissza, ugyanakkor vitatott, hogy ezek valóban mangáknak tekinthetőek-e, bár ezek adták a jobbról balra való olvasás alapját. Egyes szerzők a 18. századra teszik az eredetüket. A manga szó általános értelemben "képregényt" jelent. A mangát kutató történészek és az írók eltérő véleménnyel vannak a modern mangát befolyásoló tényezőkről. Történészek és írok két folyamatot írtak le, amik befolyásolták a modern mangát, de a nézeteik eltérnek azzal kapcsolatban, hogy milyen jelentőséget tulajdonítanak a kulturális és történelmi eseményeknek a második világháború után, szemben a háború előtti, meidzsi-kori kultúrával és művészettel.

Az egyik nézőpont a Japán megszállása alatt és után lezajlott amerikai kulturális befolyást hangsúlyozza, amit az amerikai katonák hoztak be képregények, filmek és Disney-rajzfilmek formájában.[1][2] A másik, főleg Frederik L. Schodt, Ito Kinko és Adam L. Kern írók által támogatott nézőpont kihangsúlyozza a japán kulturális és esztétikai tradíciók folytonosságát, beleértve a háború előtti, a meidzsi és a Meidzsi-restauráció előtti kultúrát és művészetet. Sharon Kinsella szerint a feltörekvő japán publikációs iparág hozzájárult egy fogyasztó-központú társadalom kialakításához, amiben az óriáskiadók, mint a Kodansha akár a populáris ízlést is formálhatják.

A Murakami Takasihoz hasonló írók a második világháború utáni eseményeket hangsúlyozzák, de Murakami úgy tekint Japán vereségére és Hirosima és Nagaszaki bombázására, ami hosszan tartó sebeket okozott a japán művészi pszichében, ami a nézete szerint elvesztette az előzőleg meglévő önbizalmát és a megnyugvást ártalmatlan és aranyos (kavaii)) képekben keresett. [3]

A II. világháború utáni időszak[szerkesztés]

A modern manga a Megszállás alatti (1945-1952.) és az azutáni (1952-1960.-as évek eleje) időszakban tehető, amikor az ultranacionalista Japán újjáépítette a politikai rendszerét és gazdasági infrastruktúráját.[* 1] Annak ellenére, hogy az amerikai megszállási politika megtiltotta a művészet és az írás minden formáját, ami a háborút és a japán militarizmust dicsőítette[4], de nem akadályozta másfajta művek kiadását, beleértve a mangáét. Továbbá, az 1947-es Japán Alkotmány (21. cikk) megtiltotta a cenzúra minden formáját.[* 2] Az egyik eredménye az alkotói kreativitás növekedése volt.[4] Ebben az időszakban két meghatározó mangasorozat befolyásolta a jövőbeli mangákat és azok karaktereit. Ez a két mű Tezuka Oszamu Astro boy [* 3] (1951-es kezdettel) és Haszegava Macsiko Sazae-san (1946) című munkái.

Astro boy egyszerre volt egy szupererős robot és egy naiv kisfiú[5]. Tezuka soha nem magyarázta el miért rendelkezett egy annyira fejlett szociális érzékenységgel [6] vagy milyen programozás tehette képessé a mély kapcsolatok kialakítására és a beilleszkedésre. Mindkettő ösztönös Astro Boy számára és reprezentálják a japán szociális mentalitást és közösség-centrikusságot, amik már különböznek az imperializmus időszaka alatt betartatott Uralkodó-imádattól és a katonai engedelmességtől. [6] Astro Boy rendkívül népszerűvé vált (és a mai napig az maradt) Japánban és azon kívül, mint egy új, békés világ ikonja. [* 4][6]

Az 1946-ban indult, egy fiatal női szerző Haszegava Macsiko által rajzolt Sazae-san [7] kiállt azon japán férfiak és főleg nők milliói mellett, akiket hajléktalanná tett a háború.
Szazae karaktere éles ellentétben állt a hivatalosan elfogadott, neokonfucionista elképzelésekkel a női gyengédségről és a képhez való ragaszkodáshoz.[* 5] [8]

Kavai Hajao japán pszichológus a "kitartás asszonyának" nevezi [* 6][9] A Sazae-san több mint 62 millió példány adott el a következő fél évszázad alatt.

Tezuka és Haszegava innovátorok voltak a stílusukkal. Tezuka "filmes" technikájában a panelek mozgóképként működnek, amik megadják az akciók dinamikáját és felváltva alkalmazzák a távoli és a közeli képeket.[4] Ezért a mangakészítésben úgy, mint a filmkészítésben azt tekinthető az alkotónak, mangakának, aki eldönti a panelek elrendezését[4][10], miközben a rajzolás nagy része az asszisztensek feladata.

Haszegava a mindennapi életre és a nők tapasztalataira koncentráló művei később meghatározták a nőknek szóló, sódzso mangákat.[11]

1950 és 1969 között a két fő kereskedelmi műfaj, a fiúknak szóló sónen és a lányoknak szóló sódzso megerősödésével megnőtt a mangák közönsége.[12] 1969.-ig a sódzso mangák elsősorban felnőtt férfiak által voltak rajzolva fiatal női olvasóknak.[13]

Sódzso manga[szerkesztés]

1969.-ben, egy csoport női mangaka, a később nevezett csoport (nevük abból származik, hogy az alkotók többsége 1949.-ben született)[14] kiadta első sódzso mangáját. A tagok között volt többek közt Hagio Moto, Ikeda Rijoko, Ósima Jumiko, Takemija Keiko és Jamagisi Rjoko, akik a női szerzők első komoly belépését jelölték a mangaalkotásban.[15]
Ezután a sódzso manga elsődlegesen nők által volt megalkotva és a lányokat, illetve a fiatal nőket célozta meg. [16]

1971.-ben Ikeda elkezdte népszerű munkáját, a Versailles rózsáját (Berusaiyu no Bara, The Rose of Versailles) Oscar François de Jarjayes-ről, egy "keresztöltöző" parancsnokról Maria Antoinette Királyi Őrségében a Forradalom előtti Franciaországban. [17] A történet végén Oscar forradalmárként hal meg, aki a csapatait a Bastille ellen vezette.

Hasonlóan, Hagio Moto munkája is megkérdőjelezte a neokonfucionista korlátokat a nők szerepein és tevékenységeiben[18] az 1975.-ös They were eleven sci-fi művében egy fiatal női kadétról egy jövőbeli űrakadémián.[19]

Ezek a női alkotók szintén stilisztikai innovátorok voltak, s a műveik "képes költemények" [* 7] [20]. Stílusjegyeik (erős és független női karakterek, érzelmileg intenzív és komplex dizájn) a mai napig jellemzőek a sódzso mangákra.[21]

Sódzso, a lányok mangája 1975-től napjainkig[szerkesztés]

Sónen, szeinen és szeidzsin[szerkesztés]

A férfiaknak szánt mangák többféleképpen is kategorizálhatóak, amik közel az egyik módszer a célközönség korának meghatározása: fiúk 18 éves korig (sónen)és fiatal férfiak 18 és 30 év között (szeinen). [22] Másik módszer a tematika, beleértve az akció-kalandot, férfi hősökkel, humorral, a becsület témájáról, s gyakran nyílt szexualitással. [23]

Szex és női szerepek a férfiaknak szánt mangákban[szerkesztés]

Gekiga[szerkesztés]

A Gekiga (劇画), "drámai képek" a manga egy realistább, felnőtteknek szóló változata, amely az 1950-es években jött létre. A stílus megalkotója Tacumi Josihiro, aki először ábrázolt gyilkosságot japán képregényben. A gekiga műfaji megkülönböztetése hasonló az angolszász nyelvterületeken alkalmazott "képregény" (comic book) és "grafikus album" (graphic novel) utóbbi összetettebb, gyakran antológiákban megjelenő történetekre vonatkozik.
A gekiga szerzőkre hatottak a film noirok mellett Kuroszava Akira és Ozu Jaszudzsiró filmjei.[24]

Modern mangakiadás[szerkesztés]

Manga Magyarországon[szerkesztés]

Jelenleg négy kiadó foglalkozik mangák kiadásával Magyarországon.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Schodt 1986. Ez a rész főleg Frederik Schodt (1986, 1996, 2007) és Paul Gravett (2004) munkáira épült az eredeti cikkben.
  2. "Kodansha" A Japán Alkotmány az angol nyelvű Kodansha-enciklopédiában: "Japan: Profile of a Nation, Revised Edition" (1999, Tokyo: Kodansha) 692-715. oldalak 9. Cikk: 695. o.; 21. Cikk: 697. o. ISBN 4-7700-2384-7.
  3. Nem tudok róla, hogy lenne hivatalos fordítása. Szó szerint Asztrofiú.
  4. Hasonló téma jelenik meg a Tezuka mangáján alapuló Metropolisz című műben.
  5. "ryószái kenbo" りょうさいけんぼ; 良妻賢母. Az előző katonai rezsim által tanított elképzelés.
  6. "woman of endurance"
  7. Szó szerinti fordítás általam; nem keverendő például Apollinaire képverseivel

Források[szerkesztés]

  1. Kinsella 2000. Kinsella, Sharon. Adult Manga: Culture and Power in Contemporary Japanese Society. Honolulu: University of Hawai'i Press. ISBN 978-0-8248-2318-4.
  2. Schodt 1986. Manga! Manga! The World of Japanese Comics. Tokyo: Kodansha. ISBN 978-0-87011-752-7.
  3. Murakami 2005. Little Boy: the Arts of Japan's Exploding Subculture. Japan Society. New York
  4. a b c d Schodt 1986.
  5. Schodt 2007.  Schodt, Frederik L.. The Astro Boy Essays: Osamu Tezuka, Mighty Atom, and the Manga/Anime Revolution. 2007. Stone Bridge Press. Berkeley, CA.
  6. a b c Schodt 2007.
  7. Szazae kisasszony
  8. Uno 1993. Uno, Kathleen S. 1993. "The death of 'Good Wife, Wise Mother'." In: Andrew Gordon (editor) Postwar Japan as History. Berkeley, CA: University of California. pp. 293-322. ISBN 0-520-07475-0.
  9. Kawai 1996. Kawai, Hayao. 1996. The Japanese Psyche: Major Motifs in the Fairy Tales of Japan. Woodstock, CT: Spring Publications. Chapter 7, pp. 125-142.
  10. Komawari japánul; erről az angol [Story manga] szócikkben lehet olvasni
  11. Sanchez 1997.  Sanchez, Frank (1997-2003). "Hist 102: History of Manga." http://www.animeinfo.org/animeu/hist102.html. AnimeInfo. Accessed on 2007-09-11.
  12. Toku 2005. Toku, Masami, editor. 2005. "Shojo Manga: Girl Power!" Chico, CA: Flume Press/California State University Press. ISBN 1-886226-10-5. See also http://www.csuchico.edu/pub/cs/spring_06/feature_03.html. Accessed 2007-09-22.
  13. Thorn 2001. Shôjo Manga—Something for the Girls in The Japan Quarterly. July–September 2001. vol. 48. issue 3. http://matt-thorn.com/shoujo_manga/japan_quarterly/index.html  accessed 2007-09-22
  14. Gravett 2004.  op. cit., pp.78-80.
  15. Schodt 1986. Schodt, Frederik L. 1986. Manga! Manga! The World of Japanese Comics. Tokyo: Kodansha. ISBN 978-0-87011-752-7.
  16. Toku 2005. Toku, Masami, editor. 2005. "Shojo Manga: Girl Power!" Chico, CA: Flume Press/California State University Press. ISBN 1-886226-10-5. See also http://www.csuchico.edu/pub/cs/spring_06/feature_03.html. Accessed 2007-09-22.
  17. Goo 1998. Tchiei, Goo (1998). Shojo Manga: A Unique Genre. Hozzáférés ideje: 2007-09-22.
  18. Uno 1993. Uno, Kathleen S. 1993. The death of 'Good Wife, Wise Mother'. In: Andrew Gordon (editor) Postwar Japan as History. Berkeley, CA: University of California. pp. 293-322. ISBN 0-520-07475-0.
  19. Hagio 1975. Hagio Moto 1975/1996 They Were Eleven. In: Matt Thorn (editor) Four Shojo Stories. San Francisco: Viz Media. ISBN 1-56931-055-6. Original story published 1975; U.S. edition 1996.
  20. Schodt 1986. Schodt, 1986, op. cit., p 88.
  21. Sacnhez 1997.  Sanchez, Frank (1997-2003). Hist 102: History of Manga. http://www.animeinfo.org/animeu/hist102.html. AnimeInfo. Accessed on 2007-09-11.
  22. Thompson 2007.
  23. Brenner 2007. Brenner, Robin E. 2007. Understanding Manga and Anime. Westport, CT: Libraries Unlimited/Greenwood. pp. 31-34.
  24. http://www.cartoonmuseum.org/exhibitions/past-exhibitions/50109-gekiga-alternative-manga-from-japan

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a History of manga című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]