Motoori Norinaga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Motoori Norinaga
Norinaga önarcképe
Norinaga önarcképe
Született 1730. június 21.
Matsusaka
Elhunyt 1801. november 5. (71 évesen)
Matsusaka
Állampolgársága Japán
Nemzetisége japán
Gyermekei Motoori Haruniwa
Foglalkozása tudós, író
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Motoori Norinaga témájú médiaállományokat.

Motoori Norinaga (本居 宣長Hepburn-átírássalNorinaga Motoori?1730. június 21.1801. november 5.) japán tudós-polihisztor, a kokugaku mozgalom betetőzője, amely a külföldi (kínai) hatásoktól nem érintett, a buddhista és konfuciánus befolyástól még mentes eredendő japán néplelket kereste, s a bennszülött sintó kultúrkörben találta meg: Motoori „nacionalizmusa” így előfutárává vált nemcsak a szonnó dzsóinak és a Meidzsi-restaurációnak (1868), hanem a 20. századi militarizmusnak is, ám hatalmas, 44 kötetes műve, a Kodzsiki den (1798) a Kodzsiki krónika máig megkerülhetetlen nyelvtörténeti, stilisztikai, történelmi, kultúrtörténeti feldolgozása, és kimerítő, nagyívű elemzést írt a Gendzsi szerelmeiről is (Gendzsi monogatari tama no ogusi, 1796), amelyekben könnyűszerrel felülemelkedik a kokugaku szűklátókörűségén. Versei közül minden iskolás gyerek fújja a híres szakurás tankát: Sikisima no / Jamatogokoro vo / hito tovaba / aszahi ni niou / jamazakurabana. („Hogy Japánhonnak / leglelkére rátapints, / mutasd meg nekik / a napsugárban fürdő / vadon hegyiszakurát!”) Ennek a versnek kulcsszavairól nevezték el később az első négy kamikazeegységet: Sikisima, Jamato, Aszahi, Jamazakura.

Forrás[szerkesztés]