Jokomicu Riicsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jokomicu Riicsi
Yokomitsu Riichi.JPG
Élete
Született 1898. március 17.
Tosikazu
Elhunyt 1947. december 30. (49 évesen)
Tokió, Japán
Sírhely Tama Cemetery
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jokomicu Riicsi témájú médiaállományokat.

Jokomicu Riicsi (japánul: 横光 利一, Hepburn-átírással: Yokomitsu Riichi) (Tosikazu, 1898. március 17.1947. december 30.) japán író.

Fukusima prefektúrában, Tosikazuban született, elvégezte a Vaszeda Egyetemet. 1924-ben más fiatal írókkal, köztük Kavabata Jaszunarival együtt megalapította a Sinkankaku irányzatot („az újfajta érzékenység iskolája”), amelynek ideológusa lett, s amelynek működésére az ő csiszolt, zenei, meghökkentő képekben bővelkedő stílusa nyomta rá bélyegét. 1936-ban Európába utazott, féléves ott-tartózkodásáról naplót adott ki (Ósú kikó), és hosszú, befejezetlen regényt is írt róla.

Több művében bírálta, kigúnyolta a marxizmus gazdasági determinizmus elméletét (Naporeon to tamusi, „Napóleon ótvara”, 1926), kísérletezett a tudatfolyam technikával, és nagy vihart kavart azzal a tézisével, hogy Japánban nem lehet csak „tiszta” (vagyis magas irodalmi) regényt írni, annak óhatatlanul populárisnak, kommersznek is kell lennie.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Sanhai (Sanghaj, 1931)
  • Sinen („A császári mauzóleum”, 1932)
  • Monsó („A családi címer”, 1934)
  • „A gépezet”, in: Modern japán elbeszélők, Európa, 1967
  • Joru no kucu („Cipők az éjszakában”, 1947)

Források[szerkesztés]

  • Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3
  • Kato, Shuichi: A History of Japanese Literature I–III., III. kötet, Kodansha, Tokyo, 1983, ISBN 0870115693