Japáncseresznye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Cseresznyevirág szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Japáncseresznye
Virágzó díszcseresznye
Virágzó díszcseresznye
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Cerasus
Faj: P. serrulata
Tudományos név
Prunus serrulata
Lindl.
Szinonimák

Cerasus serrulata (Lindl.) Loudon

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Japáncseresznye témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Japáncseresznye témájú médiaállományokat és Japáncseresznye témájú kategóriát.

A japáncseresznye (Prunus serrulata vagy Cerasus serrulata) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó díszfa. Japán nemzeti jelképe és a japán identitás része; számos nemesített változatának tavasszal nyíló virága, amelyekből termések nem származnak (meddő virágok).

Származása[szerkesztés]

Kelet-Ázsiából származó faj, mely a legkedveltebb díszcseresznyénk.

Leírása[szerkesztés]

A japáncseresznye a közönséges cseresznyéhez hasonló igényű, levele is hasonló ahhoz. Széles koronájú, 8-10 méterre is megnővő fa, látványos tavaszi virágzással. Amíg a közönséges cseresznye levelei a végükön egyenletesen hegyesednek, szélük szabálytalanul durván fogazott. A japáncseresznye levele a végén hirtelen elkeskenyedik, majd hosszú hegyben végződik, a levél széle egyenletesen, aprón fogazott, a fogak előre állnak és finom szálkaszerű hegyben végződnek.

A fajták (többségében még Kínában és Japánban szelektált fajták szín-és alakgazdagsága rendkívbül nagy, a hófehértől a sárgászöldön keresztül a sötétrózsaszínig terjedő szimpla vagy rózsaszín virágokkal. Ősszel lomjuk elszíneződésre hajlamos.

Cseresznyevirág[szerkesztés]

A cseresznyevirág (japánul szakura 桜) Japán nemzeti jelképe és a japán identitás része; a japáncseresznye (Prunus serrulata) számos nemesített változatának tavasszal nyíló virága, amelyekből termések nem származnak (meddő virágok).

Hanami[szerkesztés]

A cseresznye virága nemzeti virág, sok zenei, képzőművészeti és irodalmi mű témája. A japánok a virágnéző ünnepségeket (hanami) országszerte mindenütt megtartják, a cseresznyevirágzás idejétől függően időbeli eltéréssel.

A cseresznyevirágokat alig néhány napig lehet megtekinteni, ezért a Japán Meteorológiai Intézet ebben az időszakban előrejelzéseket készít, hogy délről északra haladva melyik zónában hány százalékban virult már ki a cseresznyevirág.

Japán legnagyobb cseresznyevirág-néző helye a Mjógi-hegy lábánál levő Szakura no Szato ("Cseresznyefalva"), ahol több mint ötezer cseresznyefa található.

Fajták[szerkesztés]

  • 'Kanzan' - Az összes díszcseresznye csaknem 80%-át ez a fajta teszi ki parkjainkban. Tömvetelt rózsaszín virágú, koronája jellegzetes tölcsér vagy váza alakú. Akár 10 m-nél magasabbra is nőhet.
  • 'Amanogawa' - Oszlopos termetű, halványrózsaszín telt virágokkal. Keskeny koronájú, 8 m magas fácska, fiatal levelei bronzszínűek.
  • 'Shirotae' - Lapos koronájú, tömvetelt fehér virágú fajta.
  • 'Kiku-Shidare-Sakura' - Csüngő koronájú, élénkrózsaszín teltvirágú fajta.
  • 'Cheal's Weeping' - Koronája gomba alakú, hosszú ágai boltívszerűen meghajolnak. 2,5 m magasra nő.
  • 'Tai Haku' - Ezt a nagy virágú fajtát angol kertekből telepítették vissza őshazájába, Japánba, mivel ott állományai kipusztultak. Tavasz közepén nyíló fehér virágai a legnagyobbak a díszcseresznyék között.
  • 'Ukon' - Halvány sárgászöld, rózsásan futtatott szirmú, telt virágú fajta. Bronzszínű fiatal levelei a virágokkal együtt tavasz közepén jelennek meg.
  • 'Shogetsu' - Fehér pártájú virágai lecsüngő, tömött csomókban nyílnak tavasz végén. Fiatal levelei halványzöldek.
  • 'Shirofugen' - A legmutatósabb fajták egyike. Terebélyes koronájú, 10 m magasra növő fa. Rózsaszín virágrügyeiből fehér pártájú, telt szirmú virágok fejlődnek, melyek elvirágzás előtt ismét megszínesednek.
  • 'Pandora' - Halvány rózsaszínű, egyszerű virágai ötszirmúak. Kora tavasszal, lombfakadás előtt nyílnak.
  • 'Spire' - Fakózöld lomja ősszel narancssárgára, pirosra színeződik
  • 'Accolade' - Valószínűleg a P. sargentii és a P. subhirtell hibridje.

További fajok és fajták A kelet-ázsiai díszcseresznyék közül nálunk számos egyéb faj és fajta megtalálható.

  • C. x yedoensis - Joshino cseresznye, a C. serrulata-nál valamivel kisebb levelű, nagy szimpla virágú és csüngő termetű fajtákkal.
  • C. heincquiana - Higan díszcseresznye, apró levelű, vékony vesszejű. A tél végén és tavasszal nyíló apró, teltvirágú fajta.
  • C. incisa - Fudzsi cseresznye, 'Moherheimii' fajtája csüngő.
  • Prunus x subhirtella - Higan díszcseresznye, Elliptikus levelei fiatalon bronzszínűek, ősszel megsárgulnak. P. incisa és a P. pendula természetes hibridje. Vadon termő példányai ritkák, de számos nemesített fajtája van. Egyik legkedveltebb változata az 'Autumnalis'.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kertészeti Dendrológia (Szerk: Dr. Schmidt Gábor) KEÉ Házinyomdája, 1991.
  • Allen J. Coombes: Határozó könyvek: Fák, Egyetemi Nyomda, ISBN 963-545-038-9 1996

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseresznyevirág témájú médiaállományokat.