Alsóerdőfalva
Alsóerdőfalva | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Poprádi |
Rang | község |
Polgármester | Peter Hritz |
Irányítószám | 059 86 |
Körzethívószám | 052 |
Forgalmi rendszám | PP |
Népesség | |
Teljes népesség | 1657 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 365 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 747 m |
Terület | 4,16 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 07′ 21″, k. h. 20° 16′ 03″49.122400°N 20.267400°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 21″, k. h. 20° 16′ 03″49.122400°N 20.267400°E | |
Alsóerdőfalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóerdőfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Alsóerdőfalva (1892-ig Újleszna, szlovákul: Nová Lesná, németül: Neu Walddorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 8 km-re északnyugatra, Magastátra központjától 4 km-re délkeletre, a Magas-Tátra délkeleti lábánál fekszik. Területének egy része a Tátrai Nemzeti Parkhoz tartozik. Érinti a Tátravillamos.
Története
[szerkesztés]Területe már a korai kőkorban lakott volt, a vonaldíszes kerámiák népe lakott ezen a vidéken. Kerültek elő bronzeszközök a bronzkorból is.
A szász telepeseket IV. Béla magyar király hívta be a területre a tatárjárás után. A települést Berzeviczyek alapították a 14. században és 1848-ig birtokolták. A falut 1315-ben említik először „villa Menhardi” néven. 1318-ban „Menartwaltorph”, 1405-ben „Erdeufalwa alias Menardwaldorf”, 1469-ben „Felsewerdewfalwa” néven említi oklevél.
A 16. században Szepesvár uradalomához tartozott. A 18. század végén a Berzeviczy és a Horváth-Sztancsics családok birtoka. 1787-ben 66 házában 402 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Ó, és Új Leszna, Alt, und Neu Valldorf. Két német falu Szepes Várm. Ó Lesznának földes Ura Berzeviczi Uraság, fekszik Millenbachhoz nem meszsze, és annak filiája; Új Lesznának pedig földes Ura Horváth Úr, ez fekszik Nagy Szalókhoz közel, és annak filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik néhol soványak, legelőjök, és mind a’ két féle fájok van.”[2]
1828-ban 76 háza volt 546 lakossal. Lakói kendertermesztésből, fuvarozásból, házalásból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ó és Új Leszna, két egymáshoz közel fekvő német falu, Szepes vmegyében, Kakas-Lomniczhoz nyugotra egy órányira, a Tátra alatt igen gyönyörü vidéken. Az elsőben lakik 120 kath., 487 evang., a másodikban 79 kath., 414 evang. lélek. Mind a két helységben van kath. és evang. templom. F. u. Berzeviczy, Szepesházy, Teőke. Késmárkhoz 3 óra.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták.
A második világháború után a németeket kitelepítették. 1993 óta Szlovákiához tartozik. Ma lakói egyre inkább a tátrai idegenforgalomból élnek.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 452, többségben német lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 1435 lakosából 1325 fő szlovák volt.
2011-ben 1519 lakosából 1397 fő szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Angyali üdvözlet temploma a 13. század második felében épült kora gótikus stílusban, 1815-ben klasszicista stílusban építették át.
- Klasszicista evangélikus temploma 1792-ben épült, 1859-ben a tűzvész után felújították.
- A község évente megrendezi a Still János Emlékverseny elnevezésű nemzetközi hegyi futóversenyt Alsóerdőfalva és a Tarajka között.
Híres szülöttei
[szerkesztés]Alsóerdőfalván született Johann Breyer (1925. május 30. – 2014. július 22.) SS-tag, 1944 decemberéig az Auschwitz II.-Birkenau munkatábor Halálfejes Gárdájának tagja.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2014. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 23.)