Berzeviczy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A berzeviczei és kakaslomniczi nemes és báró Berzeviczy család egy régi eredetű magyar nemesi család.

Története[szerkesztés]

A család első említett tagja a XIII. században élt Rudger comes, akinek birtoka a Poprád mellett volt. Ezt a birtokot feleségével kapta hozományba, melyet sógora, Adolf, 1209-ben II. Andrástól kapott. Rudger két fia közül Rikolf vitte tovább a család nevét. Ez a Rikolf és testvére, Herman, 1278-ban Domán község birtokára adományt kaptak. Rikolfnak három fia is volt: Kakas, János és az ifjabb Rikolf. Kakas mester 1307-ben Károly Róberttől Netre településre újabb adományt kapott. Testvérei közül János a Berzeviczy családot terjesztette tovább, míg Rikolf a Tarczay családot alapította. 1317 előtt már megszerezték Berzevicét, 1343-ban pedig osztozkodtak a családi vagyonon, így a két család teljesen elkülönült. A Berzeviczyek 1559-ben és 1560-ban kaptak nemesi címerlevelet. Berzeviczy György felső-magyarországi főkapitány egyik leszármazottja, Ferenc, 1755-ben saját maga és családja számára bárói rangot szerzett, de ez a bárói ág Vincében kihalt 1834-ben.

Címere[szerkesztés]

Révai nagy lexikona szerint: A család 1559-iki címere kék mezőben jobboldalt felnyúló kőszikla alján királyi korona, melyen természetes színű kecske előlábaival a sziklára kapaszkodik. Sisakdísz a kecske, takarók: fekete-arany, kék-ezüst. A pajzsot sárkány veszi körül, miután a családból származott Péter szepesi főispán és Zsigmond király tárnokmestere a sárkányrend vitéze volt. Az 1560-iki címer, melyet a család szepesi ága nyert, ettől több tekintetben eltér, így a sárkány is hiányzik.

Jelentősebb családtagok[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Révai nagy lexikona (III. kötet, BÉKE-BRUTTÓ)