Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív61

Kwantung Army

Üdv. Nem igazán tudom a en:Kwantung Armynak mi lenne a megfelelő magyar neve. A Kínával és Japánnal foglalkozó magyar nyelvű irodalom Kvantung-hadsereg vagy Kvantung hadsereg néven hozza főleg (illetve néhol angolos átírással, de ez ugye nálunk nem kérdéses). A hadsereg a Kvantung Bérleti Területről kapta a nevét (keresztkérdés: ez helyes ebben a formában?), mivel kezdetben ezen a területen működött. A válaszokat előre is köszönöm. – Laci.d ^vita 2011. július 30., 20:40 (CEST)

Én eddig csak a Kvantung-hadsereggel találkoztam. De ebből még ne vonj le messzemenő következtetéseket LA^pankuš→ 2011. július 30., 20:42 (CEST)

Biztos, hogy kell a kötőjel? Elolvasva a bérleti terület angol cikkében írottakat, olyanfajta névnek tűnik, mint a Keleti hadsereg. Azt sem értem, hogy a K. bérleti terület miért nagybetűs. --Hkoala 2011. július 30., 20:45 (CEST)

A kötőjelre nem vennék mérget. Ezért is írtam a fentieket. LA^pankuš→ 2011. július 30., 20:56 (CEST)

A logika szerint kvantungi hadsereg, esetleg Kvantungi Hadsereg. Egyébként nem "szerződéses területek" az ilyenek? --Pagony^foxhole 2011. július 30., 20:59 (CEST)

Valóban ez lenne a logikus. Különben nem kellett volna régebben sokat törnöm a fejemet, hogy ki az a Kvantung... LA^pankuš→ 2011. július 30., 21:31 (CEST)

Én Kvantung-hadseregnek tanultam. Hasonlók: Afrika-hadtest, Isonzó-hadsereg, vagy a pk. nevéről Cramer-hadtest, Tersztyánszky-seregcsoport. Akela ^vita 2011. július 31., 13:07 (CEST)

Én is kizárólag Kvantung-hadseregnek hallottam, olvastam. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 31., 18:14 (CEST)

A kitüntetések és a díjak nevének helyesírása

A Kategóriavita:Magyar díjak vitalapon fölvetettem, hogy szerintem egy csomó díjról szóló cikk neve rontott az AkH.¹¹ 195. alapján. El is kezdtem őket szorgosan javítani, de aztán elbizonytalanodtam. Észrevettem, hogy egy pár cikket már épp arról "javítottak át" a mostani alakra, amit én a célnévnek gondoltam. Segítséget szeretnék kérni, mert elvesztem a magyar helyesírás sűrű erdejében :). Köszi: --Petyko ^vita 2011. július 31., 12:41 (CEST)

Itt találhatsz egy nagyon részletes eligazítást: Szerkesztő:Bennó/Tulajdonnevek helyesírása. (Bennó, igazán kirakhatnád WP-névtérbe, alig találtam meg.) --Hkoala 2011. július 31., 13:32 (CEST)

Úgy a legkönnyebb megtalálni, ha itt a lap alján rákattintasz a Wikipédia-helyesírás kategóriára, oda pont ezért beraktam. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 31., 14:44 (CEST)

Köszönöm, akkor több típus is van már, ezt nem tudtam. --Petyko ^vita 2011. július 31., 15:13 (CEST)

Japán név

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Date Krumm Kimiko lapjára legyen szíves ránézni egy japán nevekhez értő kolléga. Jó ez így? Részben én is ludas vagyok benne, hogy ez lett, mert én cseréltem meg az eddig pirosan mutató neveket, tudván, hogy a japánok is előre írják a vezetéknevet, de lehet, hogy ez a Krumm bekavar. Amíg ki nem derül a dolog, addig nem is hozom létre az átirányításokat. Regasterios ^vita 2011. július 31., 23:40 (CEST)

Megoldva. --Pagony^foxhole 2011. augusztus 1., 00:00 (CEST)

Orosz uralkodók magyarítása

Megint kezdenek visszalopakodni a magyar nevek az orosz uralkodók nevébe, pedig a magyar szakirodalom nem használ magyar nevet. A wikipédia nem térhet el ettől. Amúgy is az a trend, hogy egyre inkább eredeti helyesírás szerint írunk. Néhány példa:

• György kijevi nagyfejedelem – Jurij Dolgorukij helyett, visszaneveztem
• I. Mihály kijevi nagyfejedelem - visszaneveztem Mihailra
• I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem – szerencsétlem Alekszandr Nyevszkij

Ha találok ilyet viszanevezem. Nem mehet szembe a wikipédia a tudományos élettel. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 22., 16:06 (CEST)

Tévedés. Simán mehet szembe, és kell is neki olykor. Két okból is, 1) amikor népszerűsítő szempontokat érvényesít (kezdjük ott, hogy a tudományos szakirodalom általában tudományos átírásokat használ, mi meg nem); 2) amikor a szakirodalom következetlen (számos ízben). Ettől függetlenül állapíthatunk meg kivételeket az uralkodói névírás hatókörében. Bennó^fogadó 2011. július 22., 16:21 (CEST)

A tudományos népszerűsítő irodalom sem magyarítja a középkori orosz fejedelmeket. Az én polcomon főleg ilyenek vannak. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 22., 16:31 (CEST)

Hát nem tudom, III. Sándort még sosem olvastam másképp. LA^pankuš→ 2011. július 22., 16:20 (CEST)

Jó, pontosítok, ezt én sem, a középkoriakat nem magyarítjuk. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 22., 16:29 (CEST)

És csak az oroszokat? Madarász Henrik például magyarítva van. Nem leszünk következetesek, ha csak itt-ott borítunk. --Pagony^foxhole 2011. július 22., 16:34 (CEST)

Nagy Alfréd úgyszintén. --Pagony^foxhole 2011. július 22., 16:39 (CEST)

Nagyon helyesen van magyarítva. Az uralkodók nevének magyarítása egységes, függetlenül, hogy orosz, német, akármi más volt az illető. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. július 22., 16:41 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Majdnem biztos vagyok benne, hogy erre van irányelvünk: az uralkodók keresztnevét magyarítjuk (fordítjuk), nem pedig átírjuk. Ha jól rémlik oroszok közül 3 kivétel van (az egyik az Alekszij, azt nem fordítjuk Eleknek). De most nem tudom, hogy hol van ez leírva a wikin. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. július 22., 16:25 (CEST)

Ez mind nem ennyire zöld. Van először is olyan név, aminek nincs bevett magyarítása, másrészt korszakban is húztunk határt, ókori uralkodóneveket nem szoktunk. Elsősorban azokra a kultúrákra terjed ki, amik európai névanyagot használnak. Az orosz nevek többségének tudunk megfelelőt találni, de aminek nem, annak nyilván nem. Bennó^fogadó 2011. július 22., 16:46 (CEST)

Ez alapvetően elfogadhatónak tűnik. Azonban a szakasz elején levő jelenlegi átirányítások nagyon nem kóserek így! Azoknak is magyarított névvel kellene lenniük. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 1., 15:36 (CEST)

De a wikipédia nem térhet el a wikipédián kívül kialakult gyakorlattól. A wikipédia harmadlagos forrás, aminek követő magatartást kell tanúsítania. Ha középkori orosz fejedelemeket nem magyarítják, akkor a wikipédia sem magyaríthatja. Sokszor érzem, hogy a wikipédia diktálni akar. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 22., 16:50 (CEST)

És az miért baj? Főleg, ha hiszen ezzel egységet teremt? Nem mindent a legelterjedtebb nevén nevezünk. Sokszor bevethető, de itt is kiváló példám: a belarusz sportolókat címszóban a nemzeti nevükön jelöljük, miközben a sportsajtóból szinte kizárólagosan csak az oroszos nevükkel ismertek. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. július 22., 16:59 (CEST)

Lesz itt egyszer Iulius Caesar is Gyula Császár. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 22., 16:52 (CEST)

Ókorit nem magyarítunk, ezért lett (Nagy) Sándor is Alexandrosz. Újkorit igen. A középkori eszerint eldöntendő kérdés. De miért ne mehetnénk szembe az irodalom szokásaival. Legjobb példa a mostanában zajlott óperzsa kampány. LA^pankuš→ 2011. július 22., 16:53 (CEST)

Az óperzsáknál éppen az eredeti perzsa nevet állítottuk helyre, a torzított görög helyett, és nem magyarítottunk. Egyébként Achilleusz magyarul Ehellős, Dareiosz magyarul Dárius, Kürosz magyarul Círus, Priámosz az Perjámos, Trisztán az Terestyén. Az ellen nehéz harcolni, ha valakit a saját nevén hívunk, de itt az ellenkező irányról van szó. Nagy Péter Európa felé fordult, valamint az orosz udvar elnémetesedése is a nevek lefordításában segédkezett. De főleg az, hogy a 19. században mindent magyarítottak, Verne Gyulát, May Károlyt is. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 22., 17:05 (CEST)

Ez így van, bár mellékesen megjegyzem, ma sem ártana May Károly- és Verne Gyula-féle magyarításokat alkalmazni. Az angoloknak például semmilyen skrupulusuk nincs ezzel kapcsolatban, mindent angolosítanak. Ellenben itt a nem uralkodói neveket nem szoktuk magyarítani, de az uralkodóneveket igen, mert régi hagyomány. Ha azt írom, Philippe de Valois, valószínűleg kevesebben tudják, ki az, mint VI. Fülöp francia királyt. LA^pankuš→ 2011. július 22., 18:16 (CEST)

Ha viszont nem lesz mégsem legalább Hosszúkezű Jurij Hosszúkezű Györgyből, akkor világos, hogy Vlad Ţepeşből is Karóbahúzó László lesz. Semmit sem lehet ellene felhozni. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 29., 21:56 (CEST)

idegen tulajdonnevek toldalékolása - erre van-e szabály?

Ennek kapcsán kérdezem, hogy van-e arra szabály, hogyan kell toldalékolni a speciális (magyarban nem létező) magánhangzóra végződő idegen tulajdonneveket? (OH-ban nem találtam.) --Hkoala 2011. július 27., 13:08 (CEST)

Nem igazán értem, hogy mi ezzel a probléma... A Societàban az à-t kiejtjük, nagyjából a magyar á-nak megfelelő hanggal... ahogy a cikkben van, úgy jó. De ha megmondod, hogy mi a konkrét gondod vele, akkor többre mehetünk... - Gaja  ✉ 2011. július 27., 23:05 (CEST)

Konkrétan az, ami a linkben látható: Societàban vagy Societában? --Hkoala 2011. július 28., 07:40 (CEST)

Én is ammondó vagyok, hogy a lenti linkben Bennó igazat beszél (mint mindig, természetesen)... - Gaja  ✉ 2011. július 28., 08:47 (CEST)

Jobb híján ez lehet az irányadó. --Pagony^foxhole 2011. július 27., 23:08 (CEST)

No igen, az azért viszont nem könnyű, ha meg akarjuk állapítani ilyenkor a ejtést, a toldalékolás hangrendjéhez illeszkedni akarva. Bennó^fogadó 2011. augusztus 2., 00:25 (CEST)

Kell e redir?

Üdv!

A Sablon:Szerémségi körzet települései -ban található hiányzó települések legnagyobb részének nincs hivatalos magyar neve. És a pl.: Salaš Noćajski, Šašinci, Šišatovac, Šuljam stb. településekhez kell e csinálni olyan átirányító oldalt aminek a neve csak ASCII karakterekből áll. pl. A Šašinci -hez kell e Sasinci;

Karađorđevo-hoz Karadjordjevo, Karagyorgyevo stb.

He.henrik ^vita 2011. július 29., 17:07 (CEST)

Szerintem, jó lenne, mert különben nagyon nehéz a keresés az olvasók számára. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 29., 19:49 (CEST)

Szerintem is kell; sőt, be is írnám a WP:NÉV-be és a WP:REDIR-be. --Hkoala 2011. július 29., 19:55 (CEST)

Ok. köszönöm a válaszokat.

He.henrik ^vita 2011. július 29., 20:24 (CEST)

A kereső szempontjából felesleges, mert redir nélkül is hozza az ékezetes alakot. Szerintem nem kell. – Bean49 ^vita 2011. augusztus 1., 18:18 (CEST)

Én is tapasztaltam, hogy a keresőnek, ami éppen jól működik nem kell. De ha nem, akkor lehet hogy kell. Viszont a szerkesztőkre is gondoljunk szegényekre, akik linkeket csinálnak. Azért valahol nagy kibaszás, hogy olyan karaktereket kell előcsalni, amelyek nincsenek a klaviatúrán. Ilyenkor, cikkíráskor majd a cikk móresre tanítja az író-olvasót. Nem ám Karagyorgyevics hanem Karađorđević. Ezt mondjuk éppen még a kereső sem tudja. Tartalmi vitákban sokszor teljesen szétfolynak a határok, a formaiakban pedig nagyon dogmatikus a mai wikipédia. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. augusztus 1., 19:05 (CEST)

Szerintem az ilyen fiktív átirányítások pont, hogy megtévesztőek, mert azt sugallhatják, hogy így is helyes, úgy is helyes, pedig a legtöbbször teljesen különböző betűkről van szó. – Bean49 ^vita 2011. augusztus 2., 02:18 (CEST)

+1 -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 2., 13:16 (CEST)

Ezért kell a cikkben leírni, hogy az átirányított alakok helytelenek. Vagy csak a helyes alakot beleírni... Szerintem. - Gaja  ✉ 2011. augusztus 2., 14:06 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Nem hiszem, hogy megtévesztő lenne. Például ha már Karađorđevićnél tartunk évszázadokon keresztül úgy írtuk, hogy Karagyorgyevics. A cikkek is teli vannak Karagyorgyeviccsel. A kereső pedig ezt nem tudja, mert nem szimplán diakritikus jelben különböznek. Egyébként meg épp olyan helyes, mint a Karađorđević, csak egy legeslegújabb kori mánia, hogy semmit sem magyarítunk, mert nekünk fontos minden nép saját írásmódja. (Bár hogy minek, azt nem tudom, mert minden egyes nyelv gátlás nélkül fordítja a saját módjára az összes nevet, kivéve a magyart.) Ebben tehát semmi megtévesztés nincs, egyébként is a cikkcím, amire az átirányítás átvisz, megmutatja az éppen helyesnek tartott formát. LA^pankuš→ 2011. augusztus 2., 14:09 (CEST)

Ez inkább az átírás esete, mint az ékezetek elhagyása. Vannak ritka estek, amikor indokolt redirt létrehozni, de automatikusan legyártani az ékezetek nélküli alakot, továbbra is úgy gondolom, hogy felesleges, és ami rosszabb, megtévesztő (az, hogy a cikkben csak a helyes alak van, az sajnos, nem bizonyosság, és felsorolni sem kéne az összes lehetséges rossz alakot). – Bean49 ^vita 2011. augusztus 2., 14:38 (CEST)

Linux vagy linux?

Gyimhu szerkesztőtársunk létrehozta a Kategória:Debiant használó wikipédisták nevű kategóriát. A létrehozáskor ezt írta a szerkesztési összefoglalóban: „Mindazok, akik Debián Linuxszal dolgoznak.”

Mivel feltűnt a különbség, rákérdeztem, hogy nem nagybetűvel kéne-e írni a Linuxot. Ebből egy kisebb beszélgetés alakult ki kettőnk között, de konkrétan nem jutottunk sehova. Mint kiderült Gyimhu a Kategória:Ubuntu linuxot használó wikipédisták alapján hozta létre a kategóriát.

A tulajdonképpeni kérdés (szerintem) az, hogy ebben az esetben a Linux/linux tulajdonnév, avagy köznév?

Előre is köszönjük a válaszokat! Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. július 30., 22:59 (CEST)

Az OH szerint egyértelműen nagybetűs. Azért jó az OH, mert elég gazdag a modern informatikai korpusza is. Igaz, fölötte a Linusra csak Paulingot hozza példának, Torvaldsot nem. :-) A userboxok névadásában pedig még az átlagosnál is trehányabbak a kedves szerkesztőtársak, sajnos. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 31., 15:37 (CEST)

Köszönöm a választ. Gondolom, akkor át kéne a két kategóriát nevezni... Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. július 31., 15:40 (CEST)

Hmm. Mi volna, ha így írnánk: microsoft windowst Használó Felhasználók? Ha már úgy nevezik, hogy Pici Puha... MZ/X ^vita 2011. augusztus 1., 15:41 (CEST)

HF: igen, de kategóriát nem lehet átnevezni, csak újat létrehozni és a régit kukázni. Ha szerencsénk van, akkor a kategóriába valamilyen userbox sorolja be a tagokat, és akkor elég azt átjavítani, nem kell egyenként módosítani a lapokat. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 2., 07:47 (CEST)

Az Ubuntunál tudom, hogy a userbox kategorizál. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 2., 13:15 (CEST)

Igen, azt tudtam, hogy nem túl egyszerű dolog. Azért tettem a mondat végére a három pontot. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. augusztus 2., 07:53 (CEST)

Lengyel hercegnők atyai vezetékneve

• Opaliński Katalin lengyel királyné, Katarzyna Opalińska, apja neve Opaliński gróf.
• Leszczyńska Mária francia királyné, Maria Leszczyńska, apja neve Leszczyński Szaniszló.
• Sobieski (Sobieska) Terézia bajor fejedelemné, Teresa Kunegunda Sobieska; (II. Miksa Emánuel felesége), apja Sobieski János (ez még nyitott, most keresem a megoldást).

A lengyel női nevek -a végződést kívánnak. Mit kíván a magyar névforma? Leszczynska Mária teljesen bevett névforma, csak így használják. Hajlanék a többinél is az -a-ra. Véleményeket köszönettel. Akela ^vita 2011. augusztus 2., 19:32 (CEST)

•  támogatom -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 2., 23:34 (CEST)

III. Pipin frank király… vagy Pippin?

Hidaspal korábban átnevezte Pipinre, én most az egységesség kedvéért végigjavítottam, de most látom, hogy az OH. a szó belsejében két p-vel írja (Kis Pippin). Mi legyen? Felülbírálják-e Hidaspal forrásai az OH.-t? Ádám ✉ 2011. augusztus 2., 21:48 (CEST)

A szakirodalom változatos ebben a kérdésben. Van Pipin és Pippin is, de az előbbi összehasonlíthatatlanul gyakoribb. LA^pankuš→ 2011. augusztus 2., 21:55 (CEST)

Mindezen túl ez nehéz ügy. Ha az ember abból indul ki, hogy ez egy germán név, akkor a germánok szokását kellene követni. A németek egyértelműen pp-vel írják. A hollandok, akik nyelvileg igazán a frankok utódai, p-vel. A másik a latin hagyomány lenne (Pipinus vagy Pippinus), de ez is vegyes. De ha az OH előírása tényleg pp, akkor ez egyre gyakoribb lesz. Amúgy a debreceni egyetemen a pp vezet 4:1-re, az ELTE-n 5:4-re a p. A .de domain-ben 4:1 a pp-nek, Heidelbergben 3:1. A bőven ezredforduló előtt kiadott nagy lélegzetű könyveim (Angenendt, Bloch munkáinak fordítása) p-vel hozza, de a debreceni Papp Károly Nagy Károlyról szóló kisebb könyve pp-vel. Mindegy, passz, felőlem mehet a pp. Most minden p-vel van, leginkább ezért javítottam. Az OH úgyis erre hajtja a dolgokat. De akkor egy bot-nak kellene végigmenni az összes előforduláson, mindegyik Pippin cikkein és az összes hivatkozáson. A cikkeket persze át lehet nevezni kézzel is, de akkor minden Pipin-ről történő átirányításban bele kell tenni a "rosszredir-auto" sablont, szerintem. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. augusztus 3., 00:43 (CEST)

Jeszenszky Bélák

Nem kellene e egy egyértelműsítést felállítani Flipper Öcsi és a királyi kamarás között? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 27., 23:54 (CEST)

Szerintem inkább a t. kamarás úr nevezetességét kéne megvizsgálni. – Winston ^vita 2011. június 28., 07:18 (CEST)

 megjegyzés Most akkor miért is került megoldva sablon erre a szakaszra??? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 28., 14:54 (CEST)

ezért, de beírhatod ezt is ezt Tambo ^vita 2011. június 28., 15:01 (CEST)

Jó kérdés mondjuk, hogy miért van – egymással nem túl konvekvens – külön Jeszenszky egyértlap és lap magáról a családról (ugyanazokat kellene tartalmaznia), illetve ezen túl az azonos keresztnevű családtagok között is bőven lenne rendbetennivaló az egyértelműsítések körül. Fenntartom, hogy pl a Béláknál nem jó a jelenlegi megoldás. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 28., 15:27 (CEST)

Akkor függőben. Csak azt nem értem, miért kell az egyik sablont belül aláírni, a másikat meg külön. Én is fenntartom, hogy nem jó a jelenlegi megoldás. Tambo ^vita 2011. június 28., 15:43 (CEST)

Miért kéne külön? Mindkettő működik így: {{megoldva|~~~~}}^(?), {{függőben|~~~~}}^(?) – Winston ^vita 2011. június 29., 10:39 (CEST)

Arkhimédész

Feltűnt, hogy nevét a Wikipédia különböző cikkeiben többféleképpen írják. Nem lenne kedve valakinek rendet vágni köztük? Az átirányítások is hiányoznak. Ezeket a névváltozatokat találta meg nálunk a gugli: Archimedes, Archimédesz, Archimédész, Archimedés, Arkhimedész, Arkhimédesz, Arkhimédész. Ezen a ponton eluntam, de lehet hogy van még más is.  Karmela posta 2011. június 29., 23:47 (CEST)

Atyaég! Hét féle hivatkozás és nincsenek redirek?? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 30., 00:13 (CEST)

Ez olyan kettősség, mint a Püthagorasz versus Pitagorasz-tétel. Az OH. például tudni véli, hogy az archimedesi csavar speckó így. Ez gondolom a spirális. :) Ami biztos, az az Arkhimédész. Próbálok kommentál:

• Archimedes (latinos); nem helyteleníthető
• Archimédesz (magyaros1); nem helyteleníthető
• Archimédész (magyaros2); szintén nem helytl.
• Archimedés (furcsa áltudományos); helytl.
• Arkhimedész (szintén furcsa rövidülés) helytl.
• Arkhimédesz (szintén majdnem jó, helytl.

Csinálok redirek. :) Bennó^fogadó 2011. június 30., 10:22 (CEST)

Egy csomó helyen nincs is belső link a nevének ilyen-olyan formájú említésekor. Gondolom bottal érdemes nekiesni. Talán felvállalja egy botgazda ebből a kérésből is, és nem kell új szálat nyitni a WP:BÜn? (Ha felvállalod, szedd ki kérlek a nyitott sablont a szakasz elejéről!)

 Karmela posta 2011. július 1., 07:37 (CEST)

A "nyitott" sablont levettem, mert az egy tudakozós sablon, idegen a kocsmafaltól, és inadekvát is ("ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide" → a tudakozóban nyit szakaszt). Szerintem ha letisztult a dolog, akkor érdemes egy pontosabb specifikációval áttenni a BÜ-re, mert ott szépen ki tudja várni, amíg valaki megoldja, és nem archiválódik itt, illetve foglalja a helyet. Mindegyik téma ott parkoljon, ahol esélye van megoldódni. Ez egy megoldható feladat, de nekem pl. nincs néhány napon belüli kapacitásom rá, amíg fut a helyesírási nagyjavítás. Feltétlenül megemlítendő, hogy az archimedesi spirált valóban így szokták írni, a csavar meg talán a vízemelő csavart jelenti (sok mindent épített ám ez a fickó, matematikai alakzatokat, tételeket, gépeket és anekdotákat). Ezzel szemben egzisztál egy Archimedészi testek szócikkünk is, ami viszont sürgősen átnevezendő (valószínűleg a spirál/csavar mintájára lenne logikus?). Érdekes módon a Bronstejn az arkhimédeszi spirál alakot használja, magyarosabb átírásban. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 1., 09:00 (CEST)

Most látom, a mondott cikket Hidaspal tegnap már átnevezte Arkhimédészi testekre, csak a kereső még így adta ki. Így viszont felmerül a kérdés, hogy miben tér el a test a csavartól. Szerintem az se lenne hiba, ha itt az OH-tól eltérve egységesen a görögös átírást használnánk (pont csavaros szócikkünk nincs is, a spirál meg nincs benne az OH-ban és a testek sem :-P). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 1., 09:04 (CEST)

Arkhimédésznél végül is nem olyan nagy a különbség, de én is Pitagorasz-tételt mondok, amit Püthagorasz talált ki, vagy tett közhírré. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 1., 11:45 (CEST)

A spirált is átneveztem még ugyanakkor. Én sem ellenezném, ha következetesen a népszerű görög átírást alkalmaznánk minden esetben, a Püthagorasz-tétel esetén is. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 1., 14:00 (CEST)

 kérdés Ez függő még? Megoldottnak látszik a szakasz... -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. július 24., 20:39 (CEST)

Ezek a hangok nincsenek meg a magyar nyelvben. Pythagorasz nevében üpszilon van, ezt ü-vel, vagy y-nal írjuk át. Archimédesz nevében khi betű van, ezt mindig ch-val írjuk át magyarra. Hogy az étákkal mit csináljunk, azt nem tudom (sokszor í-nek hangzik, pl. Σωματιδιακή φυσική birtokos eset). MZ/X ^vita 2011. augusztus 3., 21:40 (CEST)

Az étákat a magyaros átírás szerint mindig é-nek írjuk, sosem e-nek. A khí-t pedig csakis kh-nak írjuk, ch-nak sohasem; csakis a latinos átírás szerint (ld. pl. Plutarkhosz). ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. augusztus 3., 21:47 (CEST)

A khít csak az ún. tudományosban írjuk át ch-val, egyébként kh-val. Tessék aWP:GÖRÖG alapján tájékozódni, ott tisztességesen el van magyarázva. Amúgy a szakasz megoldottnak tekinthető. Bennó^fogadó 2011. augusztus 3., 21:48 (CEST)

Rétyi Nyír

A Rétyi Nyír című cikkel kapcsolatban kérdezem, hogy ennek nem kéne-e kisbetűsnek lenni? Ez tkp. Réty település nyíresének körzete, a cikk szerint Rétyi Nyír Természetvédelmi Terület (már ennek a csupa nagybetűje is problémásnak tűnik), de ha nem a természetvédelmi terület neveként, hanem jelzős főnévként áll, akkor szerintem mindkettő kicsi: rétyi nyír(es). LA^pankuš→ 2011. augusztus 2., 20:28 (CEST)

Mellé kéne tenni a természetvédelmi területet kicsivel, és akkor a tulajdonnévi értékű névelemek maradhatnak naggyal: Réti Nyír természetvédelmi terület. Bennó^fogadó 2011. augusztus 2., 20:45 (CEST)

Vagyis át kéne nevezni? Az is jónak tűnik. A szövegbeli előfordulás akkor nagybetűs marad? LA^pankuš→ 2011. augusztus 2., 20:50 (CEST)

Szerintem igen. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 2., 23:31 (CEST)

Igen, a természetvédelmi területek neve ebben úgy viselkedik, mint egyéb közigazgatási körzetek nevei. A tulajdonnévi névelem marad nagy, a típusjelölő kicsi. Bennó^fogadó 2011. augusztus 2., 23:43 (CEST)

Lásd pl. Ászár–Neszmélyi borvidék. Bennó^fogadó 2011. augusztus 2., 23:44 (CEST)

Akkó' már csak lektorálni kéne a művet. LA^pankuš→ 2011. augusztus 3., 12:34 (CEST)

paralell vagy parallel?

Melyik a helyes? A paralell (vagy parallel) óriás-műlesiklás kifejezéshez kellene. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 3., 08:33 (CEST)

Párhuzamos? – Malatinszky ^vita 2011. augusztus 3., 09:59 (CEST)

Alapvetően igen, de a versenyszám nevében nem fordítják. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 3., 10:10 (CEST)

Értem, és nagyon nem is akarok erősködni, de azért emlékeztetlek, hogy valamikor a szögletet is kornernek hívtuk. Van erre valami kompetens grémium, ami eldönti, hogy ezeket hogy kell hívni?– Malatinszky ^vita 2011. augusztus 3., 12:02 (CEST)

Jó kérdés. Jobban utánajárva viszont látom, hogy sok helyen mégis párhuzamos óriás-műlesiklásként hivatkozzák, így elbizonytalanodtam... -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 3., 12:19 (CEST)

parallel --Paxfax ^vita 2011. augusztus 3., 10:04 (CEST)

A paralell biztosan nem helyes, ilyen alak nem létezik. A paralel és parallel alakok viszont mindketten helyesek (tudomásom szerint): az egyik régies és általánosan használt, a másik az új szabályzás szerinti. Az 1983-as Idegen Szavak szótára paralel-nek írja. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. augusztus 3., 12:24 (CEST)

Így van, az OH is egyenrangúként kezeli őket. Regasterios ^vita 2011. augusztus 3., 12:27 (CEST)

Mindkét helyesírási szótár megengedi mindkettőt, de első helyen a parallelt hozzák. --Pagony^foxhole 2011. augusztus 3., 12:31 (CEST)

Máris korrigálom magam: mindkettőt hozzák, abszolúte csereszabatosak. --Pagony^foxhole 2011. augusztus 3., 12:33 (CEST)

Mindenesetre a Parallelogramma szócikkünk átirányít a Paralelogramma lapra, és a Parallelepipedon is átirányít arra, hogy Paralelepipedon. – Malatinszky ^vita 2011. augusztus 3., 13:22 (CEST)

Szent György Ábrány

id. Ábrányi Emil szülőhelyét a régebbi források kétféle alakban is írják: Szentgyörgyábrány és Szent-György-Ábrány. Azt az alakot szeretném elfogadni, ami a költő idejében hivatalosnak számított. Sajnos a komolyabb források sem egyértelműek: Szinnyei nagyon következetesen kötőjellel írja, a pallasz is, a katlex egybe, és a helytörténeti honlapok többsége is egybeírja. Melyik a helyes alak, hogyan lehetne eldönteni? ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. augusztus 3., 13:34 (CEST)

Abban az időben az összetett településneveket kötőjellel írták. Budakalász = Buda-Kaláz, Szentendre = Szent-Endre. Pilisszentkereszt = Pilis-Szent-Kereszt. Én ezeket ismerem, úgyhogy a kötőjelesre tennék, ha fogadni kéne. LA^pankuš→ 2011. augusztus 3., 13:38 (CEST)

Kösz a választ. Egyelőre átírom kötőjelesre, aztán felteszem a vitalapon egy todo-listára. Akit érint, és megkérdőjelezhetetlen bizonyítékkal rendelkezik, nemcsak ott jelentkezhet, de nagyon kérem is, hogy jelentkezzen. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. augusztus 3., 14:11 (CEST)

Én pedig azt tapasztaltam, hogy abban az időben messze nem volt olyan egységes a helyesírás, különösen a tulajdonnevek területén, mint manapság (sőt, még a XIX. század végén sem); igen gyakori, hogy ugyanaz a név hol így, hol úgy bukkan fel, tehát lehet többféle alak egyszerre is helyes (ha korhűen nézed). Ne feledjük, csak 1832-ban jelent meg az első magyar helyesírási szabályzat, még szótári rész nélkül. Arra viszont bombabiztos forrásom van, hogy ez egyáltalán nem szabályozta a földrajzi nevek írását. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 3., 17:07 (CEST)

Lenne egy kérésem: ha van kedved hozzá, nézd át a Vita:Ábrányi Emil, id. vitalap - nem túl hosszú - idevágó részét, és ha ennek alapján van valami javaslatod a helységnév célszerű írásmódra (mert helyesről ezek szerint nem nagyon tudunk beszélni), akkor írd le. Érdekes probléma ez, és nem ártana rá valami útmutatót kidolgozni (ez már nem csak neked szól, hanem úgy általában, aki kedvet érez hozzá). ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. augusztus 3., 18:03 (CEST)

WP:NÉV

A WP:NÉV történelmi személyekre vonatkozó része egyrészt elavult, másrészt hiányos. Alább szeretném, ha két dolog tisztázódna. A végén az elnevezési irányelv módosítását mindenképp eszközölni kell.

Uralkodók sorszám nélkül

Kissé kezd már elegem lenni abból, hogy minden egységesítési kísérletnek keresztbe tesz valaki. Szeretném, ha végre egyszer s mindenkorra leszögeznénk, hogy kell-e azoknál az uralkodóknál az első sorszám, akikből nem volt több. Szerintem felesleges, sőt megtévesztő. Ez alól csak azok kivételek, akik maguk felvették és szándékosan használták az első sorszámot, mint például I. Ferenc József, aki ezzel hangsúlyozta, hogy nem II. Ferenc, hanem I. Ferencjózsef, hasonlatosan Lajos Fülöphöz, stb.

Olyan állásfoglalást szeretnék végre látni, amit akár az irányelvekbe is be lehet vezetni, hogy elkerüljük a hasonló esetek felesleges és időt rabló vitáit. A félreértések elkerülése végett: ha többség azt mondja, hogy legyen sorszám, én leszek az első, aki végigmegy a sorszámtalanokon felcímkézni. Csak rendet és egyértelműséget szeretnék végre ebben. Hozzáteszem persze, hogy ellenemre lenne. Elég bénán nézne makedónia utolsó királya I. Perszeuszként. De ha kell, lesz I. Gilgames is.

A konkrét probléma: Rupert német király és Hedvig lengyel királynő. LA^pankuš→ 2011. április 9., 21:11 (CEST)

 támogatom LA^pankuš→ 2011. április 10., 09:24 (CEST)

 támogatom Egyetértek Andrással. – Mathae Fórum 2011. április 9., 22:18 (CEST)

 támogatom Úgyszintén egyetértek. Felesleges sorszámot írni egyedüli olyan nevű uralkodó esetében, kivéve különleges esetekben (pl. Ferenc József). – Laci.d ^vita 2011. április 9., 22:23 (CEST)

 támogatom Egyetértek. Már csak azért is, mert a magyar királyoknál maradva, rengeteg könyv, rengeteg kronológiáját olvastam már és egyikben sem szerepel Imre I. Imreként, vagy Kálmán I. Kálmánként. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. április 10., 09:31 (CEST)

 támogatom P/c ^vita 2011. április 10., 10:03 (CEST)

 támogatom --Hkoala 2011. április 10., 10:10 (CEST)

 támogatom Egyetértek fenti logikus megközelítéssel.Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. április 10., 11:53 (CEST)

 támogatom Egyetértek, nem is értem, miért lehet ez probléma.  … szalax ^vita 2011. április 10., 12:52 (CEST)

 támogatom – Crimea^vita 2011. április 10., 12:57 (CEST)

 támogatom OsvátA ^Palackposta 2011. április 10., 14:33 (CEST)

 támogatom Ogodej ^vitalap 2011. április 10., 20:00 (CEST)

 támogatom Logikus. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. április 10., 21:01 (CEST)

 támogatom Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 01:19 (CEST)

Uralkodók és történelmi személyek elnevezése általában

A másik kérdés apropója Árpád-házi Kálmán halicsi király. Ennek a cikknek Kálmán halicsi király címűnek kéne lenni már alapból, hiszen egyetlen uralkodóhoz sem teszünk családnevet (nincs Tudor VIII. Henrik és Habsburg II. József, az egyetlen kivétel Aba Sámuel, bár én az ellen is tiltakoztam volt). Ha azonban a német-római császár Habsburgok meg Zsigmond (stb) kapcsán megállapodtunk abban, hogy a magyar történelemben játszott szerepük az elsődleges, ezért magyar királyként szerepelnek a továbbiakban, felmerül, hogy halicsi királyként vagy árpádházi magyar hercegként kell-e megnevezni. Ez egy elég kivételes eset, de az irányelvben esetleg lehetne rögzíteni a magyar nézőpont elsődlegességét. Ellenkező esetben a német-római császárokkal kapcsolatban meg kéne erősíteni, hogy továbbra is legyenek-e magyar királyok. LA^pankuš→ 2011. április 10., 00:40 (CEST)

Szerintem nem kell oda a ház megnevezése, a cikkből elég kiderülnie, hogy honnan származik. Végül is ő sem különb, mint más külföldi uralkodók. Ami pedig a többit illeti: a magyar királyi titulus elsődlegességet nem csak a német-római császárok, hanem általában, az összes perszonáluniós uralkodó kapcsán kéne megfogalmazni. – Mathae Fórum 2011. április 10., 14:30 (CEST)

Igen. A dinasztia (vagy a származási ország) bevonását a névbe vezetéknévszerűen királynék esetében vettük szokásba, mert ott az azonos keresztnevű uralkodónékat jól segít megkülönböztetni, lásd pl. Ausztriai Anna francia királyné. Uralkodók esetében ennek sok értelme nincs. Sorszámozásügyben egyetértenék LA levezetésével, logikusnak tűnik. A kivételeket viszont célszerű magukban az érintett szócikkekben elmagyarázni, rögtön a név után egy lábjegyzetben, ez a legkényelmesebb megoldás, és segít elkerülni, hogy a kapcsolódó viták hetente újrakezdődjenek. Bennó^fogadó 2011. április 10., 14:36 (CEST)

Uralkodók esetében nyilvánvalóan nincs értelme a vezetéknév feltüntetésének a szócikk címében. Általában véve pedig a legmagasabb rangú címükkel kell őket a szócikkcímben szerepeltetni, ez alól (ha jól tudom) egyetlen kivétel van, mégpedig az, ha az illető uralkodó egyben magyar király is, mert olyankor ez utóbbi címmel szerepeltetjük. Előbbiek alapján a fenti konkrét példában a helyes szócikkcím a Kálmán halicsi király lenne – szerintem. Úgy tudom, hogy felmerült a Kálmán magyar királyi herceg vagy Kálmán herceg alak, ami természetesen a szócikkben megemlítendő, de szócikkcímként a fentiek folytán ellent mondana az egységnek. --Joey ^{üzenj nekem} 2011. április 10., 20:40 (CEST)

Rendben, ez eddig elég egyöntetű véleménynek tűnik. Várok még egy kicsit vele, de azért sejtem a végét. Szerencsére – mint fentebb említettem, elég kivételes eset, hogy egy Magyarországon (vagy részein) nem uralkodó személy máshol, más államban lett uralkodó. LA^pankuš→ 2011. április 10., 20:58 (CEST)

Úgy tűnik, ide tartozik az Anjou András nápolyi király lap is. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 01:51 (CEST)

Valóban, András nápolyi király lenne a helyes. --Joey ^{üzenj nekem} 2011. április 11., 18:09 (CEST)

A cikket én írtam Kálmán herceg címen, csak a közelmúltban Peadar nekiesett nagybaltával. Ez a cím tehát nem "felmerült", hanem a cikk eredeti címe volt néhány nappal ezelőttig. Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy az "Árpád-házi" nem vezetéknév, nem családnév (még abban az értelemben sem, mint a Tudor), és nem is értem, hogy merült fel bárkiben is, akinek lövése van a középkori magyar történelemről, hogy ilyenként próbálja értelmezni. Kálmánnak nincs családneve. Az Árpád-házi egy jelző, amely nem állandó része a névnek, és ilyenképpen nincs is okunk a cikkek címében feltüntetni. A kivétel talán egyedül Árpád-házi Szent Erzsébet, akit a köznyelvben és a könyvekben igen gyakran így szokta emlegetni megkülönböztetésül más szentektől, de még ő is Szent Erzsébet címen szerepel nálunk. Az, hogy a címben semmi helye az Árpád-házinak (és magában a cikkben sincs semmi helye a név előtt, mintha vezetéknév volna), evidens.

A másik kérdés a rang. Először is, a Magyarországon viselt rang a magyar történelem szempontjából elsődleges. Jó példa erre Zsigmond magyar király esete, aki német-római császár is volt, és mégsem az szerepel a cikk címében (szerencsére!), pedig a császári rang magasabb a királyinál. A másik releváns példa Báthory István, aki lengyel király is volt, és mégsem Báthory István lengyel király a cikkének a címe. Az ő esete még jobban is párhuzamba állítható Kálmánéval. Másrészt Kálmán, mint a cikkből ki is derül, gyerekkorában és rövid ideig töltötte be a posztot, amíg az oroszok el nem távolították. Idézet a cikkből: "A gyermek Kálmán királysága csak két évig tartott: 1219-ben az ellene fellépő oroszok fogságba ejtették. Névleges címét azonban megtartotta, és egészen haláláig királyként emlegették őt." Valóban ez lenne az ő elsődleges rangja és szerepe a magyar történelemben? Nyilvánvaló, hogy gyermekként sem királykodott aktívan. Az ő életében a magyar hercegi rang sokkal fontosabb, és a magyar történelem szempontjából is nagyobb jelentőséggel bír, hogy volt egy herceg, aki a muhi csatában megpróbálta megállítani a mongolokat, amíg a többi nemes részegen fetrengett, mint hogy két évig volt egy névleges halicsi királyunk. És a Béla királyhoz való viszonya is igen fontos, mivel az Árpádoknál ez mindig kardinális kérdés volt, és ez pedig hercegi minőségében írható le. Én ezért amellett vagyok, hogy az egész életen át tartó, releváns, magyar vonatkozású rangja legyen elsődleges a két éven át tartó, kisebb jelentőségű, nem magyar ranggal szemben a cikk címében.

Mindent összevetve nem azért írtam a cikket Kálmán herceg címen, mert jobb nem jutott eszembe, hanem mert a fentiek alapján ezt tartom helyesnek. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. április 11., 13:12 (CEST)

Én is a Kálmán herceg címhez térnék vissza, a magyar szakirodalomban is ez szerepel. Az eddigiekhez hozzátéve Benyovszky Móric sem Móric madagaszkári király vagy Benyovszky-házi Móric madagaszkári király néven szerepel. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 14:04 (CEST)

Ne használjunk rossz példákat. Mindenki a legfontosabb és legnagyobb rangján szerepel. Móric madagaszkári uralma komolytalan dolog volt. Ellenben ha egy valóban működő állam valódi uralkodójává tették volna meg, nyilván akként is emlékeznénk meg róla. Báthory István jó kérdés (amúgy István lengyel király lenne a forma, nem az, amit Bin fentebb írt, és erről nem is ártana redir), erősen határeset. Bennó^fogadó 2011. április 11., 14:15 (CEST)

Így van, a redir minimum szükséges! --Joey ^{üzenj nekem} 2011. április 11., 18:09 (CEST)

Ezeket is vissza kellene nevezni: Árpád-házi Dávid magyar királyi herceg, Árpád-házi Béla magyar királyi herceg. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 14:33 (CEST)

Természetesen az Árpád-házi elhagyandó a címből, Bélánál a lentebbi példa szerinti átnevezés kell, valamint szükséges egy Béla magyar királyi herceg (egyértelműsítő lap) is. Ezen kívül az {{Árpád-ház}} sablonból is hiányzik ez a Béla. --Joey ^{üzenj nekem} 2011. április 11., 18:09 (CEST)

Lásd: Béla magyar királyi herceg (1243–1269). Ennek alapján. LA^pankuš→ 2011. április 11., 15:11 (CEST)

Nekem egyébként a magyar királyi herceg megjelöléssel is gondom van. Ez a fogalom a Habsburgok idején jelent meg a magyar köztudatban, korábban a herceg (dux) Magyarországon eleve azt jelentette, hogy a királyi család tagja. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 14:38 (CEST)

Ellentmondanék. A magyar dukátus elég speciális intézmény volt - persze, királyi sarjak voltak a duxok, de nem minden herceg volt dux. – Mathae Fórum 2011. április 11., 14:46 (CEST)

Én egy kicsit megfordítanám: a dukátusokat duxok irányították, ezért lett dukátus. Akinek nem volt önálló territóriuma, attól még dux lehetett. Sőt, a gyulafehérvári ispánt 1111-ben Mercurius princeps Ultrasilvanusnak nevezték, vagyis hercegnek, aki nem a királyi család tagja, de volt egy (majdnem) hercegsége. LA^pankuš→ 2011. április 11., 15:06 (CEST)

Nem erről van szó, de akkor éppen és nem ennek ellenére királyi herceg még kevésbé volt. Ha meg dux volt, akkor sem királyi dux. Így kell a vitát csócsává precízkedni. Mindjárt átnevezem őket királyi főduxra. A királyi jelzővel van gondom. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 15:05 (CEST)

Igen, ha valaki nagyon precízen akarja megfeleltetni egymásnak egy az egyben a magyar és latin szavakat, akkor nem fog sikerülni. :-) Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 15:12 (CEST)

"Móric madagaszkári uralma komolytalan dolog volt." Kálmán halicsi uralma sem volt túl komoly, jelentős pedig még kevésbé (akár a magyar, akár a halicsi történelemben elfoglalt helyét nézzük). Miért is rosszak a példák? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. április 11., 16:51 (CEST)

Móricé annyival komolyabb volt, hogy őt a madagaszkáriak akarták, míg Kálmánt a halicsiak nem. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 11., 17:44 (CEST)

Meg hát a királyság komolyságához az is hozzájárul, ha valaki uralkodásra képes felnőtt ember. :-D Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. április 11., 17:53 (CEST)

A királyság komolyságához az járul hozzá, hogy valaki hivatalosan király-e. III. László magyar király is király volt, még ha ötévesen meg is halt szegény… Alensha 2011. április 11., 19:03 (CEST)

Vagy említhetnénk I. János francia királyt, aki öt napig élt és uralkodott. A legitimitás számít, a kor és népszerűség nem. – Mathae Fórum 2011. április 12., 19:34 (CEST)

 kérdés Nem kellene e végrehajtani az ebben a szakaszban összegyűlt átnevezendőket? --Joey ^{üzenj nekem} 2011. május 13., 19:58 (CEST)

Szerintem bátran. Bennó^fogadó 2011. május 13., 20:56 (CEST)

Igen. Vártam vele, de már nincs értelme tovább várni. LA^pankuš→ 2011. május 13., 20:57 (CEST)

Az átnevezések megtörténtek már régen, függő e még ez a szakasz? Megállapítható e a fentiekben olyan tartalom, ami átvezetendő a (fentebb hiányosnak mondott) irányelvben? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 18., 13:10 (CEST)

Még függő, egyelőre nem összegeztem és az irányelvet nem módosítottam. Nemsokára megteszem, most már jó ideje nem érkezett új vélemény, és azt a következtetést vontam le, hogy külön szavazást nem kell kiírni, mert egyértelmű a támogatottsága. Az irányelvmódosítás után még itt akarom meghirdetni a változást, hogy együtt archiválódjon. LA^pankuš→ 2011. június 18., 13:13 (CEST)

Konklúzió az uralkodók és történelmi személyek elnevezése általában

Újabb másfél hónap eltelt, mi a fejlemény? Nagyon le kellene már zárni, és összegezni ezt a megbeszélést (és a WP:KF-JAV-on lévő párját is egyúttal!), szükség lenne az érvényes irányelvre! -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 1., 15:32 (CEST)

Én valami olyasmit látok, hogy

1. uralkodók esetén a címbe nem teszünk dinasztia- vagy családnevet, ha uralkodóként van megjelölve (kivéve pl. Báthory István).
2. ha az illető személynevűből csak egy uralkodó volt, akkor nem számozzuk, kivéve ha forrás kifejezetten bizonyítja, hogy ő számozta magát, mint első ezen a néven.
3. uralkodó feleségénél használjuk a családnevet – ez helyettesíti a nemlétező számozást.
4. ha magyar herceg, fejedelem valahol király is volt, akkor ezt a címet akkor nem tüntetjük, fel, ha más néven ismertebb vagy szokásosabb (pl. Báthory István, Álmos herceg) - ez természetesen meglehetősen szubjektív

Nem alakult ki álláspont, de én a királyi hercegek esetén azt javasolom, hogy

1. ha van saját címe, aminek a hercege, akkor használjuk ezt a Károly walesi herceg mintájára
2. ha nincs, akkor az illető ország hercegének nevezzük, azaz Joakim dán herceg, Miklós dán herceg, Félix dán herceg és nem Valdemár dán királyi herceg,
3. trónörökös esetén, ha nincs saját speciális címe, mint a walesi hercegnek, akkor Frigyes dán koronaherceg és nem Frigyes dán királyi herceg – ez keletieknél éppúgy használható

Egyéb hercegegekről, grófokról, stb. esetleg egy újabb megbeszélés kellene, ennek a lezárása után. Pl. ahol a hercegeket számozzák, nekünk is kellene, szerintem a címben is, mondjuk az Estesházy hercegeket. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. augusztus 3., 22:05 (CEST)

Elsőre korrektnek tűnik az összegzés. A hercegekkel is egyetértek, királyi herceg megnevezés kerülendő. Az irányelvbe holnap bedolgozom, ha nem teszi meg addig valaki más. LA^pankuš→ 2011. augusztus 3., 22:11 (CEST)

Szerintem az uralkodó fia királyi herceg, a család többi férfitagja herceg (dettó a nőkre is). -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 3., 22:43 (CEST)

19. századi terminológiával. Amit nem lehet sem más népekre, sem a korábbi magyar történelemre vetíteni. LA^pankuš→ 2011. augusztus 3., 22:52 (CEST)

OK! Engedek Csak szülessen már végre meg ez az irányelv :) Elég fontos lenne szerintem. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 3., 23:17 (CEST)

Bedolgoztam. Tartottam tőle, hogy lesznek olyan dolgok, amik itt nem kerültek szóba, de ha már belekontárkodok, szükséges leírni. Szóval nézzétek meg, amit beírtam a WP:NÉV megfelelő szakaszába (történelmi nevek és titulusok) és nyugodtan szóljatok, ha valami nem lenne jó. LA^pankuš→ 2011. augusztus 4., 21:48 (CEST)

Le kellene írni végre a szokványt, hogy a több országban uralkodókat a legmagasabb szintű címükkel nevezzük el, kivéve ha az illető magyar király is volt, pl. Zsigmond. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 4., 22:36 (CEST)

Szerintem ezt is bátran bele lehetne venni. Bennó^fogadó 2011. augusztus 4., 22:48 (CEST)

Ez tkp. benne van: "Ha egy uralkodót több néven is ismerünk (pl. Magyarországon II. Jenő, Lengyelországban I. Jenő néven nevezik ugyanazt a királyt), akkor a magyar elnevezés alapján nevezzük el a szócikket, és abban megemlítjük a többi elnevezést.". Ez ezt is jelenti. De mindjárt konkretizálom egy-két szóval. LA^pankuš→ 2011. augusztus 4., 22:54 (CEST)

A szóban forgó mondatot átírtam: Ha egy uralkodót több néven is ismerünk (pl. Magyarországon Rudolf magyar király, a Német-római Birodalomban II. Rudolf német-római császár), akkor a legmagasabb címe alapján nevezzük el, kivéve, ha az alacsonyabb rangú cím a magyar uralkodói cím, ez esetben a magyar uralkodói név és cím alapján nevezzük el a szócikket, és abban megemlítjük a többi elnevezést.

Férfi 100 méteres síkfutás a 2004. évi nyári olimpiai játékokon

Az országok sablonjaival van gond. Aki ért hozzá vagy tudja a megoldást, kérem segítsen! A segítséget előre is köszönöm! Engusz ^vita 2011. augusztus 4., 04:26 (CEST)

Lásd a Férfi 100 méteres síkfutás a 2008. évi nyári olimpiai játékokon cikkben, amely pontosan alkalmazza az Olimpiaműhely döntése szerinti azon formai és tartalmi követelményeket, amelyeket minden olimpiai versenyszámcikk felépítésétől elvárunk az egységesség jegyében. Lásd még: Wikipédia:Olimpiaműhely/Irányelvek/Versenyszámcikkek formátuma. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 4., 05:00 (CEST)

GYSEV

Az OK, hogy a GYSEV csupa nagybetű, de ez igaz a mozdonynevekre/sorozatszámokra/pályaszámokra is? Pl.:

• GySEV IIs
• GySEV M 1–2

Mert ha nem, akkor ott lőttek a botos javításnak.

Ilyenek jönnek fel a képernyőmön (bocs, most színek nélkül):

>>> GySEV IIs <<<
-  | sorozatszám = GySEV IIs. osztály<br/>ACsEV IIs. osztály<br>SzCsV IIs. osztá
ly<br/>MÁV 273 sorozat
+  | sorozatszám = GYSEV IIs. osztály<br/>ACsEV IIs. osztály<br>SzCsV IIs. osztá
ly<br/>MÁV 273 sorozat
-  | pályaszám = GySEV IIs. 101-103<br/>''ACsEV 101-103<br/>SzCsV
 101-103<br/>MÁV 273,001-003''
+  | pályaszám = GYSEV IIs. 101-103<br/>''ACsEV 101-103<br/>SzCsV
 101-103<br/>MÁV 273,001-003''
- A '''GySEV IIs. osztályú''' mozdonyai szerkocsis  mellékvonali személyvonati [
[gőzmozdony]]ok voltak a [[Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút]]nál. [[1891]] és [[1894]
] között gyártották. Összesen három db készült a sorozatból.
+ A '''GYSEV IIs. osztályú''' mozdonyai szerkocsis  mellékvonali személyvonati [
[gőzmozdony]]ok voltak a [[Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút]]nál. [[1891]] és [[1894]
] között gyártották. Összesen három db készült a sorozatból.

>>> GySEV M 1-2 <<<
-  | sorozatszám = GySEV M 1-2<br>DSA 1-3<br>?ÁV 4-6
+  | sorozatszám = GYSEV M 1-2<br>DSA 1-3<br>?ÁV 4-6
-  | pályaszám = GySEV M 1-2<br>DSA 1-3<br>MÁV 4-6
+  | pályaszám = GYSEV M 1-2<br>DSA 1-3<br>MÁV 4-6
-  | selejtezés = GySEV: [[1953]]
+  | selejtezés = GYSEV: [[1953]]
-  | darabszám = GySEV : 2<br>DSA : 3<br>MÁV : 3 (DSA-tól)
+  | darabszám = GYSEV : 2<br>DSA : 3<br>MÁV : 3 (DSA-tól)
- A '''GySEV Ml-2''' psz. 1 A [[tengelyelrendezés]]ű benzin-mechanikus [[sínautó
busz]]a. Gyártotta : [[Ganz vállalatok|Ganz]], Budapest, [[1925]]. Ugyanilyen sí
nautóbuszt szerzett be a [[DSA]] is és''' 1-3''' pályaszámokon közlekedtette őke
t.
+ A '''GYSEV Ml-2''' psz. 1 A [[tengelyelrendezés]]ű benzin-mechanikus [[sínautó
busz]]a. Gyártotta : [[Ganz vállalatok|Ganz]], Budapest, [[1925]]. Ugyanilyen sí
nautóbuszt szerzett be a [[DSA]] is és''' 1-3''' pályaszámokon közlekedtette őke
t.

Ezeket is javítsam? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 1., 23:18 (CEST)

Igen, mindenhol. Ott is a cégnév szerepel, minden előfordulás javítandó. Bennó^fogadó 2011. augusztus 2., 00:21 (CEST)

Elvtársak, a helyzet fokozódik! Ugyanis a vasutasainknál erős német kötődés tapasztalható, és a német Wikipédia -- talán ezzel összefüggésben -- tele van GySEV-ekkel, a magyar pedig ezekre mutató hivatkozásokkal. A német wikiben is javítani kéne? Ilyen esetben melyik helyesírás számít? Végül is itt egy magyar tulajdonnév átmásolásáról van szó. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 2., 08:09 (CEST)

Hát ha rá tudod venni a nyemciket, okés. :) Nem tudom, hogyan állnak az átadó helyesíráshoz. Bennó^fogadó 2011. augusztus 2., 19:42 (CEST)

Én szoktam utazni gyesevvel, és határozottan úgy rémlik, hogy kocsikon, mozdonyokon a GySEV alakot gyakorta látni. --Pagony^foxhole 2011. augusztus 2., 19:45 (CEST)

Igen, az a társaság sajátságos tipográfiai megoldása (asszem egyszer már leveleztünk velük). Valamiért az y-t kicsivel írják. Az AkH.-princípium ez esetben teljesen világos: a betűszavak csupa-csupa nagybetűsek, a kétjegyű betűk is. Bennó^fogadó 2011. augusztus 2., 19:50 (CEST)

Én is így emlékszem. Régi vagonokon kis y van, GySEV, régebbi német rövidítés is ROeEE. [1], [2]. De úgy tűnik, új logó van, magyarban átálltak csupa nagybetűre GYSEV, német maradt ROeEE: [3]. Akela ^vita 2011. augusztus 2., 20:04 (CEST)

Igen, sőt a honlapjukon is immár következetesen nagybetűsen írják. Bennó^fogadó 2011. augusztus 2., 20:25 (CEST)

Ha már javítotok, kérlek titeket, legyetek még pontosabbak! Ne kelljen 2x is nekifogni. Amelyik típusból több mint egyet gyártottak, az GYSEV XY sorozat. Továbbá ügyeljetek a képek neveire, sok kicsi y-nal lettfeltöltve, azokat ne javítsátok! – B.Zsolt ^vita 2011. augusztus 4., 21:22 (CEST)

Ne haragudj, de a megjegyzésed első felét egyáltalán nem értem. Kérlek, pontosítsd, mire vonatkozik. Mi az, hogy még pontosabbak? Ha valahol hibás javítás történt, akkor írd be ide konkrétan, difflinkkel. A képek nevét természetesen soha nem javítom (kivéve, ha átneveztem a képet), számtalanszor leírtam már, hogy a javítás kézi ellenőrzéssel történik. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 6., 11:19 (CEST)

Best Writer/Artist

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Egy díj kategóriájának neve lenne, csak nem tudom, hogy magyarul hogy lenne helyesebb vagy szebb. A „legjobb író […] rajzoló”. Mi kerüljön az író és a rajzoló közé, aki egyetlen személy? Per, „és”, kiskötőjel, nagykötőjel, vessző? → Raziel ^szóbuborék 2011. augusztus 6., 09:09 (CEST)

kisköt.ő. Bennó^fogadó 2011. augusztus 6., 11:54 (CEST)

Köszönöm szépen :-) → Raziel ^szóbuborék 2011. augusztus 6., 17:11 (CEST)

Kínai születésű, de ukrán színekben versenyző sportoló nevének átírása

Ő az: http://www.sports-reference.com/olympics/athletes/ku/lei-kuo-1.html

Jól gondolom e, hogy mivel ő már ukrán, ezért a nevét a lapon is szereplő Лей Коу-ból kell átírni, vagyis nálunk Lej Kou lesz, nem pedig Lei Kuo? (Az o és az u is cserélődik!) -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. július 28., 19:28 (CEST)

Nos? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 1., 15:40 (CEST)

Nyilván nem tőlem várod a választ, de szerintem jól gondolod. :) Törtem a fejemet, vajon van-e hasonló példa, de nem ugrott be senki, akit alapul lehetne venni. Regasterios ^vita 2011. augusztus 2., 00:56 (CEST)

Hát igen, kínai asztaliteniszezőknél gyakran megesik, hogy más nemzet színeiben versenyeznek (adott esetben pl azért, mert nem férnek be a kínai válogatottba), de inkább latin betűs írást használó országok a jellemzően megcélzottak, ritka az, hogy egy másik nem latin betűs írást használó... -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 2., 01:46 (CEST)

Hát, ha senki többet harmadszor, akkor Лей Коу nálunk Lej Kou lesz :) Egyelőre 2 cikket érint. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 7., 18:33 (CEST)

Hamveder vs. hamvveder

Melyik a helyes? Kapcsolódó szócikk: Magyarország himnusza. Nekem a két v-s változat tűnik jónak, most egy anon átírta egy v-sre. LA^pankuš→ 2011. augusztus 6., 16:43 (CEST)

Szerintem a neten a MEK a leghitelesebb ebből a szempontból, s mivel itt két v-vel olvasható, visszavontam a szerkesztést. Regasterios ^vita 2011. augusztus 6., 16:56 (CEST)

Egyértelműen hamvveder, bár nem mindig veder formájú, ami hamvveder. Itt egy kunyhó vagy házikó alakú etruszk hamvveder, ami egy ház alakú urna (Tomba Campana, Veii ).

Köszi. Én is arra tippeltem, de nem voltam biztos benne, időm meg nem volt utánanézni. LA^pankuš→ 2011. augusztus 6., 17:04 (CEST)

Teljesen egyértelműen két v, hiszen összetett szó: hamv + veder. Egy v-vel egyszerűen értelmetlen. Az anon talán nem ismerte fel a hamv szóban a hamut, talán csak tesztelgetett. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 6., 19:24 (CEST)

Persze, hogy hamvveder, de az okoskodásod nem állná meg a helyét pl. az orgyilkos esetében, mivel ott hiába orv a tő; hibás két v-vel írni :) --Paxfax ^vita 2011. augusztus 7., 07:08 (CEST)

Viszont pl. az orvvadásznál megállja. Valami hangrendszer-beli különbség lehet itt. Akela ^vita 2011. augusztus 7., 09:17 (CEST)

A lényeg, hogy itt megállja. Az orgyilkos hangtanilag más eset, de ezt majd Bennó kifejti esetleg, én ehhez már nem értek, csak a helyesíráshoz. Összetett szavaknál egyébként elő- és utótagról beszélünk, nem szótőről. (Az is van neki, csak más.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 7., 10:09 (CEST)

Szerintem az orv nem tő, hanem az orvul rövidülése. A mássalhnagzó torlódás miatt a közbenső v kiesik, mert úgysincs jelentősége, a magyar nyelv meg nem horvát, amelyik gátlástalanul tud nyolc mássalhangzót egymás után kimondani. LA^pankuš→ 2011. augusztus 7., 11:43 (CEST)

Igen, közben már gondolkodtam rajta. Hamvak vedre = hamvveder. Egyértelmű. LA^pankuš→ 2011. augusztus 6., 19:27 (CEST)

Orgyilkos-ügyben a figyelmetekbe ajánlom ezt: [4], ami szerint az or az orv régies alakja. – Malatinszky ^vita 2011. augusztus 7., 11:53 (CEST)

Aha. Ezek szerint or vagy orv mindenki, aki lesből támad (vadász, halász). És az orvul eredhet inkább ebből. LA^pankuš→ 2011. augusztus 7., 12:57 (CEST)

Paxfax ugratja a társaságot, ti meg jól beugrotok: az orgyilkosban azért nincs két vé még akkor sem, ha netán orvgyilkosnak írjuk, mert a gyilos nem vével kezdődik, szemben a vadásszal és a vederrel. ;) Bennó^fogadó 2011. augusztus 7., 20:23 (CEST)

Észrevettem természetesen, csak a smiley-t másképp értelmeztem (lehet az egy v kiesését is tálalni így). Na de ha tényleg poénnak volt szánva, akkor ne cincáljuk darabokra, nem tesz jót neki. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 7., 21:09 (CEST)

Magyar nyelvtörténeti szótára van valakinek?

A Csög szócikk állítása szerint az "ékalakú" egybe van írva ennél a szónál. Igaz vagy csak másolási hiba? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 7., 14:25 (CEST)

Itt van. Regasterios ^vita 2011. augusztus 7., 14:52 (CEST)

Vidjászat, a szótárak címe egyedi cím a szokvány szerint, nem állandó: Magyar nyelvtörténeti szótár. Bennó^fogadó 2011. augusztus 7., 17:52 (CEST)

Regasterios: kösz, sajnos most nem tudok ekkora pdf-et megnyitni, de majd talán restart után. Bennó: átjavítottam a címet, abból a szócikkből másoltam (akkor talán az ék alakúban sem megbízhatóbb ennél; ez a szomorú, hogy igen sokszor a másolásban is hibák vannak). Csodálkoztam is, de az OH-ban semmi hasonló könyvnek a címét nem láttam, a szinonimaszótár meg ugyanígy csupa naggyal írta a saját címét, és mégiscsak akadémiais, azért írtam így. De most látom, az 1980-as. Talán akkor még másképp volt. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 7., 19:48 (CEST)

Nem volt másként, csak némelykor ez a szempont mellőztetik. :) Hasonló zavar mutatkozik gyakran a sorozatcímek írásakor (azok pedig állandó címek). Az ék alakúnak mostani sztenderd szerint külön kéne lennie. Bennó^fogadó 2011. augusztus 7., 20:19 (CEST)

Csak ennyit találtam:

• CSEGELY: Tsegely, tseglyes szántó föld: ager cuneatus PPBl.
• CSÖG: (tseges ACsere: Enc. 230): nodus SI. [knoten].

Semmi "ékalakú", szócikkcímként sem, különírva sem. Regasterios ^vita 2011. augusztus 7., 20:58 (CEST)

Köszönöm mindkettőtöknek, javítottam ezt is a bottal, nem indokolt az eltérés a forrás alapján. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 7., 21:19 (CEST)

Omega (együttes)

Szerintetek kell ebbe az egyértelműsítés? Az ómega nem azonos alakú, más meg nincs. Ezen kívül további kérdés, hogy az Omega lemezek egyike csak számos Omega 5 (valószínűleg nincs címe), de mások számmal és címmel kétféleképp: például Omega 6: Nem tudom a neved, Omega XV: Egy életre szól. LA^pankuš→ 2011. augusztus 7., 17:27 (CEST)

Az ékezetnyi különbséget egyértelműsítés szempontjából azonos alaknak lehet tekinteni. A lemezcímeket műcímként kezelhetjük: a lehetséges határig követve az eredeti helyesírásukat (kivéve mondjuk a lemezborítón sejthetően tipográfiai kunsztként bemutatott nüanszokat, mondjuk a divatos betűváltásokat vagy a teljesen esetleges nagybetűzést). Bennó^fogadó 2011. augusztus 7., 17:43 (CEST)

Rendben, ezek szerint látni kéne, hogy a borítóra római vagy latin számmal írták-e... Akkor ezt meghagyom Omega-rajongóknak. LA^pankuš→ 2011. augusztus 7., 17:49 (CEST)

Orosz matematikus

Az ő neve: Фёдор Льво́вич Наза́ров Engusz ^vita 2011. augusztus 7., 22:09 (CEST)

Fjodor Lvovics Nazarov - Gaja  ✉ 2011. augusztus 7., 22:14 (CEST)

+. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. augusztus 7., 22:23 (CEST)

Amerikai Szamoai ?

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Az érdekelne, hogyha egy különírt két nagybetűs földrajzi név melléknévvé képződik, akkor megtartja e a 2. nagybetűjét is, avagy sem? Tudtommal pl Puerto Ricó-i, e miatt helyesnek vélem a szakaszcímben jelzett melléknevet is. Jól gondolom e? --Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 23., 20:56 (CET)

Ez nem úgy viselkedik, mint a Puerto Rico, nem integráns része a névnek az Amerikai, hanem jelzői funkciója van. Az OH-ban konkrétan nem szerepel ugyan, viszont szerepel a Francia Guyana, amelynek melléknévi alakja: francia guyanai. --Pagony^foxhole 2011. február 23., 21:02 (CET)

Köszönöm a választ! --Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 23., 21:17 (CET)

De a Puerto Rico-i, Burkina Faso-i helyes, ugye? – Malatinszky ^vita 2011. február 23., 21:05 (CET)

Hosszú ó-val mindkét esetben. --Pagony^foxhole 2011. február 23., 21:10 (CET)

Illetve még egy kérdés: Antigua és Barbuda országnévből hogyan képződik az i képzős melléknévi alak? --Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 23., 21:21 (CET)

Antigua és Barbuda-i. :) --Pagony^foxhole 2011. február 23., 21:48 (CET)

Volt egy ilyen érzésem --Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 23., 21:58 (CET)

Azért egy picit még elgondolkodnék a dolgon, mert a "francia guyanai" forma durván sérti a névterjedelem jelölésének elvét, ugyanis egy guyanai franciát látszik jelölni, ami elég gáz.

A fenti érvelésben éppen az a tartalmilag téves megállapítás a bőkkenő, hogy "nem integráns része a névnek az Amerikai, hanem jelzői funkciója van". Hát éppenhogy integráns része a névnek, nem?

– Peyerk ^vita 2011. február 26., 14:06 (CET)

Levettem a szakaszról a függőbent, több mint 5 hónapja nem szólt hozzá senki. Ha valaki el akarja dönteni, akkor ezzel a hozzászólással még 7 nap áll rendelkezésre, mire véglegesen elnyeli a szakaszt az archiválóbot. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. augusztus 10., 20:56 (CEST)

Pace Peyerk (és lehet, hogy rosszul fogalmaztam fentebb), de az OH határozottan úgy rendelkezik. Itt nincs vitás kérdés, mindegyik probléma meg van oldva az OH-nak megfelelően.

Egyértelműsítő lapok ABC sorrendje

Kategória:Egyértelműsítő lapok kategóriában nincs rendes ABC sorrend. Pl. az összes Takács a Taksony után jön. Az egyért.lapokon általában nincs defsort (ahol volt, onnan törölve lett). (Takács Antalhoz próbaképpen beírtam, a defsort jól működik). Kell-e itt ABC- sorrendet tartani? Érdemes-e ezzel foglalkozni, vagy fölösleges? Akela ^vita 2011. augusztus 9., 19:24 (CEST)

Erre csak azt mondhatom, mint az egyszeri rabbi: neked igazad van (de ki és miért törölte?)... Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 11., 08:29 (CEST)

Én töröltem mostanában több olyan cikkből is, ahol semmi értelme nem volt (ékezetek nélküli egytagú szó). Ezek jellemzően Sheynhertz-Unbayg és zoknibábjainak keze nyomán kerültek be a cikkekbe. --Hkoala 2011. augusztus 11., 08:40 (CEST)

Nem érdemes vele foglalkozni. Ideális esetben magukra az egyért.lapokra sem jut el az olvasó, nemhogy a kategóriába. A kategóriának is az egyetlen haszna szerintem, hogy egyszerűen lehet általa listát generálni az egyért.lapokról. <kontos/> 2011. augusztus 9., 22:47 (CEST)

...és neked is igazad van, legalábbis abban a részében, hogy az olvasóknak nem kéne ide eljutniuk. De az ezzel foglalkozóknak sem árt, ha a lista ábécében van; és persze ne feledkezzünk meg az egyértelműsítő kategória ennél sokkal nagyobb hasznáról is -- nézd csak meg, milyen botmunkával töltötte Hkoala az elmúlt hónapját. :-) Az egyértelműsítő bot használatakor (számomra legalábbis) nehezen nélkülözhető ez a kategória. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 11., 08:29 (CEST)

író/rajzoló páros

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Hogy helyesebb: „író és rajzoló páros” vagy „író-rajzoló páros” (vagy egyéb)? → Raziel ^szóbuborék 2011. augusztus 11., 08:24 (CEST)

Nagykötőjellel (író–rajzoló páros), alkalmi mellérendelő szóösszetétel, OH 343. oldal, a Hadrovics–Gáldi mintájára. Pont ez különböztetheti meg a fenti másik kérdésedben szereplő kiskötőjeles író-rajzolótól, aki egy személyben polihisztor. Az író és rajzoló párost én nyelvileg szerencsétlennek, akadozónak érzem, emellett homályosabban fogalmazónak is: számomra olyan párost jelentene, akik együttvéve írnak és rajzolnak, de nem tudunk a munkamegosztásukról. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 11., 08:34 (CEST)

Köszönöm a villámgyors és kimerítő választ :-) → Raziel ^szóbuborék 2011. augusztus 11., 09:58 (CEST)

Félgömbalakú harmatgomba

Ez az élőlény három helyen szerepel így a Wikipédiában; a mai javításból kihagytam, mert bizonytalan voltam. A félgömb alakú mindenképpen két szó, de a rendszertanban vannak egybeírandó dolgok (verébalakúak, papagájalakúak stb.); lehetséges lenne, hogy csak lendületből írta egybe ezt is valaki, vagy pedig van erre valami szakmai nevezéktan? A verébalakúakkal nyilván nincs nyelvtani hasonlatosság, itt szó szerinti alakról lehet szó, hacsak nincs olyan élőlény is, hogy félgömb. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 7., 20:17 (CEST)

Sajnos van szakmai nevezéktan, ilyenkor őket kell zargatni, ha véletlenül nem szerepel tanácsadóban másutt a név. Bennó^fogadó 2011. augusztus 7., 20:21 (CEST)

És hol lehet ezeket a nevezéktanékat zargatni? Mert ha bonyolult, hagyom a bánatba, nem ér annyit egy gomba, úgyse szeretem őket. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 7., 21:34 (CEST)

Lásd az alapok összefoglalását OH. 138, az irodalmi szakajánlót OH. 1509. Bennó^fogadó 2011. augusztus 7., 22:35 (CEST)

Megnéztem, és könyvtárba kéne menni a továbblépéshez; ezt most inkább mellőzném. Köszi. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 11., 00:09 (CEST)

A kétszavas nevezéktannak megfelelően az összetett faji jelzőt akkor is egybeírjuk, ha egyébként a köznyelvi helyesírás szerint különírandó volna (fehérkarmú vércse, feketeszárnyú székicsér, piroslábú cankó, vékonycsőrű póling, küszvágó csér, barnahasú pusztaityúk, csíkosfejű nádiposzáta, tövisszúró gébics, sárgacsőrű kenderike). Dr. Hadarics Tibor (MME Nomenclator Bizottság) véleménye VC-s^üzenet 2011. augusztus 13., 19:49 (CEST)

Köszönöm, akkor felveszem a kivételek közé. Bevallom, az állatos allapon nem jutott eszembe gombát keresni. :-) A küszvágó meg a tövisszúró kakukktojások, hogy stílszerű legyek, mert egyébként is egybe kéne írni őket. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 13., 20:12 (CEST)

Betűk többes száma

Lehet, hogy én vagyok a tudatlan, de elbizonytalanodtam a betűk többesszámát illetően. Tehát például a H többesszáma a Hák vagy a H-k? --Sasuke88  ^wikivita 2011. augusztus 12., 23:21 (CEST)

Nyilván h-k. A há ugyanis nem betű, hanem hang. LA^pankuš→ 2011. augusztus 12., 23:42 (CEST)

Köszi! Akkor javítom a hirtelen szívmegállás szócikkben, mert annak kapcsán kérdeztem. --Sasuke88  ^wikivita 2011. augusztus 13., 00:33 (CEST)

Ezt korábban is mondhattad volna. Ebben az esetben nem biztos, hogy helyesírási kérdés. Abban a cikkben a hák és ték egy memorizálási segédlet. Kérdés, mondhatni-e rá, hogy szakszó, vagy bevett forma? LA^pankuš→ 2011. augusztus 13., 21:30 (CEST)

Lajka (űrrepülés)

MegoldvaBináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 17., 19:59 (CEST)

• Lajka (űrrepülés) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Ennek a szerencsétlen című cikknek kéne valami jobbat találni. Szegény Lajka nyilván nem volt űrrepülés, ő egy kutya volt. Más cikkeket sem egyértelműsítünk ilyen elvont formában. Az egyértelműsítő lapon fel van még sorolva néhány megíratlan cikk mindenféle észak-kelet-dél-nyugat-szibériai lajka fajtákról mint egyéb jelentés. Javaslom, hogy legyen egyszerűen [[Lajka (kutya)]] a cikk címe, mivel kutyafajokról szóló cikkeket nem szoktunk így elnevezni, és ott a lap tetején az egyértelműsítő sablon, így nem áll fenn az összekeverés veszélye, és mégiscsak értelmesebb lenne a cím. Alternatívan lehetne még [[Lajka (űrrepülő kutya)]] is, ha ez nem felel meg, de a kutya egyszerűbb. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 11., 00:06 (CEST)

Elég szerencsétlen cikkcím. Én nem szoktam kultiválni a "főjelentés" kifejezést, de mi lenne, ha ez esetben ez egyértelműsítő nélkül maradna? A kutyafajták úgyis jelzősek. LA^pankuš→ 2011. augusztus 11., 00:11 (CEST)

Nekem az is jó lenne, csak ez nem trendi. :-) A Lajka most az egyértelműsítő lapra irányít. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 11., 00:24 (CEST)

Homonímák esetén én is azt tartom a legcélszerűbbnek, ha az alapalak az egyértelműsítőre irányít. De itt szigorúan véve nincs is homoníma. Van a Lajka és van három lajkafajta. Ezek a cikkcímek sosem lesznek azonos alakúak. LA^pankuš→ 2011. augusztus 11., 01:34 (CEST)

A Lajka (űrrepülő kutya) valóban jobb, átneveznéd? misibacsi*^üzenet 2011. augusztus 11., 09:05 (CEST)

Még egy kicsit várjunk, hátha lesz még vélemény. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 11., 09:38 (CEST)

Űrrepülő kutya? Minek? Léci legyünk már egy kicsit következetesek. Egyedeknél a kutya, fajtáknál a kutyafajta szót használjuk egyértelműsítésre: Argosz (kutya), Beast (kutya), Mancs (kutya), Roland (kutya), illetve Billy (kutyafajta), Boxer (kutyafajta), Chinook (kutyafajta). – CsGábor^{megbeszélés} 2011. augusztus 17., 12:49 (CEST)

 támogatom Ez tökéletes megoldásnak tűnik. LA^pankuš→ 2011. augusztus 17., 12:51 (CEST)

 támogatom A (kutya) jelölés teljesen jó. Nincs két Lajka. Helyesbítem ai indokot: ez a kutya neve, nem a fajtája. Akela ^vita 2011. augusztus 17., 14:14 (CEST)

Én is támogatom, mivel ez volt az első és legkézenfekvőbb javaslatom. :-) Akkor ha nincs tiltakozás, át fogom nevezni Lajka (kutya) címre, kösz a kiegészítést! Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 17., 14:22 (CEST)

Igen, ez volt az első is. Csak én abból indultam ki, hogy másik Lajka című lap nem lesz, felesleges az egyértelműsítés. A fajták ugyanis nem egyszerűen lajkák, hanem jelzős szerkezetek. De ha már mindenképp egyértelműsíteni kell, akkor legyen Lajka (kutya). LA^pankuš→ 2011. augusztus 17., 18:04 (CEST)

Átneveztem, kösz mindenkinek. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 17., 19:59 (CEST)

Főegyházmegye

Maradt még két nagybetűs főegyházmegye: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye. Itt főleg a második városnév érdekel, azt nagy vagy kisbetűvel kell írni, valamint a kötőjel hossza. Esetleg Esztergom–Budapest-i főegyházmegye? Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. augusztus 14., 03:05 (CEST)

Reátapéntottál a lényegre: éppen azért hagytam úgy őket, megérdeklődtem illetékes fórumon az eljárás mikéntiségét. Várjuk a választ. :) Bennó^fogadó 2011. augusztus 14., 16:39 (CEST)

Akkor itt talán korai volt a botmunka kezdeményezése. :-) Akkor kéne visszatérni rá, ha tiszta a helyzet. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 14., 17:04 (CEST)

Ez csak a kettős városnevet tartalmazókra igaz, az összes többivel nincs ilyen probléma. Bennó^fogadó 2011. augusztus 14., 18:16 (CEST)

Én azért inkább egyben fognék neki a javításnak. (Nézz be a BÜ-re, tettem fel kérdést.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 14., 19:15 (CEST)

Alföld / Nagyalföld

Most bukkantam rá az Alföld vitalapján, hogy már korábban is volt megbeszélés a címről, csak nem jutott sehová. Szerintem a jelenlegi Alföld cikknek Nagyalföld néven kéne futni, az Alföldnek pedig átirányításnak lenni az egyértelműsítőre. Három okból:

1. Magyarországon több síkság van, ezek közül az egyiket Kisalföldnek nevezzük. Miért? Mert van Nagyalföld is.
2. Az alföld önmagában egy földrajzi fogalom, ami egyszerűen olyan síkságot jelent, ami a környező területektől kissé mélyebben helyezkedik el (hegyekkel körülvett, medencejellegű), ellentétben a felfölddel, ami magasabban van a környező területek átlagától. Ez egy tágabb fogalom a Nagyalföldnél.
3. Nemrégiben rendszeresen nevezték még a Felvidéket Felföldnek, ennek ellenpárja az Alvidék vagy Alföld, ami ez esetben nem pusztán a síkságot, hanem egyfajta átlagos magasságot, sőt földrajzi irányt (észak és dél) jelent. Ebben az értelemben is az alföld szó jóval tágabb értelmű a Nagyalföldnél. LA^pankuš→ 2011. augusztus 13., 15:35 (CEST)

A Cartographia atlasza és az OH csak Alföldet ismer ebben az értelemben tulajdonnévként, Nagyalföldet nem. --Pagony^foxhole 2011. augusztus 13., 15:43 (CEST)

Ölég baj az... LA^pankuš→ 2011. augusztus 13., 15:48 (CEST)

Ad 1: A magyar nyelvtől egyáltalán nem idegen, hogy van egy alapalak meg egy "kis" jelzős megkülönböztetés, és nincs "nagy". Ld. a nyóckerben a Stáció utca és a Kis stáció utca kettősét; hasonlóan az olyan vezetékneveket, amelyek Kissel kezdődnek. Településből van Bér és Kisbér; de van-e Nagybér? A Nagyalföld a nép ajkán élő, nem hivatalos neve az Alföldnek (ld. "elterült, mint a Nagyalföld"), és az OH rosszul teszi, ha nem hozza, de attól még az Alföld a hivatalos név. Ad 2: Lásd még hold vs. Hold, erre is van más példa. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 13., 19:19 (CEST)

Alföld (tájegység) és alföld (geomorfológia) (pl.) nem lenne jó? <kontos/> 2011. augusztus 13., 20:16 (CEST)

@Bináris: tudom, hogy vannak "nagy" nélküliek, amiknek van "kis" párjuk. A hold/Hold esetében viszont pont fordított a helyzet, a Hold nevének általánosításával lett hold minden bolygókísérő égitest. Az Alföld esetében valószínűleg nem ez a helyzet. Ezen kívül a Nagyalföld kifejezés kétségkívül létező, nem csak a szólásmondásban. De természetesen ha nem értetek egyet a véleményemmel, nem forszírozom tovább a kérdést.

@Kontos: a (Nagy)Alföldet nem szívesen egyértelműsíteném, bár lehet, hogy az a megoldás. Az [alföld (geomorfológia)] mindenképp jónak tűnik, bár még nincs megírva és az Alföld (egyértelműsítő lap)on [alföld (síkság)]ként szerepel. Síkság viszont sokféle lehet alföldön kívül is. LA^pankuš→ 2011. augusztus 13., 21:40 (CEST)

Hát ha nem tekintünk semmit főjelentésnek, akkor bizony kellene mindenhová a zárójelezés. <kontos/> 2011. augusztus 19., 02:22 (CEST)

/* NIST*/

Megjegyzést írtam az Avogadro-szám vitalapjára. Kérlek, olvassátok el, mert az ilyen intézmények nevét mindig hibásan fordítják. Épp olyan fordítási hiba, mint a technologist. Ez ugyanis nem technológust jelent, hanem műszaki munkatársat, vagy műszaki szakértőt, legtöbbször felsőfokú végzettségű szakembert. A technológus feladata a gyártási folyamatot megtervezni és ellenőrizni – nem több. Végzettsége lehet például szakmunkásvizsga. MZ/X ^vita 2011. augusztus 14., 12:18 (CEST)

Én feltétel nélkül hiszek Neked, de én is hibásan fordítanám, mert a rendelkezésemre álló forrásokban (az Országh László-féle nagyszótárak (Akadémiai Kiadó, VII. kiadás), az Akadémiai MoBiMouse Plus és a MoBiMouse 6.1) a technologist magyarul technológus, egyéb jelentése nincs, amint azt Te is tudod. Igaz, ezek a források nem műszaki szótárak/kifejezés-gyűjtemények. Üdvözlettel: --Ronastudor ^{a sznob} 2011. augusztus 14., 16:39 (CEST)

A technológus szót leginkább angolból magyarra fordított szövegekben hallom és látom. Legtöbbször nem áll módomban ellenőrizni a szöveg eredetijét. Az Avogadro-szám/vita lapon leírt fordítási jelenség nem egyedi. Például a világ legtöbb országában "National" az országos statisztikai hivatal neve. Ne kövessük ezt a hibát. Az Országos Mérésügyi Hivatal még szerencsés volt, de az utódának elnevezése már sántít: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. El kell fogadnunk, mert ez hivatalos. De tudnunk kell, hogy a hatásköre nem a magyarságra, hanem a Magyar Köztársaságra terjed ki. Ugyanebben az értelemben javaslom a Physikalich-Technische Bundesanstalt nevének fordítását: Szövetségi Műszaki-Fizikai Intézet (a nevében nem szerepel, hogy a név melyik államszövetségre vonatkozik). MZ/X ^vita 2011. augusztus 17., 18:00 (CEST)

Így van (mondom én, aki csak olvasgat/írogat angolul). A nationalnek van országos/állami jelentése is, a hivatalok stb. nevében nyilvánvaló, hogy a hatáskörük csak egy adott országra és nem egy adott nemzetre terjed ki. Én csak a technológus miatt tettem szóvá a technologist magyar jelentését. Keresnem kell műszaki szótárakat… --Ronastudor ^{a sznob} 2011. augusztus 18., 11:49 (CEST)

Zenéjét szerezte vagy szerzette?

Én még úgy tanultam a suliban/hallottam a rádióban, hogy „zenéjét szerzette XY” (a suliban azt is melléírtuk, hogy „zenét szerezte” mást jelent: azt, aki lopta a zenét valaki mástól). Él még ez a különbségtétel? Akela ^vita 2011. augusztus 17., 12:23 (CEST)

Nem.– Mathae Fórum 2011. augusztus 17., 12:28 (CEST)

Bizony-bizony ez a régi világból származik, amikor nagyra becsülték a zeneszerzőket, és ezzel a fennkölt szóval különböztették meg az egyéb szerzőktől (pénzszerzőktől, házasságszerzőktől). Hozzáteszem: elég sok energiát öltem abba, hogy a könnyűzenében megtudjam az eredeti zeneszerzők adatait – általában reménytelenül. Ciro Dammicco után egy hónapig nyomoztam...MZ/X ^vita 2011. augusztus 17., 18:07 (CEST)

Én se hallottam még soha, pedig érdekes különbségtétel lenne. Alensha 2011. augusztus 19., 00:34 (CEST)

Pécs, Bécs

Szervusztok!
Pécs, Pécsett/Pécsen, Pécsre, de: Bécs, Bécsben, Bécsbe. Miért e különbség? --Ronastudor ^{a sznob} 2011. augusztus 18., 11:53 (CEST)

Na ez nagyon jó kérdés. A suliban ezeket szabályos nyelvi kivételként tanultuk: Győrött, Kolozsvárott, Temesvárott, Szentpétervárott, (-vár végűek), és Pécsett. De hogy ennek a halmaznak mi a közös kiválogatási szabálya, azt sose tudtam. Lehet, hogy „-várott” a szabályos, egyébként „-ban/-ben”, és csak Győr és Pécs kivétel, ami „nem -vár, mégis -ott/-ött/-ett”. (Például „Marosvécsett”, az rossz.) Akela ^vita 2011. augusztus 18., 12:10 (CEST)

A tt a magyar nyelvben régen kihalt helyhatározó (hol?). Nyilván csak olyan nevekben használható, amelyek akkor már léteztek. Ez az egyik szabály. A másik (nem szakszerű) szabály, hogy a -vár végződésű helyneveknél még használható, például Kaposvárott.

A nyelvérzék különbséget tesz a -ban -ben és az -on -e -ön között is. Például a magyar anyanyelvű izraeliek így mondják: Jeruzsálemen (Jeruzsálemben helyett), Haifán (Haifában helyett) MZ/X ^vita 2011. augusztus 18., 12:21 (CEST)

A külföldi az mindig -ban, -ben (Nagy-Magyarország van ebből a szempontból, tehát ami a miénk volt, arra ez nem vonatkozik), ami meg magyar, az a szóvégi hangzótól függ. Kivétel persze van :) Alensha 2011. augusztus 19., 00:33 (CEST)

Köszönöm a válaszokat, így már minden tiszta. Az okozott problémát, hogy a két város esetében a szótagszám is stimmel (még jó, hogy ki tudtam számolni), egy betű (a beszédben hangzó) kivételével a többi egyezett, de a ragok mások voltak. --Ronastudor ^{a sznob} 2011. augusztus 19., 11:16 (CEST)