Viskolc
Viskolc (Viškovci) | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Eszék-Baranya |
Község | Viskolc |
Jogállás | község |
Polgármester | Ante Krištić (HDSSB) |
Irányítószám | 31401 |
Körzethívószám | (+385) 31 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1496 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 100 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 21′, k. h. 18° 28′45.350000°N 18.466667°EKoordináták: é. sz. 45° 21′, k. h. 18° 28′45.350000°N 18.466667°E | |
Viskolc weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Viskolc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Viskolc (horvátul: Viškovci) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Farkasfalva és Vučevci tartoznak hozzá.
Fekvése
Eszéktől légvonalban 29, közúton 39 km-re délnyugatra, Diakovártól 5 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Jošava-patak partján fekszik. Településrészei: Kudeljara, Fond, Slaščak, Stari Kuševac, Stari Pitinac és Viškovci - stanica.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már az őskor óta lakott. Viskolctól 2,5 km-re délkeletre található a környezetéből kiemelkedő „Gradina” nevű lelőhely[2], melyet délről a Jošava-patak, keletről pedig a Rit-csatorna határol. Itt a bronzkori és késő vaskori leletek mellett római tégla és kerámiatöredékeket, valamint középkori leleteket is találtak. Római leletek kerültek elő a falutól mintegy 700 méterre délkeletre, a Viskolc-Forkuševci út déli oldalán a „Mišjak” lelőhelyen. A Rit-csatorna felé lejtő magaslat délnyugati oldalán, a szántóföldön nagy mennyiségű téglatöredék, sírkőlapok darabjai és római pénzek bukkantak elő, melyek valószínűleg egy római temető maradványai. Ugyancsak római kori lelőhely a falutól 1,5 km-re délre fekvő „Vinogradi”, mely 0,7 km-re fekszik a Jošava-tó gátjától. Itt római téglákat, cseréptöredékeket, fémtárgyakat és római pénzérméket találtak. A leletek nagy részét megsemmisítette az intenzív földművelés.
A mai települést már 1438-ban említik „Wyskolcz” alakban.[3] A 15. században a garai uradalom birtokközpontja volt, mely körül számos, azóta megszűnt falu létezett. A török 1536-ban szállta meg a települést. A horvát lakosság átvészelte a török uralmat a 17. század végéig, amikor 9 lakott ház állt a településen. A 18. század első felében a betelepülések következtében lakossága megtöbbszöröződött. 1758-ban már 63 ház állt itt. Ez a szám lényegében a 19. század elejéig megmaradt.
Az első katonai felmérés térképén „Viskovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Viskovcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Viskovcze” néven 139 házzal, 884 katolikus és 8 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1870-től a horvát lakosság a közeli nagyobb városokba, Eszékre, Diakovárra, Vinkovciba és Bródba kezdett kitelepülni. A 19. század végén az elvándorolt horvátok helyére főként Bácskából nagyszámú német és magyar lakosság telepedett le.
A településnek 1857-ben 767, 1910-ben 1196 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 47%-a horvát, 38%-a német, 12%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és magyar lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 1144, a községnek összesen 1906 lakosa volt.
Lakossága
Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
789 | 868 | 851 | 1.023 | 1.064 | 1.210 | 1.219 | 1.245 | 1.447 | 1.519 | 1.673 | 1.463 | 1.272 | 1.261 | 1.206 | 1.144 |
Nevezetességei
Szent Máté apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1779-ben építették. A plébániát 1966-ban alapították.
Kultúra
- A KUD „Ivan Tišov” a település kulturális és művészeti egyesülete. Az egyesületben 4 szekcióban 130 taggal működik. Rendszeres résztvevői a „Đakovački vezovi”, a „Piškorevački sokaci” és a „Đakovački bušari” fesztiváloknak.
- A Szent Máté plébánia „ADEO” ifjúsági csoportja
Oktatás
„Luka Botić” általános iskola
Sport
- Az NK „Radnički” Viškovci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel.
- Moto klub „Viškovci” motorosklub
- UŠ „Smuđ” Viškovci sporthorgászklub
Egyesületek
- „Jarebica” vadásztársaság
- DVD Viškovci önkéntes tűzoltóegylet
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3813.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...738. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 69. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
- Ivan Knezović: Prilog antičkoj arheološkoj topografiji Đakovštine – Zbornik Muzeja Đakovštine 2005. 61-90. old. (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Zlatko Karač: Srednjovjekovne utvrde, gradine i gradišta na području Đakovštine (horvátul)