Studenci (Lovreć)
Studenci | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Lovreć |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 21265 |
Körzethívószám | (+385) 21 |
Népesség | |
Teljes népesség | 394 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 690 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Studenci weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Studenci falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Lovrećhez tartozik.
Fekvése
Splittől légvonalban 47, közúton 67 km-re keletre, Makarskától légvonalban 26, közúton 53 km-re északra, községközpontjától 7 km-re északkeletre a dalmát Zagora területén, a történelmi Imotska krajina nyugati részén, a bosnyák határ mellett egy karsztos fennsíkon fekszik.
Története
Az első ismert itt élt nép az illírek egyik törzse a dalmaták voltak. Jelenlétükről két ősi, a Mala és a Velika Gradinán állt erődített település és számos halomsír tanúskodik. Jelentős illír vár volt Setovija, melyet a rómaiak i. e. 33-ban Octavianus a későbbi császár vezetésével foglaltak el. Neve a mai napig fennmaradtak a nép ajkán Satulija, Setulija, illetve Setuviaként. Római út is vezetett át ezen a területen, melynek maradványai megtalálhatók. Bilića gradinán 1963-ban I. Valentinianus római császárnak a 4. századból származó aranypénzét találták meg. A mai horvátok ősei a 7. században érkeztek ide, jelenlétükről a kora középkori temetők fennmaradt sírkövei mesélnek. Ezek a település hat különböző helyén is megtalálhatók, melyek közül a legnagyobb a Stećci nevű lelőhely a Zvizva forrása felett. Valamivel kisebb ennél a Grivac vize mellett található, de sírköveket találtak a Bošnjak-háznál a Velika gradinán is. A korai horvát állam területébe csak a 10. században tagozódott be a vidék Imota zsupánság részeként. A Horvát Királyság uralma kétszáz évig tartott, ezután a többi horvát területtel együtt a 12. század elején a magyar királyok fennhatósága alá került. A 14. században területe a nagy kiterjedésű radobiljai plébániához tartozott. Miután 1409-ben Nápolyi László a horvátok által elismert horvát-magyar királyként százezer aranydukátért eladta, 1420-ra egész Dalmácia a Velencei Köztársaság uralma alá került. 1463-ban a török meghódította a szomszédos Boszniát, majd a század végére ez a terület is az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került. A török kor emléke Ali bég tornya. A település lakói a 17. században az opanci plébániához tartoztak, lelki szolgálatukat ferences misszionáriusok látták el. Ekkoriban ez a terület még gyéren lakott volt és többségben pásztoremberek lakták. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békével 1718-ban történt meg. A felszabadulás után lakói részben az opanci, részben a boszniai Vinica plébániájához tartoztak. Studenci önálló plébániáját 1733-ban alapította meg Blašković püspök. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 1462, 1910-ben 2301 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. A lakosság elvándorlása az 1960-as évektől vette kezdetét. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága rohamosan csökkent. 2011-ben a településnek 456 lakosa volt.
Lakosság
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
1.462 | 1.483 | 1.663 | 1.857 | 2.006 | 2.301 | 2.333 | 2.110 | 2.159 | 2.126 | 2.171 | 1.974 | 1.389 | 979 | 729 | 456 |
Nevezetességei
- Szent Illés próféta tiszteletére szentelt plébániatemploma 1885-ben épült az 1758-ban épített régebbi, kisebb templom helyén, melyet előzőleg lebontottak. A régi templom megmaradt része a mai sekrestye falát képezi. Homlokzata közepén nagyméretű körablak, oromzatán három harang számára kialakított pengefalú harangtorony látható. Az oltár tabernákulumát a régi imotski templomból hozták át ide. Az oltáron a Nagyboldogasszony és Szent Illés szobrai láthatók. A homlokzat bal oldalán látható, kővel burkolt vasbeton harangtornyot 1965-ben építették Ante Barać tervei szerint. A harangtorony építésekor a homlokzat feletti régi harangtornyot sem távolították el, hanem szobrokat helyeztek el bennük. Az új harangtoronyra 1968-ban szerelték fel a toronyórát, mely Josip Dujmović ajándéka volt. A templom hosszúsága 21 és fél, szélessége 10 és fél méter.
- A plébániaháznál álló Szent Rókus kápolnát 1910-ben építették.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Studenci település weboldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
Lovreć község hivatalos oldala (horvátul)