Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre
Erre a vitalapra írjátok a kezdőlapra szánt kiemelt szócikk összefoglalóját. A Wikipédia:Referálás lapon javasolhatsz elkészült, ígéretes szócikket más szerkesztők számára áttekintésre. Kiemelkedő minőségű szócikkeket a Wikipédia:Kiemelt szócikkek lapon találhatsz.
Lehetőség szerint olyan szócikket javasolj, melyet nagyrészt nem te írtál! (A javaslathoz elég akár a szócikk neve is, és utána mindegy, hogy a rövid összefoglalót ki írja, csak nem szerencsés, ha "saját alkotásodat" jelölöd...)
Az összefoglalóban a definícióba ne felejtsetek el hivatkozást tenni a szócikkre!
Vita
Rövid cikkek, hibátlan szöveg, képek
Szerintem olyan cikkeket, amik 1 lapnál rövidebbek nem érdemes javasolni; ezek nagy része „nem teljes” (valahol a „csonk” és a teljes cikk között helyezkedik el). Az alaszka és a borg jó példa egy teljes cikkre (a történelemtől a földrajzon át az általános tudnivalókig minden benne van), míg az országgyűlés (mérete, jogköre, mai jellemzői, külföldi példák, ...) szerintem meglehetősen rövidke.
Szintén figyeljetek oda, hogy a javasolt cikkeket javaslat előtt olvassátok át, hogy ne maradjon benne hiba (sem pontatlanság, sem stilisztikai hibák), és a benne levő képek mindegyikén szerepeljen a szabad licenc!
Kösz! --grin ✎ 2004. november 23., 12:14 (CET)
Javaslatok
Ide kerülnek azok a cikkek, melyeket megjelenésre javasoltok. Ha lehet, végleges formában írjátok meg a javaslatot, úgy ahogy az a lapra majd kikerüljön. Ha csak a cím szerepel, nyugodtan bővítheti bárki a leírással.
Minden javaslat előtt lehet szavazni arról, hogy az kikerüljön-e a lapra vagy sem. A szavazás előfeltétele az, hogy a cikket gondosan átolvasd!
Minden javaslatra egy -5 és +5 közötti pontszámot adj (a pontszámod add hozzá az összesítőhöz!), és esetleg – ha szeretnél – indoklást. A legtöbb pontot szerző lap fog először kikerülni a Kezdőlapra, ideális esetben minden hétfőn. A tartósan negatív pontszámú lapokat kb. 2 hét múlva töröljük a javaslatok közül.
(Szavazni minden legalább 1 hónapja aktív és mininum 5 nem apró szerkesztéssel rendelkező Wikipédista tud.)
Európai zászló
önjelölés, azért is (lásd: Porta) -- Alensha * 2005. szeptember 20., 22:48 (CEST)
Összesen: 4 pont
- 4 van olyan jó, mint a Jom kippur. --Mathae V 2005. szeptember 20., 23:18 (CEST)
- 4 kicsit sovánka --NZs 2005. szeptember 21., 06:12 (CEST)
- 3 kicsit sovanka es unalmas, de lehet, hogy ezt ennel jobbra nem is lehet megirni. viszont az onjelolest tamogatom. hulyeseg ez az alszerenyseg. --Math 2005. szeptember 21., 15:40 (CEST)
- 4 Nekem tetszik és egyébként is univerzális téma. Eltér az eddigi kiemeltektől. NCurse 2005. október 11., 11:03 (CEST)
- -3 Szerintem a mostani kiemelt szócikkek mezőnyében ez már kevés. -- nyenyec ☎ 2005. október 20., 22:11 (CEST)
- -1 rövid, és tartalmának így jelentős hányada az összeesküvés-elméleteket tárgyalja. címlapra nem javasolnám. --Shenki 2005. október 20., 22:19 (CEST)
- -5 a cikk szép, és jó, szépségversenyen 4-5 pontot adnék, de a héten kint szerepel cimlapon, így felesleges ismételni --Mihalyia 2005. december 5., 22:26 (CET)
- -2 Nyenyeccel egyetértve: ez már kevés. --Mestska 2006. január 28., 18:33 (CET)
Az európai zászló kék háttéren tizenkét aranycsillagból áll. Bár leginkább az Európai Unióval hozzák összefüggésbe, eredetileg az Európa Tanács használta, és egész Európa jelképének tartották, nem csak az Unióénak vagy a Tanácsénak.
A zászlót Gerard Slevin írországi főheraldikus tervezte, és a Tanács 1955. december 8-án az ő javaslatára fogadta el a zászlót jelképeként, a kezdetektől fogva arra szánva, hogy az európai integrációra törekvő helyi szervezetek is használják. 1986. május 26-án az Európai Gazdasági Közösség is elfogadta a zászlót, majd később, az 1990-s években a Maastrichti Szerződéssel megalakuló Európai Unió is. Ettől kezdve a zászló használatát az Európa Tanács és az Európai Unió közösen szabályozza.
Hegedűoktett
Összesen: 25 pont
Elég elvont téma, de szerintem nyugodtan lehetne címlaptéma. Kár, hogy a fránya eidinburghiakkal nem tudtam meg egyezni a képek ügyében, így most csak ilyen szegényes illusztrációra futja... --NZs 2005. október 15., 22:42 (CEST) (ja igen, és teszek rá, hogy önjelölés)
- 5 elég szép cikk. még ezeket a pirosakat kidolgozod, ugye? :) külön tetszik, hogy saját jelölés, tegyél nyugodtan erre az íratlan szabályra :-) ha valaki emiatt levon pontot, én is elkezdek levonni a szavazataimból az összes olyan cikknél, amit nem a szerzője jelölt… Alensha * 2005. október 15., 22:57 (CEST)
- 3 - szépnek szép, teljesnek teljes, de szerintem nem valami érdekes... Persze ez csak személyes vélemény.--Mathae V 2005. október 16., 12:27 (CEST)
- 4 - az önjelölés és a belefektetett munka miatt, de nem adok 5-öt, mert habár tényleg szép munka, azonban legalábbis nekem, nem nagyon érdekfeszítő. Ez viszont nem a szerzőt, hanem engem minősít. :) NCurse 2005. október 16., 14:31 (CEST)
- 4 Sajnos számomra sem elég érdekfeszítő a cikk, de ez lehet, hogy azért van, mert gőzöm sincs a témáról. :-( Filoma 2005. október 16., 19:42 (CEST)
- 4 Hogy mik vannak!! :-) Tetszik, bár kissé specifikus --Rodrigó ⇔ 2005. október 16., 20:10 (CEST)
- 3 Ugy velem, hogy volna a nagykozosseg szamara erdekesebb zenei cikk is. Ez tul technikai. Keves kep. De ertekes a befektetett munka. Szivesebben olvasgattam volna valami olyasmirol, amihez zeneszerzok es muvek is kapcsolhatoak. Biztatnam, NZS-t, hogy irjon, es jeloljon valamilyen popularisabb cikket is. --Math 2005. október 17., 11:25 (CEST)
- -5 - nem szabad licencű kép. -- nyenyec ☎ 2005. október 20., 22:13 (CEST)
- megjegyzés részemről lenne a vitalapon --Shenki 2005. október 19., 22:25 (CEST)
- 5. : Gubb ✍ 2005. november 19., 11:41 (CET) szép és érdekes(!), nem az volt eddig a bajotok, hogy túlságosan triviák lesznek a lexikonban? Könyörgöm, a Wikipédia vagyunk, nem az Ablak-Zsiráf!! A licenc-téma meg kit érdekel (amíg nem jelentkeznek a jogászok)? : Gubb ✍ 2005. november 19., 11:41 (CET)
- 2 Az eleje érdekes, aztán túl szakmai. Ráadásul még piros a kitalálók neve. --Mestska 2006. január 28., 18:33 (CET)
A hegedűoktett vagy „Új hegedűcsalád” egy próbálkozás a vonós hangszerek megújítására. Az ötlet megalkotója Carleen Hutchins, aki az ötletre a vertikális brácsa kifejlesztésekor jött rá, miszerint a vonós hangszerek sokkal szebb és erősebb hangot adnak, hogyha az elő- és hátlap rezgésének magassága megegyezik a második legmagasabb húr, a két lap közötti terület rezgésének magassága pedig a második legmélyebb húr hangmagasságával. Az oktettben végül a három legmélyebb hangszer kivételével érvényesült ez a szabály. A mélyeknél (bariton, basszus, kontrabasszus) ez a rezgésszám pár hanggal lejjebb van, igazodva az előadóművészek kéréséhez. Később a két középső hangszernél (alt és tenor) ezeket a rezgésszámokat megemelték, hogy ne legyen olyan mély és sötét a hangjuk.
A gambák óta ez az első hiánytalan vonós hangszercsalád, mivel a hegedű család tagjainak hangja minőségben igen eltérő, és elég heterogén képet mutat. Ezen kívül ezen hangszerek már megfelelnek a 20.- 21. század akkusztikai követelményeinek.
Hárfa
Összesen: 35 pont
Nah, megpróbálkoznék valami populárisabb cikkel is. Majd még egy kicsit dolgozok rajta amíg kikerül, de buzdítok mindenkit hasonlókra :-)
Kérem mindenkit, hogy ne a képek liszencét, hanem a tartalmat pontozza... --NZs 2005. október 21., 16:29 (CEST)
- Kísérletet tettem egy új képelrendezésr, kérem javítani/értékelni. --NZs 2005. december 5., 22:18 (CET)
- 5 pont van nemi formai hiba nagy felbontasban, de azon lehet igazitani. most mar erdekes.:) --Math 2005. október 19., 11:18 (CEST)
- 3 -
szép és érdekes cikk, de pillanatnyilag nem tartom címlapérettnek, nem véletlenül jelöltem referálásra. Pedig olyan szívesen adnék neki +5-öst... de ahhoz még elég sokat kell rajta dolgozni. Én sajnos nem tudtam átdolgozni megfelelő formára, hozzáértők bővíthetnék a szöveget. - Serinde 2005. október 20., 15:53 (CEST)Javul, de még mindig sokallom a képeket a szöveg terjedelméhez képest és néhány szakkifejezés magyarázatát is hiányolom - Serinde üzenet 2005. december 6., 08:54 (CET) -5 - nincs a képhez licenc.-- nyenyec ☎ 2005. október 21., 16:58 (CEST)- 5 - A cikk szép, de még van mit elvenni és hozzátenni is. Üdv. - » KeFe « ■ 2005. október 27., 06:50 (CEST)
Ha a könyökedet nem használod az előrjutásra, akkor állva is mehetsz.Üdv. - » KeFe « ■ 2005. október 21., 20:34 (CEST)Ha a képlicensz rendben van, talán jelezni kellene user Nyenyecnek is - - Üdv. » KeFe « * ✍ 2005. december 27., 08:23 (CET) - 4 - Szép, sok benne az olyan hivatkozás, amit a szerző írt, tartalmas, ami a kedvencem:sokrétű, számos helyre vezet, gratula! NCurse üzenet 2005. november 19., 11:59 (CET)
- 5 Nekem tetszik. Filoma 2005. november 25., 16:54 (CET)
- 5 nekem is. Ötös. – (szerintem) Váradi Zsolt 2005. december 6., 07:55 (CET)
*4 Szép cikk, csak úgy érzem, számos cikk van ilyen állapotban, amiket én pl nem mertem jelölni. De a sok kép nálam egyenesen pozitív. NCurse üzenet 2005. december 24., 21:19 (CET)
- NCurse, nagyon örülök, hogy enyire tetszik a cikk, de sztem elég egyszer szavaznod... bár én csak örülök a pontoknak, de a tiszta verseny miatt :-D --NZs 2005. december 27., 15:42 (CET)
- ÁÁÁ, sorry. Vak vagyok kész. :)) NCurse üzenet 2005. december 28., 11:45 (CET)
- 5 Első ránézésre tetszetős, szakmailag nem tudom megítélni. Beraktam Írországhoz a hárfára, mert nem volt, de úgy látom így is elég sok szócikk mutat ide. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. január 3., 16:23 (CET)
- 3 Még lehetne alakítani rajta, elsősorban a képek rendezettségén, illetve egyezik a véleményem NCurse-al: sok cikk van ilyen állapotban. --Mestska 2006. január 28., 18:33 (CET)
A hárfa egy pengetős hangszer. Az emberiség egyik legősibb hangszere, amely feltehetőleg Egyiptomból vagy Mezopotámiából származik, bár a rómaiak a hárfát sohsem fogadták be. Szinte az összes földrészen megtalálhatjuk: Afrika, Európa, Amerika és Ázsia egyformán otthonának tekinthető.
Az ókorban pszaltérion, magadisz és szambüké néven is léteztek variánsai. Ezek a hangszerek később népi hangszerekké váltak. A középkorban viszont a hárfa és társai a főurak kedvelt hangszerei lettek. A 16. századra jelentősége igen megcsappant, bár Walesen kívül német földön és Spanyolországban kedvelték. Ebben az időben a húrok nem a később használatos esztergált gombocskákkal kapcsolódtak a hangszerhez, hanem kis fakampók segítségével. Mivel a húrok általában nekiverődtek a kampóknak, jellegzetes mellékzörej keletkezett. A continuo korszakban korszakban a hárfa egyáltalán nem játszott jelentős szerepet. A Basso Continuo egyik lehetséges vagy előírt hangszere volt. Ekkoriban kezdődtek meg a kísérletek a hangszer kromatizálására. A klasszicizmusban a pengetős hangszerek eltűnését figyelhetjük meg: egyedül a hárfa maradt talpon.
Technológiai szingularitás
Összesen: 35 pont
Jelölöm Cunya művét, ami kivételesre sikeredett. Rengeteg munka van benne, és - legalábbis szerintem - rendkívül érdekes. Sok szempontból taglalja a témát, és számtalanszor hivatkozik. Van benne jónéhány piros, de ezért kell többünknek is dolgozni rajta. :) NCurse 2005. november 5., 22:05 (CET) A kép maradjon fent, ma magyarosítom. NCurse 2005. november 6., 08:08 (CET)
- 5 pont: Nekem a fent említett okokból nagyon tetszik. Gratula a szerzőnek! :) NCurse 2005. november 5., 22:05 (CET)
- 5:
a Kép:Paradigmaváltások logaritmikus skálán.PNG nincs lefordítva. Így ne kerüljön címlapra.-- nyenyec ☎ 2005. november 10., 22:09 (CET) - 4: biztos jó, csak én nem vagyok képes felfogni... --NZs 2005. november 5., 23:57 (CET)
- 3: a kivitelezés szép munka, a témát viszont kevéssé találom érdekesnek --Mihalyia 2005. november 20., 11:17 (CET)
- 4: nagyon szép, de a pirosló hivatkozások radikális csökkentése javasolt - Serinde üzenet 2005. november 21., 13:18 (CET)
- 4 Egy csomó elütést kijavítottam benne, de azért nem rossz, sőt érdekes cikk. Filoma 2005. november 25., 17:27 (CET)
- 5 – érdekes cikk, örömmel olvastam. – (szerintem) Váradi Zsolt 2005. december 5., 20:38 (CET)
- 5 - szépen összerakott cikk -- CsTom 2006. január 16., 23:40 (CET)
A jövőkutatásban technológiai szingularitásnak (vagy Szingularitásnak) azt az eseményt nevezzük, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a Szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. Az esemény a nevét a fekete lyukak közelében létrejövő gravitációs szingularitás analógiájára kapta. A fekete lyukak közelében a jelenleg ismert fizikai modellünk használhatatlanná válik a végtelen nagy vagy nullához tartó mennyiségek megjelenése miatt. Ehhez hasonlóan a technológiai szingularitást megközelítve sem tudjuk az eseményeket előrejelezni jelenlegi jövőmodelleinkkel.
Az esemény következményeit I. J. Good írta le először az 1960-as években bár a technológiai fejlődéshez kapcsolódóan a szingularitás kifejezést már Neumann János is használta az 1950-es években. A Szingularitást Vernor Vinge tette ismertté az 1980-as években. Az esemény bekövetkezése és annak előrelátható időpontja vitatott. A jövőkutatók többnyire a 21. század harmadik évtizedére jósolják.
IV. László
Összesen: 44 pont
- 5 átfutottam, jónak tűnik. : Gubb ✍ 2005. november 19., 11:36 (CET)
- 5 pont: végre egy jó magyar történelmi cikk - Serinde üzenet 2005. november 10., 19:23 (CET)
- 5 pont: gyönyörű, kevés tiltott szín, teljes életrajz, sok szép kép, korrekt felépítés, ahogy a nagy (wiki) könyvben meg vagyon az írva... NCurse üzenet 2005. november 10., 20:35 (CET)
- 5 pont: újabb szép cikk. --NZs 2005. november 13., 22:14 (CET)
- 5 pont – Váradi Zsolt 2005. november 14., 08:21 (CET)
- 5 pont - az egyik legjobb történelmi cikk, amit mostanában olvastam. Talán a bal fényképet lehetne érdekesebbre cserélni. --Mihalyia 2005. november 20., 11:13 (CET)
- 5 pont - átfogó, olvasmányos, vizuális megjelenése nagyon szép. --Adaniel 2005. november 26., 17:52 (CET)
- 5 pont - Nekem is tetszik. És jó hogy az alábbi összefoglalóban nincs pirosbetűs link. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. január 3., 16:48 (CET)
- 4 pont A tördelésen kellene javítani még, illetve szerintem néhol kivonatolni, de jó és értékes cikk lesz--Mestska 2006. január 28., 18:33 (CET)
IV. (Kun) László az utolsó előtti Árpád-házi magyar király volt. Apja, V. István alig két évnyi uralkodás után hunyt el, így 1272-ben tízéves gyermekként került a magyar trónra. Uralkodása alatt a főurak hatalma megnőtt, pártharcaik a király külpolitikáját is erősen befolyásolták. II. Ottokár cseh királlyal való rossz kapcsolata miatt szövetséget kötött Habsburg Rudolffal, és a magyar-német egyesített csapatok 1278. április 20-án megsemmisítő vereséget mértek a cseh hadakra. A király azonban nem tudta hosszú távon kamatoztatni megnövekedett presztízsét. Mivel hatalma komolyan támaszkodott a kunokra, az oligarchák elérték a pápánál egy legátus, Fülöp fermói püspök Magyarországra küldését, aki rávette Lászlót a kunok életmódjának megváltoztatását célzó törvények kihirdetésére. A vonakodó király egyházi átok alá is került, és bár a kunok foglyul ejtették a püspököt, László végül 1280-ban kénytelen volt fellépni a lázadó kun csapatok ellen. Az egyre jobban elszigetelődő király mind kevesebbet törődött az országgal, és szeretett kunjai közé vonult, ám 1290. július 10-én épp közülük kerültek ki Borsa Kopasz által felbérelt gyilkosai.
Trolibusz
Összesen: 52 pont
- 5 pont - érdekes, színes, képes, tetszik. ˘˛˘ 2005. november 13., 13:48 (CET)
- 5 pont - de az enwiki hivatkozást kiszedni, inkább megírni magyarul. + commons --NZs 2005. november 14., 16:34 (CET)
- 5 pont - részletes és érdekes cikk. Cunya 2005. november 14., 18:41 (CET)
- 4 pont - szép munka, de nálam a képek több helyen törik a szöveget - Serinde üzenet 2005. november 17., 10:36 (CET)
- 5 pont - jó cikk, szép munka. - Üdv. » KeFe « _ ✍ 2005. november 19., 07:26 (CET)
- 5 átfutottam, nincs kifogásom. LEXIKONCIKK. : Gubb
✍ 2005. november 19., 11:58 (CET)
- 5 érdekes, alapos munka, szép! --Mihalyia 2005. november 20., 10:54 (CET)
- 5 - Tartalmas, érdekes, értelmes... Filoma 2005. november 24., 07:10 (CET)
- 3 - Szerintem a szöveg belső tagolása, elrendezése még javítható volna, a tartalma viszont érdeks és részletes --Adaniel 2005. november 26., 17:55 (CET)
- 5 - pici tördelés, aztán címlapra. --Mestska 2006. január 28., 18:33 (CET)
- 5 - pesti vagyok, de még csak kétszer ültem trolin. Nikita 2006. január 28., 19:25 (CET)
A trolibusz egy olyan közúti tömegközlekedési jármű, amely áramszedők segítségével kapcsolódik a felsővezetékéhez, és így kapja a mozgáshoz szükséges energiát.
Az elektromos hajtású közúti járművek története, szinte egyidős a villamosokkal. Az első ilyen járművet 1882-ben helyezték üzembe Berlin közelében, egy 540 méter hosszú próbapályán. A felsővezetékkel való kapcsolatot a korai trolibuszoknál többféleképpen oldották meg. Elterjedt megoldás volt a kontakt-kocsi használata, ahol magán a felsővezetéken futott egy görgős kiskocsi, és ez a kiskocsi volt egy vezetékkel összekötve a járművel. Később jelentek meg az egy-, majd kétrudas áramszedőt használó rendszerek, innen jön a trolibusz elnevezés is, mert magát a rúd-áramszedőt hívták trolley-nak. A kettős rúd-áramszedős rendszer (a Schiemann-rendszer) terjedt végül el az 1920-as évektől kezdve, főleg Angliából kiindulva. Az utolsó, különleges rendszerű, egyrudas áramszedőjű trolibusz 1967-ig közlekedett Norvégiában.
Az ember tragédiája
Amint azt a szócikk vitalapja is mutatja, a cikk jelenleg jelentős átalakításon esik át. Kérlek, ne helyezzétek a Kezdőlapra, amíg az ÉrtelmezésekSegíts te is! fejezettel el nem készülünk! – User:bmagyarkuti
Összesen: 65 pont
- 5 pont Alapos munka, címlapra kerülhet egy fontos irodalmi alkotásunkról készült cikk! °°ICE°°°° 2005. december 7., 23:16 (CET)
- 5 pont Alapmű, a cikk pedig rendkívül részletes! Lucifer Rulez!! :) NCurse üzenet 2005. december 8., 18:44 (CET)
- 5 pont NC. --NZs 2005. december 8., 21:48 (CET)
- 5 --Csanády 2005. december 10., 10:32 (CET)
- 5. Mintaszerű. Javaslom, hogy mivel egy nagyon fontos (sőt a magyarság számára stratégiai jelentőséggel bíró :-) alkotásról szól, a szokottnál hosszabb ideig hagyjuk a címlapon, ha majd kikerül. : Gubb ✍ 2005. december 10., 14:22 (CET)
- 5 pont - Egyébként nem tudom, hallottátok-e, de októberben jelent meg az arab fordítása (Imrí Madáts).--Mathae[[User vita:Mathae|V]] 2005. december 10., 14:25 (CET)
-5 - jogvédett képek.-- nyenyec ☎ 2005. december 11., 00:15 (CET)
- Kikommenteltem a nem szabad képeket, amíg az engedélyek nem érkeznek meg a Művészeti Akadémiától. Remélem, sikerül elérnünk, hogy valamilyen szabad licenc alatt publikálhassuk majd újra a képeket. - User:Bmagyarkuti
- 5 bár adhatnék többet... Data Destroyer 2005. december 11., 00:22 (CET)
- 5 szép :Nikita 2005. december 11., 11:19 (CET)
- 5 értékes cikk Filoma 2005. december 20., 18:23 (CET)
- 5 szép --Mihalyia 2005. december 20., 20:12 (CET)
- 5 pont Alapos munka,értékes szép cikk, tegyük már ki. - Üdv. » KeFe « * ✍ 2005. december 24., 21:40 (CET)
- 5 pont ez a szócikk valójában a wikiről szól! :-))))))))) De komolyra fordítva! Megérdemli, hogy ott legyen a kiemeltek között! --Peda ☎ 2006. január 10., 13:27 (CET)
- 5 nagyon szép. --Mestska 2006. január 28., 18:20 (CET)
Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása. Az 1860-ban megjelent darab sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a művet, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak.
A születésétől eltelt majdnem százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó "Megy-é előbbre majdan fajzatom", valamint a "Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!" mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
...
A mű legfőbb kérdése már nem a történeti színek során, hanem a záró keretszínben hangzik el a reményét végül mégis elveszítő Ádámtól: „Megy-é előbbre majdan fajzatom?”, Madách azonben sosem válaszol erre a végig zaklató kérdésre. Isten, aki az első színben önelégült a harmadikban pedig művében csalódott, már-már sértődött ezermester, az utolsó színre végül a kereszténység Istenéhez hasonlító bölcs atyává válik. Bizonyosságot nem, csupán reményt ad az embernek, aki életét a Földön talán eleve halálra ítélt vállalkozásként kezdi: „Küzdj, és bízva bízzál!”
Naturizmus
Összesen: 27 pont
- 5 pont érdekes és szép téma. Leicester 2005. december 13., 22:16 (CET)
- 3 pont a sok piros miatt. :Nikita 2005. december 13., 22:27 (CET)
- 3 pont (ide képzeljetek egy fintorgásjelet) biztos a legmegfelelőbb címlaptéma? --NZs 2005. december 13., 23:19 (CET) ó, hát mi a baj ezzel? érdekes téma egy érdekes, sokakat érdeklő szokásról. nem pont ezeket vadásszuk a címlapra? vagy oda csak 900 éve meghalt emberek valók? Leicester 2005. december 15., 20:25 (CET) –– nem, oda csak zenészek, hangszerek és Pécs valók :D – Alensha 寫 词 2006. január 28., 13:53 (CET)
- 4 pont azért nem adok rá annyit, mint Az ember tragédiájára, de ilyen cikkel dőlni fognak a látogatók...:) NCurse üzenet 2005. december 16., 16:43 (CET)
- 4 pont ha lesz több kép, emelem ötre :) Data Destroyer 2005. december 16., 16:48 (CET)
- 5 pont már csak a meghökkentő téma is megéri, hogy címlapsztori legyen belőle! --Peda ☎ 2006. január 10., 12:44 (CET)
- 3 egész más, mint az ember tragédiája, de érdekes és szép cikk... lehetne, ha eltünnének a pirosok. --Mestska 2006. január 28., 18:33 (CET)
A naturizmus vagy nudizmus jellemzően azt jelenti, hogy emberek meztelenül vannak együtt (általában vegyes nembeli) csoportokban olyan tevékenység végzése közben, amelynél a meztelenséget nem tartjuk szükségesnek. Ez néha nem teljesen nyilvános helyeken fordul elő, különösen az olyan országokban, ahol a nyilvános meztelen megjelenés törvénybe ütközik; a világ más részein viszont széles körben elfogadják. Azokat az embereket, akik a naturizmust vagy nudizmust gyakorolják, naturistáknak vagy nudistáknak nevezik. Némelyek úgy hiszik, hogy más emberekkel meztelenül együtt lenni szükségképpen mindig szexuális töltetű, és hogy a nudizmus erkölcsileg rossz vagy pornográf. A naturisták széles körben elutasítják ezt a nézetet.
Tipikus naturista tevékenységek a napozás és a sport, de számos naturista munka és hasonlók közben is jobban szeret meztelenül lenni, amikor csak a hőmérséklet és a társas helyzet lehetővé teszi (ideértve azt is, ha egyedül van).
Közzétett összefoglalók
Lásd: Kiemelt szócikkek