Vernor Vinge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vernor Vinge
Vernor Vinge.jpg
Vernor Vinge a 2006-os Privacy and Freedom ACM konferencián
Született 1944. február 10. (70 éves)
Waukesha, Wisconsin, USA
Foglalkozása matematikus, számítógép-tudós, író

Vernor Steffen Vinge (Waukesha, Wisconsin, Amerikai Egyesült Államok, 1944. február 10.) matematikus, számítógép-tudós és tudományos-fantasztikus író, akit legtöbben a A Fire Upon the Deep (Tűz lobban a mélyben) című Hugo-díjas regénye és 1993-ban megjelent Technológiai szingularitás [1] című esszéje által ismernek. Esszéjében arról érvel, hogy a korunkban tapasztalható exponenciális technológiai változás el fog érni egy pontot, amely következményeit nem tudjuk megjósolni.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első, Apartness (Távolság) című írása 1965-ben jelent meg az Analog Science Fiction magazinban. Ezt követően, az 1960-as években és az 1970-es évek elején számos írása jelent meg sci-fi magazinokban, többek között a Grimm’s World (Grimm világa) (1969) és a The Witling (Okostojás) (1975) című novellái.

A True Names (Igaz nevek) című 1982-ben megjelent művéért kapta az első nagyobb elismerést. Ez egyike az első történekeknek, amelyekben a kibertér – ami később központi szerepet játszott William Gibson, Neal Stephenson és más cyberpunk írók történeteiben – fogalma teljesen kidolgozottan jelenik meg.

Következő két regénye, The Peace War (A béke háború) (1984) és a Marooned in Realtime (A valós idő foglyai) (1986) – többek között – áthatolhatatlan energiamezőket létrehozó technológiák hatásaival foglalkozik. E két írás alakította ki Vinge-ről a ötleteit kiemelkedően kreatívan, logikusan és újszerűen felhasználó író képét. Mindkét könyvét nevezték Hugo-díjra, de akkor azokat William Gibson és Orson Scott Card kapta.

E két regény és a True Names kihangsúlyozta Vinge érdeklődését a technológiai szingularitás iránt. A True Names egy a Szingularitáshoz nagyon közel álló világban játszódik. A The Peace War világában a Szingularitást az említett energiamezőkkel tudták elhalasztani, míg a Marooned in Realtime egy csoport történetét írja le, akiknek sikerült a Szingularitás hatását elkerülni.

Vinge 1992-ben kapta meg első Hugo-díját a A Fire Upon the Deep című regényéért. A történet egy olyan galaxisban játszódik amely „gondolati zónákra” osztódik. Minél távolabb kerülünk a galaxis középpontjától, annál magasabb szintű technológiákat érhetünk el, mert egyre nagyobb sebességű – egy határ után a fénysebességnél is nagyobb – információátvitel válik lehetővé. A Föld a „lassú zónában” helyezkedik el, ahol a fénysebesség nem léphető át. A könyv nagyobb része viszont az „Odaát” (The Beyond) nevű zónában játszódik, ahol a fénysebesség átléphető, de a Szingularitás még itt sem következhet be, mivel ahhoz még nagyobb sebességű információátvitelre lenne szükség. (Ilyen zóna is megjelenik a könyvben.) Ebben az univerzumban Vinge egy hagyományos sci-fi-t írhatott anélkül, hogy ellentmondjon saját elképzelésének a technológiai fejlődésről, mely szerint a könyvben szereplő technológiáknak ki kellene váltaniuk a Szingularitást. A könyv számos más új ötletet is tartalmaz, egy egyedien gazdag és összetett univerzumot és történetet mutatva be.

Az A Deepness in the Sky (Mélység az égben) (1999) az A Fire Upon the Deep története előtt játszódik 30 000 évvel. Több, egymással versengő csoport történetét írja le, ahogy azok a Lassú Zónában egy technológiailag gyorsan fejlődő idegen kultúra kihasználásáért küzdenek. Az A Deepness in the Sky 2000-ben kapott Hugo-díjat.

Szintén Hugo-díjat kapott a Fast Times at Fairmont High (Gyors idők a Fermontban) (2002) című novellájáért, The Cookie Monster (Sütiszörny) (2004) című kisregényéért, valamint a Rainbows End (A szivárvány tövében) című regényéért. Ez utóbbi műve a Locus-díjat is elnyerte.

Vinge 2002-ben hagyta abba a tanítást a San-Diego-i állami egyetemen, azóta idejét az írásnak szenteli.

Volt felesége, Joan D. Vinge , akitől 1979-ben vált el, szintén ismert sci-fi író.

Regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Grimm's World (1969), átdolgozva Tatja Grimm's World címmel (1987)
  • The Witling (1976)
  • The Peace War (1984) (Az Across Realtime című gyűjteményben is megjelent.)
  • Marooned in Realtime (1986) (Az Across Realtime című gyűjteményben is megjelent.)
  • A Fire Upon the Deep (Tűz lobban a mélyben) (1992) - Gondolati zónák 1.
  • A Deepness in the Sky (1999) - Gondolati zónák 2.
  • Rainbows End (A szivárvány tövében) ISBN 0-312-85684-9 (2006)
  • The Children of the Sky (2011) - Gondolati zónák 3.

Gyűjtemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • True Names and Other Dangers ISBN 0-671-65363-6
    • „Bookworm, Run!” (Könyvféreg, fuss!)
    • „True Names”
    • „The Peddler's Apprentice”
    • „The Ungoverned”
    • „Long Shot”
  • Threats… and Other Promises ISBN 0-671-69790-0
    • „Apartness”
    • „Conquest by Default”
    • „The Whirligig of Time”
    • „Gemstone”
    • „Just Peace”
    • „Original Sin”
    • „The Blabber”
  • Across Realtime
    • „The Peace War”
    • „The Ungoverned”
    • „Marooned in Realtime”
  • True Names and the Opening of the Cyberspace Frontier ISBN 0312862075 (tartalmazza a „True Names”-t és mások által írt esszéket)
  • The Collected Stories of Vernor Vinge ISBN 0312873735 vagy ISBN 0312875843
    • „Bookworm, Run!”
    • „The Accomplice”
    • „The Peddler's Apprentice”
    • „The Ungoverned”
    • „Long Shot”
    • „Apartness”
    • „Conquest by Default”
    • „The Whirligig of Time”
    • „Bomb Scare”
    • „The Science Fair”
    • „Gemstone”
    • „Just Peace”
    • „Original Sin”
    • „The Blabber”
    • „Win A Nobel Prize!”
    • „The Barbarian Princess”
    • „Fast Times at Fairmont High”

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vernor Vinge témájú médiaállományokat.