Orson Scott Card

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orson Scott Card
Orson Scott Card at BYU Symposium 20080216 closeup.jpg
Orson Scott Card gyakran tart előadásokat leendő íróknak (Brigham Young University, 2008)
Élete
Született 1951. augusztus 24. (62 éves)
USA, Richland
Nemzetiség amerikai
Pályafutása
Irodalmi irányzat sci-fi, fantasy
Fontosabb művei Végjáték sorozat
Irodalmi díjai Hugo-díj, Nebula-díj
Weboldal

Orson Scott Card (Richland, Washington állam, USA, 1951. augusztus 24. –) amerikai író, változatos témákban alkot a sci-fi-től a vallási alapú kalandregényekig.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írói pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Card a könyvkiadással először a tudományos–fantasztikus műfajban találkozott (Hot Sleep és Capitol novellák), belekóstolva a fantasy-be is (Songmaster). Talán legismertebb műve a Végjáték (regény) (Ender's Game), ami az 1985-ös publikálása óta az egyik legnépszerűbb sci-fi regény. Mind a Végjáték, mind pedig folytatása, a Holtak szószólója (Speaker for the Dead) megkapta a Hugo-díjat és a Nebula-díjat is, ami Cardot az első (és 2004-ig az egyetlen) olyan szerzővé tette, aki egymás utáni években mindkét díjat elnyerte.

Művei azonban nem csak sci-fi regényekből állnak. A Lost Boys, Treasure Box és Enchantment regényei, a Mélység című James Cameron filmből regényváltozata, a Teremtő Alvin sorozat és a Pastwatch alternatív történelme, vagy a Doug Chiang-gal, a Star Wars művészével együtt alkotott Robota mind újabb és újabb oldaláról mutatják be az írót.

Írásait részletesen kidolgozott szereplők és morális kérdések jellemzik. Ahogy Card nyilatkozta: „Mindannyiunkat foglalkoztatnak az erkölcsi kérdések, nemesség, tisztesség, boldogság, jóság – a dolgok, melyek az életben számítanak, de tökéletes tisztaságukban csak a regényekben mutathatóak be.”

Egyes regényei, mint a Stone Tables (Kőtáblák), ami a bibliai Mózes prófétáról szól; a Women of Genesis (A teremtés asszonyai) trilógia; a The Folk Of The Fringe történetek; a mormon vallás úttörőiről írt Szentek kifejezetten vallási témákra épülnek. Más műveiben a mormon hit hatásai kevésbé nyilvánvalóak: a Homecoming és a Teremtő Alvin sorozatok részben a A Mormon könyvére és a vallás alapítója, Joseph Smith életére épülnek, de több más művében is (mint például a Végjáték sorozat későbbi részeiben – Xenocide (Fajirtás) és Children of the Mind (Az elme gyermekei) – szereplő, minden élőt átszövő szálak, vagy az élet és halál kérdései) megfigyelhető a mormon világnézet finom alkalmazása.

Card a washingtoni Richlandben született, Kaliforniában, Arizonában és Utahban nőtt fel, Brazíliában volt mormon misszionárius, a Brigham Young Egyetemen és a Utah Egyetemen végzett, jelenleg az észak-carolinai Greensboroban él feleségével, Kristine-nel. Öt gyermekük van: Geoffrey (aki maga is író), Emily, Charlie Ben, Zina Margaret és Erin Louisa. A gyermekek nevüket Chaucer, Brontë és Dickinson, Dickens, Mitchell és Alcott írók után kapták.

Regényein és rövid novelláin túl Card nem–fikciós műveket is ír. 1980 környékén számos műszaki témájú cikket írt a Compute! és az Ahoy! magazinokba a Commodore mikroszámítógépekről. Röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után indította a greensboroi Rhino Times lapban a Card weblapján máig olvasható „Háborús figyelő” rovatot (amit később „Világ–figyelőre” neveztek át).

Válogatott bibliográfiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Végjáték előtti művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Listen, Mom and Dad (non-fiction) (1978)
  • Capitol (1978)
  • Hot Sleep (1978)
  • A Planet Called Treason (1978)
  • Songmaster (1979)
  • Unaccompanied Sonata and Other Stories (1980)
  • Ainge (non-fiction, 1982)
  • Saintspeak (non-fiction, 1982)
  • Hart's Hope (1983)
  • The Worthing Chronicle (1983) – a Hot Sleep és a Capitol átdolgozott változata
  • Saints (1983)

Az Ender-saga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Árnyék-sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Teremtő Alvin-sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Homecoming-saga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Memory of Earth (1992)
  • The Call of Earth (1992)
  • The Ships of Earth (1994)
  • Earthfall (1995)
  • Earthborn (1995)

The Women of Genesis-sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sarah (2000)
  • Rebekah (2001)
  • Rachel and Leah (2004)
  • The Wives of Israel (előkészületben)

Egyéb Végjáték utáni művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cardography (1987)
  • Wyrms (1987)
  • Treason (1988) – az A Planet Called Treason átdolgozott változata
  • The Folk Of The Fringe (1989)
  • The Abyss (1989) – James Cameronnal
  • Maps in a Mirror: The Short Fiction of Orson Scott Card (1990)
  • Eye For Eye / Tunesmith (két regény, 1990) – az Eye For Eye Card műve, a Tunesmith pedig Lloyd Biggle, Jr.
  • The Worthing Saga (1990)
  • Lost Boys (1992)
  • A Storyteller in Zion (non-fiction, 1993)
  • Monkey Sonatas (novelláskötet, 1993)
  • Lovelock (1994) – Kathryn H. Kidd-del
  • Pastwatch: The Redemption of Christopher Columbus (1996) (Múltfigyelők, Kalandor Kiadó 2004)
  • Treasure Box (1996)
  • Stone Tables (1997)
  • Homebody (1998)
  • Enchantment (1999)
  • Magic Mirror (1999)
  • Robota (2003)
  • Pastwatch: The Flood (előkészületben)
  • Advent Rising (videojáték, 2005)

Színművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Posing as People – három novella színpadra átírva, először Card rendezésében

Könyvek az írásról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Character and Viewpoint (1988)
  • How to Write Science Fiction and Fantasy (1990)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orson Scott Card témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Orson Scott Card témában.