Donald Trump politikája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Milei.vencel (vitalap | szerkesztései) 2017. május 12., 08:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Vander szerkesztései alapján)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
 Ez a szócikk vagy szakasz olyan aktuális eseményről, jelenségről szól, melynek még nem minden részlete ismert.
Az utóbb napvilágot látott tények fényében sokat módosulhat a kép. | Legutóbbi módosítás: 2017. május 12.

Donald Trump 2017. január 20-án lépett hivatalba mint az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke.

Belpolitikája

Trump leteszi az elnöki esküt 2017. január 20-án

Beiktatásával egy időben számos tüntetés és zavargás történt Amerika szerte, valamint homoszexuális és női jogokat képviselő csoportok tartottak tiltakozó felvonulásokat Trump szerintük homoszexuálisokat és nőket sértő kijelentései miatt, ezeken számos híresség részt vett.[1][2] Becslések szerint világszerte 5 millióan tüntettek Trump ellen.[3] Kiderült az is, hogy amióta mérik, elnök még nem kezdte meg a hivatalát ilyen alacsony népszerűséggel: a Gallup szerint Trump népszerűsége 45%-on állt, míg elődjéé, Obamáé 67% volt elnöksége kezdetén.[4]

Trump január 23-án felvételi moratóriumot rendelt el a szövetségi szerveknél, és megtiltotta, hogy olyan nem kormányzati szervezetek kapjanak szövetségi vagy külföldi pénzt, amelyek abortuszokat vagy akár csak abortusszal kapcsolatos felvilágosítást végeznek.

A következő napokban számháború kezdődött a sajtóban az Obama és Trump beiktatásán részt vett tömegek létszámával kapcsolatban („alternatív tények”), miszerint Trumpén lényegesen kevesebben vettek részt. További vitára adott okot Trumpnak egyes titkosszolgálati körökkel, elsősorban John Brennan leköszönt CIA-igazgatóval való ellentéte. Az elnök azért is kritizálta a sajtót, amiért szerinte azt a látszatot keltették, hogy vitája lenne a titkosszolgálatokkal az orosz befolyásolási kísérletek apropóján.[5][6][7]

A Trump főstratégájának tartott, a szélsőjobboldali, populista és karaktergyilkosságokat is kivitelező Breitbart News korábbi vezetője, Stephen Bannon szerint a média játssza az ellenzék szerepét és nem értik meg ezt az országot, valamint nem értik még mindig miért Donald Trump az Egyesült Államok elnöke. Szerinte a hazugságon kapott főtanácsadó érdemelne kitüntetést, mert „pont a sajtó az, amire a nulla hitelesség, a nulla intelligencia és a komoly munka hiánya jellemző.” Bannon nyilatkozatát számos újságíró visszautasította, Stephen Engelberg, a ProPublica nevű nonprofit hírügynökség főszerkesztője úgy fogalmazott: „Mi nem az ellenzék vagyunk, hanem a demokrácia alapvető működésének a része. Azért vagyunk, hogy megmondjuk az igazságot, és továbbra is ezt fogjuk tenni, függetlenül attól, mennyire szeretnék, hogy az úgynevezett alternatív tényeiket szajkózzuk.”[8][9] Később megjelent hírek szerint Bannont anélkül nevezte ki Trump főtanácsadóvá, hogy tudta volna milyen hatalom birtokosává teszi ezzel, Trump azonban ezt is cáfolta.[10]

Közben a WikiLeaks tudatta, hogy kíváncsiak Trump adóbevallására, ezért kérik, hogy akinek megvan küldje el nekik, miután Trump tanácsadója egy tévéműsorban közölte, hogy továbbra sem teszik nyilvánossá Trump adóbevallását, mert az szerinte „nem is érdekli az embereket”![11] Időközben eltűntek a klímaváltozásról, a szexuális kisebbségekről és a bírói karról szóló információk a Fehér Ház honlapjáról, de eltűnt az összes Obamát ábrázoló kép is.[12][13] 2017 májusára eltűnt Trump minden január 1. előtti nyilatkozata is, ideértve a választási ígéreteit is, melyek az addigi intézkedések fényében kínos ellentmondásokká váltak.[14]

Február 16-án tartott sajtótájékoztatóján megint valótlanságon kapták Trumpot, mikor nagyot akarva mondani azt állította, hogy Ronald Reagan 1980-as megválasztása óta soha senki nem kapott annyi elektori szavazatot, mint ő Hillary Clinton ellen, csakhogy mind George H. W. Bush, mind Bill Clinton, mind Barack Obama több elektori szavazattal győzött, mint ő. Mikor ezzel szembesítették azzal magyarázkodott, hogy ő a legnagyobb republikánus győzelemre gondolt, de miután abban idősebb Bush elnök is előtte járt azzal zárta le a témát, hogy ő is csak kapta az információt. Ezután Obama kormányzását kritizálta, az új munkaügyi miniszterjelöltjéről beszélt és kijelentette, hogy „nyomást gyakorol” Iránra.[15]

Nem sokkal ezután újabb kínos pillanatok következtek, mikor Trump február 18-án a floridai Melbourne repülőterének egy hangárjában tartott rendezvényen az összegyűlt híveinek egy állítólagos svédországi terrortámadással próbálta érzékeltetni az európai menekültbefogadás és a terrorizmus közti összefüggést, csakhogy ilyen támadás nem történt. Feltehetően a Fox csatornán láthatott egy interjút a dokumentumfilmes Amy Horowitz-cal, aki a svédországi bűnözés és a migráció lehetséges kapcsolatairól készítette a legutóbbi filmjét. Trump amúgy azért szervezte a gyűlést, mert szerinte a médiumok igazságtalanul negatív színben mutatják be, akiket változatos módon kritizált a „liberális politikuselit fizetett ügynökeinek” beállítva őket, ezen kívül megismételte választási ígéreteit is. A Twitteren pedig azt írta, hogy „az álhírmédia a nép ellensége, nem az övé”, ideértve a New York Times-t, az NBC-t, az ABC-t, a CBS-t, és a CNN-t. A kijelentés pikantériája, hogy Jeff Zucker, a CNN elnöke egy interjúban arról beszélt, hogy jelenleg is havonta találkozik Trumppal, mivel régóta ismerik egymást, mert az NBC Universal akkori elnökeként éppen Zucker kötött szerződést Trump az „álhírmédiában” futó valóságshowjával.[16] Svédország mindenesetre magyarázatot kér a kijelentésre, Carl Bildt volt svéd külügyminiszter Twitter-bejegyzésében pedig a következőt írta: "Svédország? Terrortámadás? Mit szívott ez a pasi? Bőven van itt kérdés."[17][18]

A fentiekhez tartozhat, hogy február 24-én számos médiumot nem engedtek be a Fehér Ház sajtótájékoztatójára: a CNN, a New York Times, a Los Angeles Times és a Politico munkatársait nem engedték be a pénteki eseményre, míg a Breitbart News vagy a Washington Times részt vehetett a sajtótájékoztatón. Az Associated Press és a Time magazin munkatársai szolidaritásból szintén kihagyták az eseményt. A médiumok megdöbbentőnek nevezték a történteket: szerintük minden megválasztott kormány felelőssége, hogy biztosítsa az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget, valamint megadja a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a tudósítók végezhessék a munkájukat. A CNN közlése szerint ez a büntetésük, amiért beszámolnak a tényekről és hozzátették, hogy ez nem fogja őket megakadályozni abban, hogy folytassák a munkájukat. A Fehér Házi Tudósítók Szövetségének vezetője, Jeff Mason azt közölte a New York Times-szal, hogy erősen tiltakoznak a döntés ellen és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a helyzet megoldódjon.[19][20] Trump az amerikai konzervatív aktivisták éves találkozóján tartott beszédében is a „nép ellenségének” minősítette a sajtót, mondván forrás nélküliek azok a híreszteléseik, amik a közte és Oroszország közti kapcsolatokról szólnak, csakhogy számos ilyen „forrás nélküli” hírről bebizonyosodott, hogy valóságon alapul (mint például Michael Flynn esetében). Ezen kívül itt is elmondta szokásos választási ígéreteit, melyekhez ezúttal sem fűzött konkrétumokat.[21] A Twitteren pedig szinte hisztérikus stílusban követelte az FBI-tól, hogy „azonnal” találják meg a szivárogtatókat.[22]

Február 26-án Trump bejelentette a Twitteren, hogy nem vesz részt az április 29-én tartandó fehér házi tudósítók szokásos évi gálaestjén, de jó szórakozást kívánt mindenkinek. A rendezvényen számos ismert ember és híresség is részt vesz az elnökön kívül. Utoljára Ronald Reagan nem jelent meg egy ilyen esten, aki merényletkísérlete után lábadozott, de telefonon így is üdvözölte a résztvevőket. A CNN és az MSNBC is úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg kihagyja a rendezvényt, más médiumok, mint a Bloomberg, a Vanity Fair és a New Yorker pedig bejelentették, hogy ezúttal nem tartanak partit a gálaest után. A távolmaradást többen Trump sajtóval folytatott harcának egyik fejleményének tartják, miután Twitteren és élőszóban is többször kritizálta őket, egy nappal korábban pedig a Fehér Ház sajtótájékoztatójáról zártak ki több ismert országos médiumot.[23][24] Közben Trump egy magyarországihoz hasonló „békemenetben” is gondolkodott a hívei számára, hogy kompenzálja a korábbi ellene rendezett tüntetések milliós táborát, bár a korábbi szimpátiarendezvényeken legfeljebb pár ezren vettek részt.[25]

Február 28-án Trump beszédet mondott a kongresszus két háza előtt, összegezve elnöksége első 40 napját, valamint ismertetve további terveit. Itt elmondta, hogy az amerikaiak egységesen „elítélik a gyűlöletet és a gonoszságot”, de polgári jogok tekintetében még van tennivalója az országnak, majd kitért rá, hogy felelőtlenség kontroll nélkül beengedni az Egyesült Államokba olyan helyekről érkezőket, ahol nem lehet őket megfelelőképpen ellenőrizni. Trump azt ígérte, megvédi Amerikát a „radikális iszlám terrorizmustól”, és megerősítette a mexikói határra tervezett fal megépítését. Szerinte eddig minden választási ígéretét betartotta, a munkahely teremtés és megtartás érdekében tárgyalt nagyvállalatok vezetőivel is. Újjá kívánja építeni a haderőt, majd megismételte, hogy kormányzata erőteljesen támogatja a NATO-t, de a NATO-partnereknek eleget kell tenniük pénzügyi kötelezettségeiknek. Felszólította a kongresszust, hogy helyezze hatályon kívül az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvényt, és fogadjon el új egészségbiztosítási rendszert. Hozzátette, hogy a szerény jövedelműek egészségügyi ellátását segítő Medicaid-programot illetően az egyes szövetségi államok kormányzói nagyobb önállóságot kapnak. Arra is kérte a kongresszust, hogy fogadja majd el az infrastrukturális beruházásokra előterjesztendő, mintegy ezermilliárd dolláros csomagot, melyet a „nemzet újjáépítésére” és munkahely teremtésre szán.[26]

Március 4-én Twitterüzenetben lehallgatással vádolta Obamát, aki szerinte lehallgatta a Trump Towert, ahol Trump is lakik, ezzel kapcsolatban azonban semmilyen bizonyítékot nem mutatott fel. Közben kiderült, hogy Mike Pence alelnök hivatalos ügyekre használta a magán emailfiókját, pont úgy, mint korábban Hillary Clinton, és amely ügyben Pence volt Clinton egyik leghangosabb kritikusa.[27] Miután a lehallgatási vádakra semmilyen bizonyíték nem érkezett James Comey, az FBI igazgatója arra kérte az igazságügyi minisztériumot, hogy nyilvánosan cáfolja meg Trump ezen állítását. A vádaskodás alapját az FBI azon vizsgálódása adta, melyben a republikánus kampány és Oroszország közt kerestek kapcsolatot, ezt állította be a Breitbart News egy cikke Obama állítólagos megfigyelésének.[28] Március 12-én a képviselőház hírszerzési bizottsága a lehallgatásról szóló bizonyítékok átadását kérte a Fehér Háztól, de március 14-én az igazságügyi minisztérium haladékot kért a bizottságtól a bizonyítékok átadására. A bizottság egy hét haladékot adott, de közleményben szögezte le, hogy amennyiben március 20-ig nem kapja meg a kért bizonyítékokat, kötelező érvényű eljárást indíthat a minisztérium ellen. Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője már idézőjelbe tette a „lehallgatást”, majd „más jellegű lehallgatásról” beszélt, Kellyanne Conway, Trump tanácsadója szerint pedig a lehallgatás történhetett tévékészülékek és „kamerává alakítható mikrohullámú sütők”(!) révén is.[29][30][31]

Március 20-án James Comey FBI-igazgató szenátusi meghalgatásán megerősítette, hogy semmilyen bizonyíték nincs Trump lehallgatási vádjaira, viszont azt is elmondta, hogy nyomoznak Trump kampánystábja és Oroszország közti kapcsolatok után. Mike Rogers, az NSA igazgatója ugyanitt azt mondta, hogy Oroszország aktívan próbálta gyengíteni Hillary Clinton esélyeit a választási küzdelemben.[32][33] Március 22-én Trump első kampányfőnökéről, Paul Manafortról derült ki, hogy korábban egy Putyint támogató oligarchának dolgozott,[34] 28-án pedig Trump vejéről, Jared Kushnerről, hogy az USA-szankció alatt álló legnagyobb orosz fejlesztési bankkal tárgyalt, szintén még a kampány idején.[35]

Március 20-án látott napvilágot a Gallup felmérése Trump aktuális népszerűségéről, ahol már csak 37%-on állt, míg az elutasítottsága 58%-os volt.[36]

Tudományos körökben felhördülést okozott Trump költségvetési tervezete, mely jelentősen korlátozná a környezetvédelemre, a klímaváltozásra, a természettudományokra, az egészségügyre és egyéb kutatásokra szánt összegeket. Trump amúgy korábban már hoaxnak minősítette a klímaváltozást.[37] Március 28-án alá is írta azt a rendelkezést, mellyel visszavonta elődje, Obama összes klímavédelmi intézkedését.[38] Az intézkedést azonnal több amerikai szövetségi állami és város utasította el, de olyan nagyvállalatok is ellenezték, mint az ExxonMobil olajcég. Az államok kormányzói úgy nyilatkoztak a rendeletről, hogy: „A kormányzattal vagy nélküle, de szövetségeseinkkel a világban továbbra is kíméletlenül küzdünk majd a klímaváltozás ellen és jövőnk védelméért”, hozzátéve, hogy elhibázott és figyelmen kívül hagyja a tudományos megállapításokat.[39]

Trump lánya, Ivanka, aki korábban politikai pozíció nélkül tűnt fel külföldi kormányfők körül apja tárgyalásain,[40] március 30-ra fizetés nélküli tanácsadói posztot kapott, így Trump veje után lánya is tanácsadó lett.[41][42]

Március 31-én nyilvánosságra hozták a Trump-kabinet tagjainak vagyonnyilatkozatát, ez alapján kiderült, hogy Trump közvetlen munkatársai mind dollármilliós vagy milliárdos vagyonokkal rendelkeznek, ráadásul ez a vagyonosodás bizonyos esetekben felveti az összeférhetetlenséget, mint Trump tanácsadóvá tett lánya és veje esetében.[43][44]

Trump újabb kínos incidense az volt, mikor bejelentett két elnöki rendeletet, majd azok aláírása helyett elhagyta az Ovális irodát, hiába szólt az alelnöke utána, aki ezután összeszedte Trump papírjait és utánasíetett.[45]

Április 4-én Obama egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, Susan Rice egy tévéinterjúban lehetségesnek nevezte, hogy mások lehallgatása keretében "véletlenül" lehallgatták Donald Trumpot és munkatársait, de tagadta, hogy ő szivárogtatta ki Trump egyes volt munkatársainak orosz kapcsolatait. Rice azt is cáfolta, hogy politikai célra használták volna a hírszerzést, vagy hogy célzottan hallgatták volna le Trumpot. Trump mindenesetre egy napra rá már azt nyilatkozta a The New York Times című lapnak, hogy Rice „bűncselekményt követhetett el”, amikor azonosította lehallgatott munkatársai nevét. Nemzetbiztonsági tanácsadóként egyébként joga volt indokolt esetben a lehallgatottak azonosítását kérni.[46] Közben a Trump főstratégájának és bizalmasának tartott Steve Bannon kikerült a nemzetbiztonsági tanácsból.[47]

Április 6-án megválasztották Neil Gorsuch fellebbviteli bírót a legfelsőbb bíróság lassan egy éve üresen álló kilencedik posztjára, akit még Trump jelölt februárban.[48][49] Közben Trump leváltotta Kathleen Troia McFarland tanácsadót, aki az eltitkolt orosz kapcsolatai miatt leváltott Michael Flynn bizalmasa volt.[50]

Április 15-én több mint 150 helyszínen demonstráltak azért, hogy Trump hozza végre nyilvánosságra az adóbevallását, mert az átláthatatlanság miatt sokan összeférhetetlenségi ügyeket és orosz gazdasági szálakat feltételeznek a titkolódzás mögött. A tüntetés dátuma nem volt véletlen, ezen a napon van ugyanis az adóvisszatérítések határideje. Néhány helyszínen rendbontás is történt, ami miatt tüntetőket is őrizetbe vettek.[51]

Trump április 25-én a szövetségi támogatás megvonását helyezte kilátásba arra az esetre, ha az általa „menedékvárosoknak” nevezett települések nem működnek együtt az új bevándorlási szabályok betartásában, miután több száz város jelezte, hogy ez ügyben nem fognak együttműködni a helyi rendőrséggel és a bevándorlási hivatallal a lakosokkal való jóviszony fenntartása érdekében. Csakhogy Trump ezen zsarolása alkotmányellenes, így ilyen intézkedést nem hozhat.[52]

Elnökségének 100. napjához, április 29-hez közeledve meglehetősen zavaros interjút adott április 23-án. Előbb ellentmondásba keveredett a WikiLeaks ismertségével kapcsolatban, aztán arról beszélt milyen jó a „kémia” közte és más országok, köztük vele konfliktusba keveredett vezetői között. A 100 napos határ jelentőségét is téma szerint hol lényegtelennek, hol fontosnak tartotta, majd Neil Gorsuch fellebbviteli bíróvá választását említette a 100 nap legnagyobb sikerének, holott korábban azt mondta, nem tervezett bírót választatni. Ígérte az Obamacare rendszer helyetti „nagyszerű” egészségbiztosítási rendszer bevezetését is, amivel korábban felsült a képviselőházban. A francia választásokat először nem akarta kommentálni, de aztán mégis megjegyezte, hogy szerinte a támadások ténye Marine Le Pent segíti, mert ő a veszi legszigorúbban a bevándorlás kérdését. Elmondta, hogy fogalma sem volt arról, hogy mire vállalkozik és soha nem gondolt bele, hogy mekkora felelősséget jelent valójában elnöknek lenni és ilyen léptékű döntéseket hozni, majd arról beszélt miért változtatta meg a véleményét a NATO-ról. Többször is felhozta, hogy a média szörnyen bánik vele, majd az új adócsökkentési tervét harangozta be, elmondta, hogy az elektori rendszer nélkül könnyebben nyert volna (holott számszerűleg kevesebben szavaztak rá), és hogy a mexikói fal olcsóbb lesz a vártnál, mert „csak” 10 milliárdba fog kerülni. Ígérte, hogy bizonyos népszerűtlen dolgokat is végig fog csinálni, és hogy szerinte Abraham Lincoln sem tudna New York és Kalifornia államban győzelmet aratni. Egyébiránt az interjú leiratán 16 helyen is érthetetlennek minősítették Trump beszédét.[53][54]

Pár napra rá a Reutersnek adott interjújában ugyancsak arról beszélt, hogy könnyebbnek gondolta az elnöki életet, miközben több munkája van, mint korábban. A korábbi lazább celeb-élete után most még autót sem vezethet. Beszélt egy lehetséges nagy Észak-Koreai válságról is, amit békés eszközökkel szeretne megoldani.[55] Eközben az Amnesty International Szabadság-szobornak öltözött aktivistái tiltakoztak Trump ellen, ugyancsak a 100. napra időzítve a demonstrációt.[56]

A 100. napon, április 29-én Trump korábbi ígéretéhez híven nem ment el a fehér házi tudósítók vacsorájára, helyette saját pennsylvaniai rendezvényén vett részt, ahol hívei előtt megint a sajtót kritizálta, mert az szerinte hamis színben tünteti fel, de kritizálta a párizsi klímaegyezményt is. A vacsorán eközben humoristák parodizálták ki Trumpot, nem kihagyva az élcelődést a közte és Putyin közti vélelmezett kapcsolatról sem.[57]

Május 9-én Trump kirúgta James Comey FBI-igazgatót. Az igazgató menesztése mögött az FBI Trumppal kapcsolatos vizsgálódásait sejtették.[58][59]

Egészségbiztosítási reform

Trump első intézkedéseként elkezdte visszavonni Obama Obamacare-nek nevezett egészségbiztosítási rendszerét.[60] Március 24-én kiderült, hogy nem tudják megszavaztatni a képviselőházzal Trump az Obamacare leváltására szánt egészségügyi rendszerét, mert a republikánus képviselők közül is többen vitatták a tervezetet. Elemzők szerint a „Trumpcare”-nek nevezett rendszer visszavesz a szerényebb jövedelműek ellátásából az Obamacare-hez képest. Ez volt amúgy Trump első olyan intézkedése, melyhez a képviselőház szavazatára lett volna szükség.[61][62]

Külpolitikája

Trump és Abe Sinzó japán miniszterelnök

Trump január 23-án elnöki rendelettel kiléptette országát a világ legnagyobb kereskedelmi-gazdasági megállapodásának szánt Csendes-óceáni Partnerségből (TPP). Trump már a kampány során is bírálta a paktumot, és általában véve a nemzetközi szabadkereskedelmi és gazdasági megállapodásokat, mert szerinte azok amerikai munkahelyeket sodornak veszélybe. A TPP a világ GDP-jének 40 százalékát ölelte volna fel, és a Csendes-óceán két partját kötötte volna még jobban össze gazdaságilag. Emellett geopolitikai jelentősége is lett volna, mivel az egyezségnek nem tagja Kína, tehát részben Peking gazdasági elszigetelésére is irányult volna, a kiléptetés viszont Kína gazdasági előretörését vonhatja maga után.[63][64] Egyéb vélemények szerint Trump bezárkózó intézkedései, ha megvalósulnának az egész világban gazdasági káoszt okozhatnak, mert az Egyesült Államok kapcsolata a világgazdasággal mind saját maga, mind mások miatt létfontosságú.[65]

Trump feszült helyzetbe került a mexikói elnökkel, Enrique Peña Nietoval, miután választási ígéreteként meghirdette a mexikói határra tervezett fal építését és megüzente az elnöknek, hogyha nem hajlandó azt finanszírozni, ne jöjjön el a januárra tervezett találkozójukra. Nieto erre válaszul egy videoüzenetben lemondta az utat, majd közölte, hogy Mexikó nem fog fizetni a fal felépítéséért. Hírek szerint a finanszírozást a mexikói termékekre vonatkozó importvámmal, az „avokádóadóval” szándékoznak megvalósítani, ez azonban drágulást eredményezhet, ami révén végül az amerikai adófizetők állhatják a fal költségét.[66] Trump ezen kívül számos menedékkérőkre és bevándorlókra vonatkozó megszorítást is bevezetett, és kivizsgálásokat kezdeményezett az esetleges választási csalások felderítésére.[67][68]

Trump január 27-i intézkedése értelmében ideiglenes amerikai beutazási tilalom lépett érvénybe hét muszlim országgal: Szíriával, Iránnal, Irakkal, Szudánnal, Líbiával, Szomáliával és Jemennel szemben. Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal közlése szerint azokra is vonatkozott a tiltás, akiknek zöldkártyájuk, vagyis állandó amerikai tartózkodásra jogosító engedélyük van. Az Egyesült Államok emellett felfüggesztette a szíriai menekültek befogadását. Az intézkedések hatására hatalmas felháborodás és káosz lett számos reptéren, több ország, mint Németország és Kanada pedig egyértelműen kifejezte nemtetszését azokkal kapcsolatban, azonban a bíróság két napra rá, január 29-én felfüggesztette Trump ez irányú rendeleteit.[69][70] Trump intézkedését többen kifogásolták, mint Theresa May brit miniszterelnök kormánya,[71] Boris Johnson brit külügyminiszter, Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője,[72] Barack Obama ex-elnök,[73] továbbá António Guterres ENSZ-főtitkár is.[74] Trump rendeletével szemben felszólalt Chris Van Hollen demokrata szenátor, Ed Miliband korábbi brit munkaügyi miniszter,[75] Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök is.[76] Trump ugyancsak az eltérően szemlélt bevándorlási politika miatt került feszült viszonyba Malcolm Turnbull ausztrál kormányfővel is.[77]

Trump úgy nyilatkozott, hogy a beutazások felfüggesztése nem muszlimellenes intézkedés, csupán az a célja, hogy az ország biztonságát sikerüljön megőrizni.[78]

Trump menesztette Sally Q. Yates ideiglenes igazságügyi minisztert is, akit még Obama nevezett ki. Yates kollégáinak írt feljegyzésében szintén megkérdőjelezte az amerikai elnök beutazási rendeletének jogszerűségét.[79] Közben a külügyminisztériumban is bírálták az intézkedéseket, miután annak ezer dolgozója által aláírt memorandumában kinyilvánították, hogy Trump terrorellenes beutazási korlátozása szerintük nem teszi biztonságosabbá Amerikát. A Trump rendeletét ízekre szedő nyilatkozat szerint a beutazási korlátozás elidegeníti a szövetségeseket, árt a gazdaságnak és emlékeztet rá, hogy az országban évi 250 milliárd dollárt költő külföldi utazók több mint egymillió embernek adnak munkát. A memorandum alternatívákat is felvázol, például egyes nemzetek polgárainak szigorúbb átvilágítását. A dokumentumot azóta is egyre több külügyes írta alá, bár az aláírók kiléte a szervezők előtt ismert, a nevek és a pozíciók nem lesznek nyilvánosak. A külügyminisztérium tiltja ugyan, hogy politikai véleménye kinyilvánításáért bárkit retorzió érjen, egy diplomata karrierjének azonban árthat egy ilyen különvélemény, emiatt közölték sokan, hogy nem írják alá a nyilatkozatot. Az aláírók közül többen úgy nyilatkoztak, hogy a jogszabályokat, így Trump rendeletét is be fogják tartani, és az akció nem annak bojkottálását, hanem a megváltoztatását célozza. A hangulatot nyilván jelentősen befolyásolja, hogy pár napja Trump a külügyminisztérium szinte teljes felső vezetését kirúgta, illetve hogy a Fehér Ház sajtószóvivője hétfőn kijelentette, hogy akinek a külügyminisztériumban nem tetszik Trump politikája, az „vagy belenyugszik, vagy veheti a kalapját.”[80]

Négy állam, New York, Virginia, Washington és Massachusetts is jelezte, hogy beperlik a Fehér Házat a beutazási tilalom miatt. A négy állam által beadott kereset szerint a rendelet keményvonalas és alkotmányellenes.[81] Végül ideiglenes hatállyal James Robart seattle-i szövetségi bíró függesztette fel Trump beutazási tilalmát, mely országos érvényű intézkedés, miután Washington és Minnesota államok keresetet indítottak a tilalom ellen. A bíró igazat adott nekik, egyben vitathatónak nevezte, hogy Trumpék a 2001. szeptember 11-i merényletekkel indokolták az intézkedést. A szövetségi bíró rámutatott arra: nem követtek el támadásokat a hét országból származó egyének az Egyesült Államokban, ugyanakkor a 2001-es merényleteket többségükben szaúd-arábiai állampolgárok követték el, Szaúd-Arábia azonban nem szerepelt a beutazási tilalommal sújtott országok között. Robart úgy fogalmazott: „Ahhoz, hogy Trump rendelete alkotmányos legyen, tényekkel kell alátámasztani, nem pedig fikcióval.” A döntés hatására az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (Homeland Security) bejelentette, hogy teljes egészében felfüggesztik az elnök beutazási tilalmáról szóló rendelet végrehajtását, és ugyanúgy folytatódnak a bevándorlási ellenőrzések, ahogy korábban. A kormányzat kapkodva reagált a döntésre. A Fehér Ház először „felháborítónak” minősítette a szövetségi bíró rendeletét, a közleményt azonban később átírták, kivették belőle ezt a jelzőt. Sean Spicer fehér házi szóvivő a bírói döntésre reagálva közölte: az elnöki rendelet, amelynek célja az amerikai emberek védelme, törvényes és helyénvaló. Spicer arról is beszélt, hogy a kormány fellebbez a döntés ellen, az igazságügyi tárca egy szóvivője viszont azt mondta: még várnak ezzel.[82][83][84]

Február 9-én a fellebbviteli bíróság is érvényben hagyta Trump beutazási tilalmának felfüggesztését. Az igazságügyi minisztérium közleményében azt írta, hogy egyelőre vizsgálja a fellebbviteli tanács döntését, Trump viszont már korábban utalt arra, hogy kész akár a legfelsőbb bíróságig vinni az ügyet, ha neki kedvezőtlen döntés születik.[85]

Trump azzal is meglepte a közvéleményt, hogy korábbi kritikus állításaival szembemenve kiállt az Európai Unió mellett, mikor február 23-án interjút adott a Reuters-nek. Trump itt kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „...Nagyon jó kapcsolatom van az Európai Unióval. Bár én már előre mondtam, hogy a Brexit meg fog történni, és igazam lett... De az EU, nos, én abszolút támogatom. Csodálatos dolog, ha ők [a tagállamok] ezzel boldogok. Ha ők boldogok, én támogatom.” Az interjúban szó volt még arról, hogy az USA növelni kívánja 7000 töltetes nukleáris haderejét, mert Oroszországnak 300-zal több töltete van, ez az intézkedés azonban szembe megy az Obama által kötött „Új START” fegyverkorlátozó egyezménnyel, amit Trump rossz üzletnek minősített, és aminek tartalmáról korábban egy Putyinnal folytatott telefonbeszélgetést megszakítva kellett „korrepetáltatnia” magát.[86] A témát az interjúban úgy sommázta, hogy „most elkezdenek jó üzleteket kötni.” Ezen kívül szóba került Észak-Korea is, amellyel kapcsolatos diplomáciai mulasztásokat is az Obama-adminisztráció nyakába varrt. Aztán a belföldi munkanélküliség, az Obamacare-t helyettesítő új egészségügyi rendszer és a cégeket terhelő határadó is szóba került, mely utóbbival kapcsolatban Trump nem gondolja, hogy azt a cégek majd a fogyasztókra hárítják. A NATO-t pedig korábban azért nevezte elavultnak, mert nem folytat terrorelhárítást, és ami szerinte még mindig sok pénzzel tartozik Amerikának.[87][88] Április 12-én Jens Stoltenberg NATO főtitkárral történt tárgyalás után már azt mondta, hogy az elmúlt idők antiterrorista fellépései meggyőzték, hogy mégiscsak szükség van a NATO-ra.[89]

Közben, március 6-án Trump aláírta az újabb beutazási tilalmáról szóló rendeletét, miután az előző jelentős botrányok és jogi ellenlépések kíséretében megbukott. A korábbi rendelethez képest az abban szereplő országok közül kikerült Irak (bár Szaúd-Arábia továbbra sem került rá), valamint már nem vonatkozott a vízummal vagy zöldkártyával rendelkezőkre. A rendelkezés március 16-án lépett volna életbe, türelmi időt hagyva a felkészülésre, mely a korábbi rendeletnél nem volt meg. Kritikák mindenesetre az újabb rendelet kapcsán is érkeztek.[90] Elsőként Hawaii indított keresetet a rendelkezés ellen,[91] március 16-án egy ottani szövetségi bíró hatályon kívül is helyezte a rendeletet még az életbelépése előtt, majd így tett egy marylandi bíró is. Trump ezt a bíróság „tűrhetetlen túlterjeszkedésének” minősítette.[92]

Március 17-én Trump találkozott Angela Merkel német kancellárral Washingtonban, a találkozó feszélyezett hangulatban telt, ennek fő oka, hogy Németország az exportban érdekelt, míg Trump a hazai ipart erősítené, de közrejátszhattak Trump korábbi, Merkelt bíráló megnyilatkozásai is. A találkozón Trump nem is akart Merkellel kezet fogni.[93] A találkozó nyilvános tárgyalásán Merkel mellett feltűnt Trump lánya, Ivanka is, akinek azonban semmilyen kormányzati pozíciója nem volt,[40] ettől függetlenül irodát is kapott a Fehér Házban.[41] Március 30-án kiderült, hogy apja, vejéhez hasonlóan őt is tanácsadóvá tette, bár állítólag fizetést nem kap.[42]

Március 23-i értesülések szerint Trump egymilliárd dollárral csökkentené az USA ENSZ-re fordított kiadásait, helyette a saját hadseregét finanszírozná, de ezáltal megvonná a támogatást a békefenntartó küldetésektől és olyan programoktól is, amik a legszegényebb országokban élő gyerekek étkeztetését vagy oltását finanszírozza. Trump egészségügyi reformjához hasonlóan azonban itt is vannak republikánus körökből is ellenzői a tervnek.[94][95]

Trump a Financial Times-nak április elején adott interjújában közölte, hogy akár Kína nélkül is hajlandó lenne Észak-Koreával szembeszállni.[96] Április 5-én II. Abdalláh jordániai királlyal tartott közös sajtótájékoztatót Washingtonban, ahol elmondta, hogy a Szíriában nem sokkal korábban történt gáztámadás miatt az USA és szövettségesei „megsemmisítik” az Iszlám Államot. Egyúttal az Obama-kormányzatot is kritizálta a múltban elmaradt válaszcsapásokért.[97]

Közben kiderült, hogy Amerika megvonta a pénzügyi támogatását az ENSZ Népesedési Alapjától, mert értesüléseik szerint a szervezet kínai kényszerabortuszokat, illetve nem önkéntes meddőségi beavatkozásokat lebonyolító programokat támogatott.[98]

Április 7-én Trump légicsapást rendelt el Szíria ellen az április 4-i gáztámadás miatt. 59 tomahawk rakétát lőttek ki egy szír bázisra, ezzel az USA először helyezkedett egyértelműen szembe Bassár el-Aszad szír elnök rendszerével, akit Trump diktátornak nevezett. Oroszország kritizálta a támadást, aki szerint meg kell vizsgálni, hogy tényleg Aszad áll e a támadás mögött, válaszul pedig felfüggesztette a repülésbiztonsági megállapodását Amerikával.[99] Ennek kapcsán mind Putyin, mind Trump célzott arra, hogy a két ország viszonya mélypontra jutott, bár később bizakodó üzenetet írt a Twitteren. Kínával viszont annak ellenére kiváló kapcsolatokról beszélt, hogy korábban „árfolyam-manipulátornak” nevezte az országot, valamint másik korábbi állítását is megváltoztatva kiállt a NATO fontossága mellett.[100]

Trump április 25-én a szövetségi támogatás megvonását helyezte kilátásba arra az esetre, ha az általa „menedékvárosoknak” nevezett települések nem működnek együtt az új bevándorlási szabályok betartásában, miután több száz város jelezte, hogy ez ügyben nem fognak együttműködni a helyi rendőrséggel és a bevándorlási hivatallal a lakosokkal való jóviszony fenntartása érdekében. Csakhogy Trump ezen zsarolása alkotmányellenes, így ilyen intézkedést nem hozhat.[52]

Trump tanácsadóvá tett lánya, Ivanka Angela Merkel meghívására vett részt a G20 női csúcson, ahol magyarázkodni kényszerült apja korábbi, nőket becsmérlő megjegyzései után. Ivanka arról beszélt, hogy apja a családok segítője és a cégeiben dolgozó több ezer nő a tanúja, hogy apja bízik a nőkben. Merkel meghívását mindenesetre békülékeny szándéknak értelmezték.[101]

Jegyzetek

  1. ↑ Tüntetések kísérik Donald Trump beiktatását 24.hu, 2017. január 20.
  2. ↑ Az Oscar gálán nincs annyi celeb, mint ahányan Trump ellen tüntettek Velvet, 2017. január 22.
  3. ↑ Az első rekord, ami Donald Trumphoz kötődik hvg, 2017. január 22.
  4. ↑ Soha nem kezdett még amerikai elnök olyan alacsony népszerűséggel, mint Trump hvg, 2017. január 24.
  5. ↑ Interior Department banned from Twitter after retweet of smaller-than-usual Trump inauguration crowd Boston Globe, 2017. január 21.
  6. ↑ Donald Trump sajtógyalázással és piti hazudozással kezdett első munkanapján 444.hu, 2017. január 22.
  7. ↑ Trump hazugsággal vádolja és megfenyegette a sajtót 24.hu, 2017. január 22.
  8. ↑ Trump főstratégája szerint a médiának be kellene fognia a száját 24.hu, 2017. január 27.
  9. ↑ Trump Habony Árpádja lesz az amerikai kormány legijesztőbb embere 24.hu, 2017. november 16.
  10. ↑ Most azt szivárogtatják a Fehér Házból, hogy Trump véletlenül nevezte ki Steve Bannont főtanácsadóvá 444.hu, 2017. február 6.
  11. ↑ Trump adóbevallására kíváncsi a Wikileaks 24.hu, 2017. január 23.
  12. ↑ Trump első intézkedése: megszüntette a klímaváltozást hvg, 2017. január 20.
  13. ↑ Szovjet tempóban tűnnek el a Trumpnak kényes dolgok a Fehér Ház honlapjáról Index, 2017. január 31.
  14. ↑ Donald Trumpnak vállalhatatlan lett Donald Trump Index, 2017. május 9.
  15. ↑ Nagyot akart mondani, de óriásit kamuzott Trump a sajtótájékoztatóján 24.hu, 2017. február 16.
  16. ↑ Trump: a média a nép ellensége Index, 2017. február 18.
  17. ↑ Trump: Mióta elnök vagyok, az emberek egyre boldogabbak Hír TV, 2017. február 19.
  18. ↑ "Terrortámadás? Mit szívott ez a pasi?" - Kiakadtak a svédek Trumpon hvg, 2017. február 19.
  19. ↑ White House Bars Times and Other News Outlets From Briefing nytimes.com, 2017. február 24.
  20. ↑ Eddig tartott Trump türelme a szerinte hamis híreket gyártó sajtóval szemben Index, 2017. február 24.
  21. ↑ Trump egyszerre üti a sajtót és az FBI-t 444.hu, 2017. február 24.
  22. ↑ Donald Trump a Twitteren üvöltözik az FBI-nak, pedig már ő Amerika elnöke 24.hu, 2017. február 24.
  23. ↑ President Trump to skip White House correspondents' dinner BBC, 2017. február 26.
  24. ↑ Trump kihagyja a fehér házi tudósítók vacsoráját Index, 2017. február 26.
  25. ↑ Amerikai Békemenetet szeretne Trump hvg, 2017. február 26.
  26. ↑ Megkomolyodott és együttérző Trump állt ki a kongresszus elé - videó hvg, 2017. március 1.
  27. ↑ Újabb botrány a levegőben: Trump lehallgatással vádolja Obamát hvg, 2017. március 4.
  28. ↑ Nincs bizonyíték Trump lehallgatási vádjára Index, 2017. március 6.
  29. ↑ Trumpnak hétfőig bizonyítania kell, hogy Obama tényleg lehallgattatta 24.hu, 2017. március 12.
  30. ↑ Trump tanácsadója szerint a mikrohullámú sütő kamerává alakítható 24.hu, 2017. március 13.
  31. ↑ Trump egy „idióta” Index, 2017. március 14.
  32. ↑ Az FBI-nak Trump csapata a gyanús, nem Obama hvg, 2017. március 20.
  33. ↑ Az FBI cáfolta, hogy a kampány alatt lehallgatták Trumpot hvg, 2017. március 20.
  34. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) manafort nevű lábjegyzeteknek
  35. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) kushner nevű lábjegyzeteknek
  36. ↑ Mélyponton Trump megítélése 24.hu, 2017. március 20.
  37. ↑ Félelmetesen átgondolt Trump klímaellenes hadjárata Index, 2017. március 21.
  38. ↑ Trump eltörölte Obama klímavédelmi lépéseit Index, 2017. március 28.
  39. ↑ Sorra pattintják vissza Trump rendeletét Privátbankár, 2017. március 29.
  40. ↑ a b What are you doing here? Angela Merkel is caught giving Ivanka serious side-eye before collecting herself as confusion still surrounds the First Daughter's role at the White House Daily Mail, 2017. március 18.
  41. ↑ a b Trump lánya irodát kapott a Fehér Házban, de senki nem tudja, mi a dolga 24.hu, 2017. március 29.
  42. ↑ a b Ivanka Trump a kormány alkalmazottja lett, de nem kap fizetést Blikk, 2017. március 30.
  43. ↑ Trump milliárdosokkal vette kerül magát 444.hu, 2017. április 1.
  44. ↑ Trump tanácsadó lánya és veje továbbra is szakítanak az ingatlanbefektetéseiken Index, 2017. április 1.
  45. ↑ In a hurry, Donald? Bizarre moment Trump abruptly walks out of executive order signing ceremony WITHOUT signing the order - leaving an awkward-looking Mike Pence to pick up the pieces... Daily Mail, 2017. április 1.
  46. ↑ Trump bűncselekménnyel vádolja Obama volt tanácsadóját hvg, 2017. április 5.
  47. ↑ Trump fő bizalmasa kikerült a nemzetbiztonsági tanácsból Index, 2017. április 5.
  48. ↑ Tőle reméli Trump a konzervatív fordulatot Index, 2017. február 1.
  49. ↑ Trump jelöltje bekerült a legfelsőbb bíróságba Index, 2017. április 7.
  50. ↑ Újabb nemzetbiztonsági tanácsadótól vált meg Trump 24.hu, 2017. április 10.
  51. ↑ Trump vagyonnyilatkozatát követelték, 21 ember őrizetben Index, 2017. április 16.
  52. ↑ a b Blokkolták Trump tervét a menedékvárosok megszorongatására Index, 2017. április 26.
  53. ↑ Transcript of AP interview with Trump apnews.com, 2017. április 23.
  54. ↑ Hosszú interjúban értékelte első 100 napját Trump, sikerült is összevissza beszélnie Index, 2017. április 24.
  55. ↑ Trump azt hitte, könnyebb lesz elnöknek lenni Index, 2017. április 28.
  56. ↑ Szabadság-szoborral Trump ellen Index, 2017. április 28.
  57. ↑ A médiát is ostorozó Trump két héten belül dönt a párizsi klímaegyezményről Index, 2017. április 30.
  58. ↑ Trump kirúgta az FBI igazgatóját Index, 2017. április 9.
  59. ↑ Valami bűzlik Washingtonban: Miért rúgta ki Trump az FBI igazgatóját? HVG, 2017. április 10.
  60. ↑ Donald Trump aláírta az első elnöki rendeletet Origo, 2017. január 21.
  61. ↑ Trump nem tudta eltörölni Obama egészségügyi reformját Index, 2017. március 24.
  62. ↑ Szabadságot ad, de a szegényeket megszívatja Trump egészségügyi reformja Index, 2017. március 7.
  63. ↑ Trump a világ legnagyobb kereskedelmi bizniszének szétverésével kezdte első munkanapját Index, 2017. január 23.
  64. ↑ Trump máris tett egy lépést a kínai világuralom felé Index, 2016. november 24.
  65. ↑ Trump megöli a fejlődést a világban, megdőlhet a világgazdaság évszázados fejlődési modellje Index, 2017. február 1.
  66. ↑ Az avokádó döntheti be Trump mexikói falát hvg, 2017. január 27.
  67. ↑ Trump aláírta a rendeletet, pár hónap és épül a fal Index, 2017. január 25.
  68. ↑ A hét, amely megrengette Amerikát - Trump elnök első 168 órája hvg, 2017. január 27.
  69. ↑ Felfüggesztette a bíróság Trump rendeletét Index, 2017. január 29.
  70. ↑ A bíróságok sorra söprik le Trump rendeletét, az emberek tüntetnek hvg, 2017. január 29.
  71. ↑ A briteknek nem tetszik Trump rendelete a beutazási tilalmakról hvg, 2017. január 29.
  72. ↑ A brit külügy szerint elhibázott Trump kitiltós rendelete hvg, 2017. január 30.
  73. ↑ Obama beszólt Trumpnak a kitiltási rendelet miatt Index, 2017. január 30.
  74. ↑ Máris beszólt az ENSZ-főtitkár Donald Trumpnak Index, 2017. január 31.
  75. ↑ Donald Trump's team says 5-year-old boy was 'handcuffed and held' because he was a 'security threat' to the USA Mirror, 2017. január 30.
  76. ↑ Merkel: össze kell fogni Trump ellen Népszava, 2017. január 28.
  77. ↑ Trump kiabált a telefonban az ausztrál kormányfővel Index, 2017. február 2.
  78. ↑ Trump: A bevándorlásról szóló rendelet nem a muszlimok kitiltását jelenti Index, 2017. január 30.
  79. ↑ Trump kirúgta az ideiglenes igazságügyi minisztert Index, 2017. január 31.
  80. ↑ Járványként terjed az amerikai külügyesek kiáltványa Index, 2017. január 31.
  81. ↑ Már négy állam perli Trumpot Index, 2017. február 1.
  82. ↑ Hatalmas pofont kapott Trump beutazási tilalma Index, 2017. február 4.
  83. ↑ Teljes bukásnak tűnik Trump beutazási rendelete, az USA folytatja a menekültek befogadását Index, 2017. február 4.
  84. ↑ A telefonon izmozó Trump belefutott az első falba Index, 2017. február 5.
  85. ↑ Döntött a fellebbviteli bíróság, marad Trump beutazási tilalmának felfüggesztése Index, 2017. február 10.
  86. ↑ Trump kért egy percet Putyintól, amíg az asszisztensei elmagyarázták neki a nukleáris fegyverkezési egyezményt hvg, 2017. február 9.
  87. ↑ Highlights of Reuters interview with Trump Reuters, 2017. február 24.
  88. ↑ Trump: "Az EU csodálatos dolog, ha ők ezzel boldogok, én abszolút támogatom" hvg, 2017. február 24.
  89. ↑ Trump szerint mégsem fölösleges a NATO Index, 2017. április 13.
  90. ↑ Trump újra bepróbálkozik a beutazási tilalommal Index, 2017. március 6.
  91. ↑ Elsőként Hawaii támadta meg Trump új rendeletét mno, 2017. március 8.
  92. ↑ Újabb bíró intett be Trump beutazási tilalmának hvg, 2017. március 16.
  93. ↑ A washingtoni csúcson sem melegedett össze Trump és Merkel hvg, 2017. március 17.
  94. ↑ Trump Administration Eyes $1 Billion in Cuts to U.N. Peacekeeping Foreign Policy, 2017. március 23.
  95. ↑ Trump drasztikusan csökkentené az ENSZ-re szánt kiadásokat is Index, 2017. március 25.
  96. ↑ Trump: Ha Kína nem segít, majd egyedül intézem el Észak-Koreát Index, 2017. április 3.
  97. ↑ Trump begőzölt és meg akarja semmisíteni az Iszlám Államot hvg, 2017. április 5.
  98. ↑ Trump megvonta a támogatást az ENSZ Népesedési Alapjától Index, 2017. április 4.
  99. ↑ Trump Szíriában olyat lépett, amit Obama nem akart Index, 2017. április 7.
  100. ↑ Trump és Putyin is mélyponton érzi a viszonyt Index, 2017. április 13.
  101. ↑ Ivanka Trump magyarázkodhatott Merkelék előtt Index, 2017. április 25.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Donald_Trump_politikája&oldid=18737161”