Slatina Pokupska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Slatina Pokupska
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44425
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség82 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság107 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 57″, k. h. 15° 58′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 57″, k. h. 15° 58′ 55″
SablonWikidataSegítség

Slatina Pokupska (1900-ig Slatina, 1910 és 1961 között Slatina Bučička) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 27, közúton 36 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 16, közúton 22 km-re északnyugatra, a Kulpa jobb partján fekszik. Nyugati részén halad át a Glinát Zágrábbal összekötő 31-es számú főút.

Története[szerkesztés]

A település neve a szláv "slatina" főnévből származik, mely sós, vagy savanyúvizű forrást jelöl. Slatina Pokupska területe már a történelem előtti időben is lakott volt. Ezt bizonyítja a Kulpa jobb partján található, ma még feltáratlan régészeti lelőhely. A rézkorban a lasinjai kultúra népe lakta ezt a vidéket, mely nevét északnyugatra a Kulpa partján fekvő Lasinja településről kapta. A római korban itt haladt át az Emona (Ljubljana), illetve Senia (Zengg) felől Sisciába haladó római út. A 7. században az avarok kíséretében érkezett szlávok foglalták el ezt a vidéket, majd frank uralom következett, mely a 9. század végéig tartott. A frank uralom lerázása után létrejött az önálló Horvát Királyság. II. István horvát király halála (1091) után a horvát nemesség két részre szakadt, a viszályban végül magyar király hívei győzedelmeskedtek és 1102-ben Kálmánt horvát királlyá koronázták. Ezután Horvátországot a király nevében a horvát-szlávón hercegek, illetve a bánok kormányozták.

Slatina a középkorban is lakott település volt, ennek bizonysága a Szentháromság kápolna, melyet már a 15. században említenek. A település a 16. és 17. század török háborúiban teljesen megsemmisült. A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be újra. 1677-re újjáépítették a Szentháromság kápolnát. Egy 1788-as térképen a kápolna körül négy sarokbástyás erődítmény látható, melynek mára nyoma sem maradt. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. A szerb erők 1991 októberében elfoglalták és lerombolták, horvát lakosságát elűzték. Csak 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel szabadította fel a horvát hadsereg. 2011-ben 88 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoztak. A gornja bučicai plébániához tartoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
208 370 373 413 417 433 388 414 373 352 323 295 268 254 130 88

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája[4] a Kulpa déli partján emelkedő magaslaton áll. A kápolnát már a 15. században említik. A mait 1668 és 1677 között építették a kulpatői plébánia filiájaként. Többször javították, de a 19. században állaga nagyon leromlott. 1894-ben teljesen újjá kellett építeni, majd a főhomlokzaton látható felirat szerint 1911-ben megújították. A honvédő háború idején súlyos károkat szenvedett, de újjáépítették. Négyszög alaprajzú egyhajós épület, apszisában szűk szentéllyel, homlokzata felett harangtoronnyal. A kőből és téglából épült kápolna mellől nagyszerű kilátás nyílik a Kulpa völgyére és a túloldali Kulpatő településre. Az épület körüli egykori erődítménynek nem maradt nyoma.
  • Történelem előtti régészeti lelőhely a Kulpa partján.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]