Šišinec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Šišinec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségLekenik
Jogállásfalu
Irányítószám44271
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség55 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 52″, k. h. 16° 04′ 51″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 52″, k. h. 16° 04′ 51″
A Wikimédia Commons tartalmaz Šišinec témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Šišinec falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lekenikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 23, közúton 31 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 28 km-re délnyugatra, a 36-os számú főúttól délre, a Kulpa bal partján fekszik. Délkeleti része teljesen összeépült a szomszédos Brkiševinával.

Története[szerkesztés]

Területe a 13. századtól a topuszkai cisztercita apátsághoz tartozott. A 15. században nemesi birtokként, praediumként említik. Az 1576 után egyre gyakoribb török pusztítások miatt 16. század végére alig maradt jobbágy a településen. A ciszterciek 16. századi távozásával a birtok a zágrábi püspökségé lett. A püspökség a török elleni védelem céljából toronyvárat épített a határában, melyet 1585-ben említenek először. A térség csak a 17. században népesült be újra. A török veszély csökkenésével az apátság egykori területeit a zágrábi püspökség a lakosság számában elszenvedett veszteséget Boszniából áttelepített horvátokkal próbálta pótolni.

A településnek 1857-ben 245, 1910-ben 348 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 78 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
245 244 251 299 290 348 333 347 315 324 263 185 150 104 65 78

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márta tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[4] a település közepén, a Kulpa feletti magaslaton áll. 1758-ig egy fatemplom állt a helyén, melyet 1739-ben a plébánia alapításakor Kulpatőről (Pokupsko) hoztak át. A mai templomot 1758-ban építették Branjug és Thauszy zágrábi püspökök támogatásával. Felszentelése 1771-ben történt. Az épület klasszicizáló barokk stílusú, egyhajós csarnoktemplom kétrészes szentéllyel, lapított íves apszissal. A homlokzat felett áll a barokk hagymakupolás harangtorony. Az épülethez északról sekrestye és oratórium csatlakozik. Belső tere boltozott, kupolás, a sekrestye csehsüveg boltozatú, míg a kórusnak dongaboltozata van. A hajó falai festettek, pilaszterekkel tagoltak. A templomot a délszláv háborúban súlyos károk érték, harangtornya leomlott. A háború után részben újjáépítették, belül restaurálták. Öt oltára van, melyek közül kettő a templom építésének idejéből származik, míg a főoltárt 1911-ben építették. Eredeti még a barokk szószék. A templom mellett áll a plébánia barokk épülete.
  • Šišinec török kori erődje a plébániatemplomtól délkeletre, a ma Turčinovecnek nevezett helyen állt, mára nyoma sem maradt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]