Krapje (Jasenovac)
| Krapje | |
.jpg) | |
| Krapje látképe a Szávával. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Jasenovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44325 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 100 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 92 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 00″, k. h. 16° 49′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 00″, k. h. 16° 49′ 41″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krapje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krapje falu Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Jasenovachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszektől légvonalban 41, közúton 57 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re északnyugatra, a Báni végvidéken, a Száva bal partján, a Lónyamező természetvédelmi park területén fekszik. Egyutcás falu, házai a folyóval párhuzamos főutca keleti oldalán sorakoznak.
Története[szerkesztés]
A falu a ponty régies horvát nevéből (krap) kapta a nevét, mely a 14. században fordul elő először írásos forrásban. A település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor nagyrészt Lika, Gorski kotar és Kelet-Horvátország területéről érkezett katolikus horvátokkal telepítették be. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, halászattal foglalkoztak. A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. 1749-ben a határőrvidék átszervezése után a kostajnicai ezredhez csatolták. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Krapie” néven szerepel. Plébániáját 1810-ben alapították. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krapje” néven 202 házzal és 1180 lakossal találjuk, valamennyi katolikus vallású volt.[2] Az iskolát 1871-ben, a postát 1893-ban, a községházát 1903-ban építették.
.jpg)
A településnek 1857-ben 1316, 1910-ben 1080 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásának része volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Önkéntes tűzoltóegyletét 1925-ben alapították. 1932-ben tűzvész pusztított a településen. A két világháború között Krapje községközpont volt, melyhez Drenov Bok, Plesmo és Puska települések tartoztak. Nehéz időszakot élt át a lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. 1941 augusztusa és novembere között koncentrációs tábor működött a területén. A háborút követően lakossága fokozatosan csökkent, mivel a fiatalok a jobb megélhetés reményében a városokba és külföldre távoztak. A népesség fogyatkozását némileg mérsékelték a Boszniából és Hercegovinából érkezett horvát családok. 1991-ben a háború előtt csaknem teljes lakossága (99,2%) horvát nemzetiségű volt. 1991-ben a horvát védelem első vonalába esett és lakosságnak menekülnie kellett. Házait súlyos károk érték, egy polgári lakos pedig a harcok áldozatául is esett. A háború után szinte mindent újjá kellett építeni. Még az 1990-es években építették fel az új hidat a Strug-folyón. A házakba bevezették a telefont és a vizet. A településnek 2011-ben 144 lakosa volt. A természetvédelmi parknak köszönhetően a faluban élénk a turistaforgalom.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.316 | 1.363 | 1.162 | 1.217 | 1.178 | 1.080 | 957 | 890 | 847 | 740 | 617 | 443 | 362 | 251 | 179 | 144 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[5] 1831-ben épült klasszicista stílusban. A plébánia épülete 1817-ben épült. A templom helyén már a 18. században is állt egy Szent Antalnak szentelt fakápolna, melyet az 1726-os árvíz után újjá kellett építeni. Plébániáját 1810-ben alapították, azelőtt a jasenovaci plébániához tartozott. A mai templom 32 méter hosszú és 14 méter széles. A boltozat magassága 12 méter. A kóruson található orgona még az I. világháború idején megsérült, azóta működésképtelen. A főoltáron álló Szent Antal képet a 20. század elején festették, a mellékoltárok képei Keresztelő Szent Jánost és a Lourdes-i Szűzanyát ábrázolják. A templom külseje a II. világháborúban és a délszláv háborúban is megsérült. Az épület beázott, tetejét cserélni kellett.
.jpg)
- A településen mintegy 30 népi építésű lakóház élvez kulturális védettséget. A 109. szám alatt malom található. A 16. számú házban a Lónyamező természetvédelmi park kutatási központja működik. A 48-as számú házban több mint 170 tárgyból álló néprajzi gyűjtemény tekinthető meg. A falut 1995-ben az európai épített kulturális örökség A-kategóriájába sorolták. A tipikus szávamenti lakóházak és gazdasági épületek részben tölgyfából, részben téglából épültek. Sok esetben kontyolt, nyeregtetős épületek, hódfarkú zsindellyel fedve.
- A II. világháború áldozatainak emléktáblája a tűzoltó szerház falán.
- Határában a Strug-folyó melletti Krndija-erdőben működött a II. világháború idején az usztasák egyik gyűjtőtábora.
- A falu határa az 500 négyzetkilométeres területű Lónyamező természetvédelmi terület része. A Lónyamező nemzetközi jelentőségű védett menedékhelye és költőhelye a mocsári madárvilágnak, de rajtuk kívül még számos állatfaj élőhelye.
- A falutól nem messze található a Krapje Đol madárrezervátum, ahova gyakran kirándulnak a madárvilág szerelmesei. Ez volt az ország első madárrezervátuma, mely 1963 óta élvez védettséget. Ez a kanalasgém (platalea leucorodia) egyetlen horvátországi költőhelye.
Sport[szerkesztés]
Az NK Naprijed Krapje labdarúgócsapata a megyei 3. osztályban szerepel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 140. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2575.
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Rövid képes ismertető a településről (horvátul)
- Veritas.hr:Krapje (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- A község rendezési terve (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
