Luščani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luščani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállásfalu
Irányítószám44205
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség87 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság184 m
Terület11,0 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 39″, k. h. 16° 13′ 09″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 39″, k. h. 16° 13′ 09″
SablonWikidataSegítség

Luščani falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 18, közúton 29 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délnyugatra a Báni végvidék középső részén, Pecki és Brnjeuška között fekszik.

Története[szerkesztés]

A falutól északra emelkedő „Stražište” nevű magaslaton már a középkorban vár állt, melynek sorsa ismeretlen. A település neve a liget, berek jelentésű „lug” főnévből származik. Betelepülésének előzményeként 1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Luschani” néven szerepel.

A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 700, 1910-ben 1175 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 97%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán elfoglalták a szerb erők és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, melynek itt húzódott a határa. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. 2011-ben 163 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
700 717 691 910 999 1.175 1.191 1.350 869 986 1.050 920 800 670 156 163

Nevezetességei[szerkesztés]

A falutól északra fekvő 213 méteres Stražište nevű magaslat középkori régészeti lelőhely.

Kultúra[szerkesztés]

A település ifjúsági egyesületét 2001. február 8-án alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]