Kraljevčani
| Kraljevčani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Petrinya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44204 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 56 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 184 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 42″, k. h. 16° 17′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 42″, k. h. 16° 17′ 10″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kraljevčani falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszek városától légvonalban 19, közúton 32 km-re, községközpontjától légvonalban 13, közúton 18 km-re délre a Báni végvidék középső részén, a Zrinyi-hegység északi részén, Jabukovac közvetlen szomszédságában, a Petrinjčica-patak bal partján a Cerlenac-patak torkolatánál fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a középkori Petrinya városának egykori területén fekszik. Nevét (kraljevčani – királyi birtokon lakók) is innen kapta, hiszen Petrinya 1240-től szabad királyi város volt. Története a török hódításig szorosan kapcsolódik a város történetéhez. Petrinyáról ismert, hogy abban az időben a mainál sokkal nagyobb területen feküdt, melyhez számos környékbeli település is tartozott, lakói pedig széleskörű kiváltságokat élveztek. IV. László uralkodása idején a város fokozatosan szlavón hatalmasságok kezébe került. 1278-tól a Gisingovac családé, majd a Babonićoké. A 14. században kezdetben még a Babonićoké, majd a Zudaroké és a Frangepánoké, végül a Frangepánok adományaként a zágrábi káptalané lett. A 16. században eleinte a város gazdasága, különösen a mezőgazdaság fejlődött, de a török veszély egyre súlyosabban nehezedett rá. A század második felében területe több mint száz évre török uralom alá került és elpusztult.
1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a Kordunból és Banovina más részeiről előbb horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Kralievchany” alakban szerepel.
A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 253, 1910-ben 302 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 58%-a horvát, 42%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. Az első települések közé tartozott, melynek rendőrőrsét (július 15-én) a szerbek megtámadták, majd megszállták a szerb csapatok és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát lakosságot elűzték, házaikat felgyújtották. Augusztus 14-én az öt ott maradt idős horvát embert ( három nőt és két férfit) brutális módon meggyilkolták. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 63 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 253 | 243 | 251 | 261 | 269 | 302 | 265 | 313 | 190 | 209 | 238 | 189 | 175 | 151 | 96 | 63 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Munkás Szent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája. A čuntići plébánia filiája.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Petrinya község hivatalos oldala (horvátul)
- Petrinja község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- A čuntići katolikus templom és plébánia története – írta Stjepan Bubalo (horvátul)
- Civilian massacre in Banija (angolul)
