Skela (Glina)
| Skela | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44400 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 33 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 136 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 38″, k. h. 16° 01′ 58″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 38″, k. h. 16° 01′ 58″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Skela falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszek városától légvonalban 32, közúton 41 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re délnyugatra, a Glina folyó jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Skelánál már a török időkben katonai tábor volt, mely a Glina mentén támadó török erőkkel szemben erősítette a térség védelmét. A falu a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. A település nevét arról kapta, hogy a helyiek tutajozással (skela = tutaj) biztosították a révátkelést a Glinán. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1746-ban már állt a település első kápolnája. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 293, 1910-ben 278 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1991 őszén elfoglalták a JNA alakulatai és a szerb szabadcsapatok. A horvát lakosságot elűzték, házaikat, kápolnájukat, temetőjüket lerombolták. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 41 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 293 | 249 | 210 | 226 | 268 | 278 | 243 | 300 | 272 | 270 | 240 | 212 | 157 | 109 | 82 | 41 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 18. században épült. Először egy fakápolna állt a maitól keletre, melyet 1746-ban említenek először. Ez 1784-re nagyon rossz állapotba került, így lebontották és a 18. század végén újat építettek helyette. Mai formáját az 1883-as átépítés után kapta. 1991 őszén a falut elfoglaló szerbek felrobbantották és a körülötte fekvő temetőt is elpusztították. A háború után a helyiek újjáépítették. Falai vakoltak, padlózata téglával burkolt, mennyezete deszkázott, a toronysisakot bádog fedi.
Kultúra[szerkesztés]
2017. február 4-én alakult meg a település lokálpatrióta klubja, melynek első elnökévé Mladen Štajdohart választották.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
- Glas koncila.hr: S. Lina Slavica Plukavec: Razoreni i teško oštećeni crkveni objekti Zagrebačke nadbispupije u sprskoj agresiji na Hrvatsku 1991-1995. (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Glina város információs portálja (horvátul)
